Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-295

310 A nemzetgyűlés 295. ülésé 1924. évi Junius hô 4-én, szerdán. ezek ellen â magas járulékok ellen. Nem:is volt jogosulatlan a tiltakozásuk, mert megállapították, hogy a kilenc éven át fizetett csatornajárulékok összegével nem állott arányban a teljesített munka eredménye, mivel kilenc esztendőn keresztül mrndössze 30 kilométert haladt előre a főcsatorna épitése, holott egész hossza 150 kilométerre van tervezve. Elvesztették bizalmukat a társulat vezetőségében is, s ettől kezdve nem szűntek meg kérvényekkel és küldöttségekkel ostromolni a földmivelésügyi korlmányt, azt mondván, hogy miután ezeknek a területeknek lecsapolása fontos államgazdasági érdekeket is szolgál, vegye kezébe az építkezési munkálatok vezetését és irányitását. Ez időközben meg is történt az által, hogy a földmivelésügyi kormány a társulat autonómiáját részben felfüggesztette és a társulat ügyeinek vezetésére ministeri biztost küldött ki. Ennek a nagyon üdvös intézkedésnek megvolt és meg is maradt volna a kellő megnyugtató eredménye, ha a folyó évben hallatlanul magas, szinte megfizethetetlen csatorna-adót nem vetettek volna ki az érdekeltekre. Hihetetlenül fog hangzani, pedig ugy van, hogy az 1924. évben például Kunszentmiklós község érdekelt gazdáira kivetett csatornaadó összege többszörösen felülhaladja az öszszes állami, vármegyei és községi adók összegét. Az 1924. évben 721 kunszentmiklósi érdekelt gazdára 4658 métermázsa búza van kivetve, amely a földadó fizetése kapcsán figyelembeveendő 300.000 koronás búzaár mellett 1,397.449.650 korona megterheltetést jelent, amely épen hatszorosa a Kunszentmiklós község összes adózó polgáraira 1923. évben kivetett állami, vármegyei és községi adók teljes összegének. De hogy még megdöbbentőbb legyen a kép, szükségesnek tartom összehasonlítani az 1924. évben kivetett csatorna-adót az ugyanezen címen 1923. évben kivetett járulékokkal és azoknak a földterületeknek méreteivel, amelyek után ezek a járulékok ki vannak vetve. Kunszentmiklós község 495 katasztrális hold ártéri terület után az 1923. évben ártéri járulékot fizetett: 141.431 koronát; az 1924. évben ezen a címen ki van vetve Kunszentmiklós községre 22,015.980 korona. Pirót Sándor 205 katasztrális hold ártéri terület után 1923-ban 89.910 koronát fizetett, most ki van rá vetve 1924. évben: 15,602.220 korona, Papp Ignác 62 katasztrális hold után 14.531 koronát fizetett 1923-ban, most ki van rá vetve 1924. évben: 5,494.470 korona. Végh Gábor 60 katasztrális hold után fizetett 1923-ban 12.928 koronát, most ki van rá vetve 4,877.370 korona. Azután Basky Lajos 37 hold után fizetett 1923. évben 23.396 koronát, most ki van rá vetve: 2,987.400 korona. Szappanos Antal 23 hold után fizetett 1923-ban 5418 koronát, most ki van rá vetve 2,048.880 korona. Duzmadt József 10 hold után fizetett 1923-ban 2193 koronát, most ki van rá vetve 826.470 korona. Bors Lukáesné 5 hold után fizetett 1923-ban 1173 koronát, most ki van rá vetve 443.340 korona. Tisztelt Nemzetgyűlés! A felsorolt adatokból tehát világos, hogy Kunszentmiklós községben az ártéri birtokosok 1924. évben olyan magas csatorna-adóval vannak ^ megterhelve, amelynek megfizetése az egyébként is nagyon terhes szanálási időszakban egyes kisbirtokosok teljes anyagi romlását idézné elő. Nem hagyhatom szó nélkül azt a körülményt sem, hogy Kunszentmiklós községre az 1924. évre kivetett úgynevezett csatorna-adó mègfizethetieïi volta mellett még igazságtalan is, mert olyanokat is sújt, akik a csatornázás folytán nem nyerni, hanem feltétlenül veszteni fognak. Ma már túlhaladott álláspont ugyan, de azért szükségesnek tartom felemlíteni még azt is, hogy Kunszentmiklós községben az ártéri birtokosok többsége ma is azt hangoztatja, hogy a Dunavölgyi lecsapoló és ármentesitő társulat megalakulása alkalmával kivánságuk ellenére vonattak be a csatornaérdekeltség keretébe. ^ Hogy a megalakulás alkalmával történt-e félrevezetés vagy sem, azt ma már felesleges és hiábavaló dolog lenne kikutatni; de az bizonyos, hogy azok előtt ,akik ismerik Kunszentmiklós község határának talaj- és éghajlati viszonyait, nem látszik ez a panasz valószínűtlennek, nem pedig azért, mert a Kunszentmiklós határában fekvő kaszáló- és legelőterületeknek feltétlenül szükségük van azokra a tavaszi belvizekre, amelyeknek levezetésére most óriási áldozatokat kell hozni. Ennek igazolásául legyen szabad megemlitenem, hogy Kunszentmi'klós határából körülbeül 17.000 katasztrális hold van bevonva az ártéri területbe, amelynek — az ottani gazdák állítása szerint — legfeljebb Y* vagy 1

