Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-295

304 A nemzetgyűlés 295. ülése 1924. évi június hó i-én, szerdán. tételeket eredeti szövegezésükben fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az 545—571. tételeket eredeti szövegezésükben fogadja el, tehát Farkas Tibor képviselő ur indítványát elveti. Következik az 573—574. tételek feletti határozathozatal, amelyekkel szemben áll Propper Sándor képviselő ur első inditványa, amelyben a vámtételek 50%-kai való leszállitását kéri. Kérdem a t. Nemzetgyűlést; méltóztatik-e az 573—574. tételt eredeti szövegezésükben, szemben Propper Sándor képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik eredeti szövegezésben fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az 573—574. tételeket eredeti szövegezésükben fogadván el, Propper Sándor képviselő urnák erre vonatkozó módositó indítványát elvetettnek jelentem ki. Következik az 574—588. tételek feletti határozathozatal. Az 574. tételre vonatkozólag a nemzetgyűlés az imént már határozott Farkas Tibor ur módositó inditványai közül tehát csak az 575—588. tételre vonatkozólag teszem fel a kérdést. Az erre vonatkozó indítványok ellentétben vannak) az eredeti szöveggel, tehát kérdem a t. Nemzetgyűlést; méltóztatik-e az 575—588. tételeket eredeti szövegezésükben elfogadni, szemben Farkas Tibor képviselő ur indítványával? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezeket a tételeket eredeti szövegezésükben fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés e tételeket eredeti szövegezésükben fogadta el, tehát Farkas Tibor képviselő ur inditványát elvetettnek jelentem ki. Következik az 587. tétel, amellyel szemben Pikier képviselő ur adott be módositó indítványt, amelyet ennélfogva az eredeti szöveggel szembeállitok. Kérdem a nemzetgyűlést, méltóztatik-e az 587. tételt az eredeti szövegben elfogadni, szemben, Pikier képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviseíő urakat, akik az 587. tételt az eredeti szövegezésében fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés e tételt eredeti szövegezésükben fogadta el, tehát Pikier képviselő ur módosítását elvetettnek jelentem ki. Tekintettel arra, hogy az 573—574. tételt a nemzetgyűlés eredeti szövegezésében már elfogadta, így Propper Sándor képviselő urnák második inditványa tárgytalan. Következik a 26. csoport. Héjj Imre jegyző (olvassa a XXVI. csoportot.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el). Elnök: Kivan valaki szólni? Farkas Tibor képviselő ur kíván szólni. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Az alapszövet, illetőleg az alkatrészek vámján felül megállapított tételeknek az egész vonalon 50%kal való leszállitását indítványozom. Ilyen magas védelmét az úgynevezett konfekcionált iparnak, amilyen ebben kontemplálva van, megengedhetőnek nem tartom. Hogy némi védelemben kell részesíteni most az átmeneti időben, ezt részemről koncedálom, de ilyen_abnormis, 150—200—300%-os vámokkal külön védeni ezeket az iparágakat, teljesen feleslegesnek és elhibázottnak tartom. Elnök: A Ház határozata értelmében l

/s2 órakor az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk. A vitát tehát megszakítom és napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a vámtarifáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Méltóztatik napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Következik? Héjj Imre jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Interpellációt jegyeztem be a kereskedelemügyi minister úrhoz, amely interpellációm látszólag jelentéktelen kérdéssel foglalkozik, tizenegy ember sorsáról lévén szó. Ez azonban csak látszat, mert valójában nem tizenegy ember sorsáról, főként nem tizenegy ember lelkinyugalmáról van szó, hanem a vasutasság egyeteméről és mindezeknek az embereknek a lelkinyugalmáról van szó. Mindenki előtt, a i Nemzetgyűlés tagjai előtt is ismeretes az 1923. augusztus 2-án kitört vasutassztrájk. A vasutassztrájk néhánty napig tartott és a sztrájkból kifolyólag a Máv. fegyelmi bírósága tizenegy mozdonyvezetőt elbocsátott állásából minden végkielégítés nélkül, aa eddig szerzett jogaik elvetésével. Azóta nemcsak ennek a tizenegy vasutasnak lelkében él a keserűség, nemcsak ez a tizenegy vasutas szenved, nélkülöz, nemcsak ezeknek családja érzi magát megbélyegzettnek, de az egész vasutastársadalom szolidaritást vállal ezzel a tizenegy vasutassal és ugy érzi, hogy ennek^ a tizenegy vasutasnak megbüntetése, kenyerétől való megfosztása az egész vasűtastársadalmat mélyen sérti, azok érdekeit és

< érzékenységét mélyen bántja. Épen ezért nem jelentéktelen az a kérdés, hogy a vasuttársadalomból végre ezt a keserűséget eltüntessük és ott is igyekezzünk megteremteni a lelkek békéjét, állítsuk vissza a békés állapotot, amely a sztrájk előtt megvolt a munkások között. Téved a kormány és a vasutak vezetősége, ha azt hiszi, hogy a sztrájk kérdését igazságosan és helyesen oldotta meg és intézte el azzal hogy tizenegy vasutast megfosztott kenyerétől. De nemcsak téved, hanem — azt hiszen, — súlyos igazságtalanságot is követett el úgy a fegyelmi bíróság, mint az igazgatóság, tehát az ideiglenes fegyelmi hatóság, amiköí elhamarkodva oly súlyos, szigorú; Ítéletet hozott e szerencsétieri emberek felett. Miről van szó? Aa egész vád, amelyet ellenük felhoznak, alaptalan és főképen nincs beigazolva. Nem tudta a vád beigazolni, hogy ezek az emberek a sztrájk előidézésében tényleg részesek lettek volna, A% egyetlen argumentum ellenük, amelyet a fegyelmi hatóság súlyosnak tart, az, hogy az illetők nem akadályozták meg a sztrájk kitörését. Ha azonban a fegyelmi biróság erre az útra téved, akkor rosszul teszi, ha megáll a tizenegy vasutasnál, mert hiszen a sztrájk kitörésének megakadályozása nemcsak ennek a tizenegy vasutasnak lett volna kötelessége, Hanem mindazoknak, akik a vasutasok irányítói, vezetői, mindazoknak, akik aa egész vasúti forgalom fentartásáért felelősek és akik jóelőre látták azt a nyugtalanságot, elégedetlenséget, amely a vasutasság között megvolt. Nem részletezem a fegyelmi biróság határozatait, bár ea nagyon kellemes téma lenne és ezekből könnyen megállapítható, hogy a vádak mennyire alaptalanok s hogy mennyire a hangulat hatása alatt hozta mesr súlyos ítéletét ezekkel a szerencsétlen emberekkel szemben. A vádak arról beszélnek, hogy ezek az emberek szolidaritási nyilatkozatokat helyeztek el,