Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-295
A nemzetgyűlés 295. ülése 1924. évi Junius hő 4-én, szerdán. 301 Ne méltóztassék tehát olybá venni a dolgot, mintha én itt, miután bársonyról, bársonyszerü szövetekről s butor-szövetekről van szó, a fényűzést védeném. Én ezzel egy meglehetősen fejlett műipart védek és egyben nem akarok kárt okozni senkinek sem, mert ezeket a szöveteket ezidőszerint Magyarországon sem állitják elő s valószinüleg a közeljövőben sem fogják előállitani, ugy hogy ezek a vámok is pénzügyi vámjellegüek. Ha ezeket a vámokat fentartjuk, akkor — mondom — ezt az ipart félig-meddig tönkretesszük, a külfölddel szemben versínyképtelenné tesszük. Nem tudom, érdeke-e ez az országnak. Ma a helyzet az, hogy a megszállott területek lakossága butorigényeinek egy részét itt, Magyarországon igyekszik kielégíteni, itt, Magyarországon rendeli meg a jobbfajta bútorokat. Ha azonban ezek a magas xámok törvénynyé válnak és a magyar termelés megdrágul, akkor ezek nem Budapest felé fogják útjukat venni, hanem igényeik kielégitése szempontjából valószinüleg Bécs felé fognak érdeklődni, vagy még messzebb fognak menni, de mindenesetre olcsóbb piacokat fognak keresni, a magyar iparnak ez a nem jelentéktelen része pedig el fog csenevészni, ugy lehet, meg is fog szűnni és csak a helyi reparációs munkákra fog szorítkozni. Méltóztassék talán ezt a kérdést ebből a szempontból birálni és ha lehetséges, ezeket az 573. és 574. pontban kontemplált vámtételeket törölni, vagy ha ez lehetetlen volna, akkor legalább felére mérsékelni. Tisztán arról van szó, hogy egy virágzó és még fejlődésképes olyan ipart mentünk meg ezzel, amely — mondom — a környező uj államalakulatokat ellátja a maga termékeivel, sőt még messzebbre is importál, inéit hiszen — mint mondottam— igen fejlett os akármelyik ország hasonló iparával nyugodtan fclrebeti a versenyt. De ha megkötik ezen a téren és nem teszik számára lehetővé, hogy a huzatanyagokat beszerezhesse, akkor ez az ipar tönkre fog menni. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Pikier Emil képviselő ur kivan szólni. Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés! A XXV. csoport 587. tétele megállapítja a vámokat a másutt nem emiitett gyapjúszövetekre vonatkozólag. Ebbe a kategóriába beletartoznak a középfinom és egészen finom női gyapjúszövetek, amelyekből Magyarországon egyáltalán semmi sem készül, mert meglevő gyapjúszövet-gyáraink tisztán férfiruhára alkalmas anyagot készítenek, női ruhák készítésére alkalmas gyapjúszövetek azonban Magyarországon egyáltalán nem készülnek, kivéve az úgynevezett lodent, amelyet előállítanak kismértékben, továbbá a felöltőkre alkalmas szöveteket. Ruhákra alkalmas szöveteket azonban nem készítenek. Az egész finom női ruhaszövetekről nem akarok beszélni, mert hiszen azok többé-kevésbé luxus-számba mennek, a középfinom szövetekre azonban szüksége van a munkásaszszonynak ép ugy, mint a polgári középosztály asszonyainak. Hiszen az asszonyok, ha a háztartásban elvégezték munkájukat, elvégezték a gyermeknevelést, hébe-korban kissé ki is akarnak menni, szórakozni is akarnak s akkor darócba nem öltözködhetnek, hanem legalább is középfinom minőségű gyapjuszövetruhát akarnak felvenni. Tekintve, hogy középfinom gyapjúszövet Magyarországon egyáltalán nem készül, az itt kontemplált vámoknak 100%-ig fiskális, pénzügyi vám jellegük van, szóval igen magas fogyasztási adót jelentenek az ország középosztálybeli és munkásasszonyaira. Én ezeket a vámokat olyan magasaknak látom, hogy itt még 50% : os mérséklést sem tartok megfelelőnek; igen sok tétel van a textilcikkek között, amelyeknél nagyon lényeges és fontos volna a vámok leszállítása. Különösen e cikk-csoport 587. pontjánál feltétlenül szükségesnek tartom a vámoknak 50 százalékkal való mérséklését és ezt nagyon figyelmébe ajánlom különösen az előadó urnák, akinek nexusai vannak ugy a kereskedelemmel, mint az iparral. Nem tudom, érdeklődött-e kellően ez iránt, de ha nem érdeklődött kellően, azt hiszem, még az utolsó pillanatban is volna rá módja, hogy megtudakolja, hogy ezeket a női gyapjúszöveteket az országban tényleg nem gyártják, hanem Csehszlovákiából, Német-Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Olaszországból nagy importra vagyunk ráutalva, amely import nagyobbrésze azonban a behozatali tilalmak folytán csempészés utján történik. A magas vámok ugyanezt fogják eredményezni. Miután ezek a cikkek nem birják el a magas vámokat, nem legális utón fognak bejönni, hanem csempészés utján, mert ez az áru mellőzhetetlen szükségletet eléíiit ki, ennélfogva mindenképen — akár legálisai], akár illegálisan — be fog jönni az országba, a magas vámok pedig csak azt fogják eredményezni, hogy az állam el fog esni a vámoktól, el fog esni az elvámolás alkalmával lefizetett forgalmi adóktól, a kincstár is meg fog károsodni, a fogyasztók is meg fognak károsodni, ellenben a magyar iparnak hasznára nem fog válni, mert ezeket a textilcikkeket a magyar ipar nem is állítja elő. Javaslom tehát az 587. pont alá tartozó gyajuszövetek vámjának 50 százalékos mérséklését. Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Csatlakozom az előttem elhangzott felszólalásokhoz s a magam részéről h inditványozom, hogy az 545—571. tétel alatti vámok 50%-kai leszállittassanak, ezenkívül az 574. és 588. tétel alatti vámok ugyancsak leszállittassanak 50%-kai. A batiszt- és bársonyvámok leszállítását nem indítványozom, amint utóbb nem! fogom indítványozni a selyemáruk vámjának leszállítását sem, mert ezek megbírják a vámokat. Elvi álláspontom ugyanis az, hogy a közfogyasztás tárgyait képező cikkek vámját kell leszállítani, már pedig szeriiïtem közfogyasztás tárgyát képezi a finomabb szövet is, mert ez nagyon rossz viszonyok közt levő köröknek is ruházkodási anyaga, ennélfogva a magam részéről ezek vámjának leszállítását kívánom. Bartos János jegyző: Gschwindt Ernő! Gschwindt Ernő: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ellentétben Farkas Tibor igen t. képviselőtársam indítványával, bátor vagyok indítványozna, hogy ezeket a vámtételeket az együttes bizottság által megállapított vámok alakjában fogadja el a nemzetgyűlés. Elnök: Szólásra következik Sándor Pál képviselő ur. Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! Látom a többség határozott akaratát, hogy ezt a vámtarifája vaslatot változatlanul óhajtja keresztülvinni, ezért ezeknél a vámoknál, amelyekről az együttes bizottságban általában egy