/s része fog a csatornázás folytán gazdaságilag értékesebbé válni, a többi rész ellenben még a mostani csekély termőképességét is részben vagy egészben el fogja veszíteni. Ne vegyék tőlem rossz néven azok a szakférfiak, akik ezeknek a csatornázási munkálatoknak tervezői voltak, ha velük szemben ebben a kérdésben a tapasztalatokban} gazdag gazdaközönség véleményét tekintem irányadónak. Ezek az értelmes magyar gazdák azt mondják, t. Nemzetgyűlés, hogy a Duna-Tisza közén a lecsapolási! munkálatok csak azokat a nádas, zsombékos és kakás területeket, valamint azokat a kaszálókat és legelőket fogják gazdaságilag művelhetőbbekké tenni, amelyeknek talaja szikmentes vagy aránylag csekély szikes anyaggal van keveredve, a szikes legelőket és a szikes kaszálókat ellenben a tavaszi belvizek hiánya kopár, hasznavehetetlen területekké fogja átváltoztatni. Magam is tapasztaltam, hogy pl. Kun szentmiklós község határában a gazdák csak akkor számítanak arra, hogy ezeket a szikeseket egyszer lekaszálhassák vagy lelegeltethessék, ha a tavaszi hónapokban viz önti el ezeket a területeket. Elveszítenék tehát ezek a tulajdonosok a szikes területek mindenkori termését, elveszítenék azt a hatalmas pénzösszeget, amelyet már kilenc esztendőn keresztül csatornajárulékokban befizettek és amelyet még körülbelül hat éven keresztül ezentúl is fizetni volnának kénytelenek. Olyan veszteség ez, melynek ezeknek a szikes területeknek teljes értéke alatta marad. Nehogy valaki félreértse szavaimat, sietek kijelenteni, hogy én nem vagyok ellene a Dunavölgyi Lecsapoló- és Öntöző-Társulat által tervezett munkálatok teljesítésének, mert jól tudom, hogy ezáltal hatalmas, terméketlen területek lesznek termőkké téve, ami nemcsak egyes vidékek gazdaközönségének anyagi gyarapodását, hanem közvetve az államvagyon szaporodását .is élő fogja mozdítani. Abból azonban, hogy nyerni fog az ország és nyerni

1 fognak egyesek, egyáltalában nemj következhetik az, hogy egyes kisbirtokosok anyagilag teljesen tönkremenjenek és anyagi romlásukkal mások vagyoni gyarapodását idézzék elő. Meg kell tehát találni valamiképen annak a módját, hogy ezek a kirivó igazságtalanságok és mél-