Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-294

A nemzetgyűlés 294. ülése 1924. évi június hó 3-án, kedden. 279 azonban az agrárvámokkal nem foglalkoztam, hanem a vámtarifa javaslatnak csak azzal a részével, ahol otthonosabb vagyok. Hiszen volt itt felszólaló, és talán lesz is, aki az agrárius kérdés oldalával fog foglalkozni. Meg vagyok azonban győződve arról, — ha nem is néztem utána az agrár tételeknek — hogy a nagy agráriusoknak semmiféle panaszra okuk nincs. (Ugy van! a balközépen) T. Nemzetgyűlés ! Egy nemzetgyűlésnek, amely tulaj donképen nem más, mint forradalmi alakulat, (Mozgás a balközépen. — Kiss Menyhért : Hol itt a forradalom?) mert hiszen nemzetgyűlés nem lett volna, ha nem lett volna forradalom és minden nemzetgyűlésnek Európában, amely nem az országgyűlésen alapszik, hanem azért gyűlt össze, hogy uj alkotmányt teremtsen (Zaj a balközépen.), amely tehát forradalmi mentalitás szülöttje, különösen vigyáznia kell arra, hogy ami törvényhozási munkát végez, ami törvény alkot, az kielégítse a legszélesebb néprétegek érdekeit, mert különben ellenkezésbe jön önmagával és nemcsak forradalmi hivatásának nem felel meg, de annak a céljának sem, hogy a forradalomból kivezető utat egyengesse s ha forradalomban született is, de nem akarja állandósítani a forradalmat, hanem át akar térni a konszolidáció útjára, meg akarja csinálni az alkotmányjogi törvényeket s át akar alakulni országgüléssé, akkor nem visszafelé kell járnia az utón és nem szabad olyan politikát csinálnia, amely megint csak forradalomhoz vezet. (Ugy van! a balközépen.) Márpedig a drágaság erőszakos fokozásával, amely a fogyasztásra amúgy is képtelen tömegeket még további éhezésre itéli, amely arra kényszeriti őket, hogy emberi méltóságuknak megfelelő életet ne folytathassanak, a nemzetgyűlés nem felel meg hivatásának és nénr csak nem. fogja kivezetni az országot a forradalomból, hanem ellenkezően forradalmasítani fogja a tömegeket. Eeánk szociáldemokratákra rendesen azt a vádat szokták szórni, hogy mi a tömegek elégedetlenségéből merítjük erőnket. (Lendvai István : De a kormánnyal meg lehettek elégedve, azt valld be! Az nektek dolgozik ! — Sütő József : Ahogy mi meg vagyunk elégedve a kormánnyal !) Nagyon szeretném, ha a t. kormány kirántaná alólunk a gyékényt és olyan vámpolitikát, olyan gazdasági politikát csinálna, amely elégedetté teszi a munkástömegeket és. amely a szociáldemokrata párt alól az izgatás talaját kihúzza. Én is, és tudom, hogy a többi szociáldemokrata képviselőtársaim is nagyon szívesen visszavonulnának egészen, ha elérnők azt, hogy a magyarországi munkásság jó bérek mellett tisztességes emberi életet élhessen. Ha a kormány ezt megteszi, mi nem fogunk izgatni, nem fogunk beszélni, hanem azt fogjuk mondani, hogy minden rendben van. (Hedry Lőrinc : Beléptek a kormánypártba? — Lendvai István: Nagy szüksége lehet a kormánynak rajok!) Nem tehetjük azonban a kormánynak azt a szívességet, hogy hazudjunk és azt mondjuk, ennek igy kell lenni, ti csak szenvedjetek, _ éhezzetek, menjetek Zalaegerszegre és hagyjátok magatokat börtönbe csukni, mert ez igy van jól, igy van rendjén. Ilyen képmutatásra, ilyen hazugságra csak azért, hogy jó fiuk legyünk, nem vagyunk hajlandók, s ezért nem vagyunk hajlandók erről a vámtarifatörvénytervezetről azt elmondani, hogy ez igy van jól, igy van helyesen. Most, amikor sokat kritizáltam és csak általános szempontokból bíráltam a kérdést, valaki azt mondhatná, hogy könnyű a kritika — Kuna bácsi, azt hiszem, ilyesmit gondol, — de mondjam meg és terjesszem elő az én számadataimat és szolgáljak itt matematikailag megalapozott tanácsokkal, hogy tulajdonképen hogyan és miképen kellett volna a vámtarifatörvényjavaslatot előterjeszteni. Olyan időben kerültem szólásra, mikor már ugy össze kellett sűríteni anyagomat, hogy a részletekbe nem bocsátkozhattam, hanem csak általános elgondolásomból született gondolataimat tudtam itt a Ház elé tárni. (Lendvai István: Rossz idő jár az ellenzékre!) Talán majd a részletes vitánál lesz alkalom és mód arra, hogy bizonyos analógiát lehessen teremteni a külföldön rendszeresített és nálunk kontemplált vámtételek között. Különösen a textil- és vegyiiparban mutatkoznak a legkirívóbb anomáliák, (Baticz Gyula: Népruházat és népélelmezés kellene.) és ki lehet ott majd! mutatni, hogy ezek a vámok tényleg sem általános iparvédelmi, sem általános gazdasági érdekű szempontokat nem tartanak szemelőtt, hanem egyedül és kizárólag egyes nagyiparosokat akarnak megvédeni és szinte benne látni fotográfiáját azoknak az iparosoknak, akikről itt szó van. Hiszen, mikor a textilipar a legutóbbi években itt Hoch-konjunkturát élvezett (Lendvai István : Hát még a jutaipar !) s nagy keresetekre tett szert, láttuk azt, hogy a legutóbbi időben is munkásleányok — igaz, hogy fiatal leányok, de mégis dolgoztak szorgalmasan egész héten — egy héten megkerestek 80—100.000 koronát. Amikor egész testi, egész fizikai erejüket otthagyják azon a gyártelepen, tessék kiszámítani, hogy 80—100.000 koronával egy ilyen szegény leány mit kezdjen el! (Sütő József : Még kenyérből sem lakhatnak jól belőle!) Miután tehát azt látom, hogy a magyarkormányban nincs meg_ a kellő szociális érzék s amikor egy vámtarifajavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, akkor tisztán a nagyiparosokat és nagyagráriusokat meghallgatva, egészen egyoldalú és önző szempontok szerint csinálja meg a maga törvényjavaslatát, nemcsak pártállásomból kifolyólag, hanem mint magam is a gazdasági életen élő ember, — látva ezeket a dolgokat — a törvényjavaslatot nagyon természetesen nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Szólásra senki sincs feljegyezve ! Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Házat, kíván-e még valaki szólani ! Sütő József : A házszabályokhoz kérek szót ! Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök: Kérdést intéztem a Házhoz, hogy kíván-e valaki szólani. (Baticz Gyula : Igen, szót kérek ! — Kuna P. András : Mihez ? — Baticz Gyula : A napirendhez. — Felkiáltások a jobboldalon : Még nincs napirend !) A képviselő ur a vámtarifa általános vitájához már felszólalt ? (Baticz Gyula: Nem!) Kérem méltóztassék. Baticz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A napirenden levő vámtarifajavaslathoz a magam részéről is hozzá kívánok szólni. Mivel azonban holnapra számítottam a beszédemet elmondani, s most az idő előrehaladott, ugy hogy csupán csak négy perc áll még rendelkezésemre . . . (Zaj és mozgás a jobboldalon. — Kiss Menyhért : De nem is lehet felhívni, mert hisz öt perc múlva három óra !) Elnök: Csendet kérek képviselő urak ! Ne méltóztassék a szónokot zavarni! Baticz Gyula .. . ezért azt kérem méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak ! A képviselő urnák joga van a házszabályok 272. §-a értelmében ilyen kérelmet előterjeszteni. Kérdem a t. Házat: megméltóztatik-e engedni, hogy a képviselő ur beszédét a holnapi ülésen mondhassa el? (Igen.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. 44*