Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-291
200 A nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án } szerdán. mellett 9 milliárd 200 millió korona volt az állam összbevétele, ezzel szemben kiadás a a fináncokra, a vámhivatalok épitésére, a csempészet megakadályozására stb. 2.186,042.000 korona volt. A vámbevétel egynegyedét felemészti tehát a vámigazgatás, mert kell tartani több mint 600 vámtisztviselőt, több mint 5000 főnyi vámőrséget, fenn kell tartani az ország minden részében 90 és egynéhány vámhivatalt. Szóval a magyar államra nézve a vámok nem jelentenek hasznos bevételi forrást. Még csak egy szempontot akarok kiemelni, a csempészet szempontját. Ennek az egész vámtarifatör vény javaslatnak nincs erkölcsi alapja sem, mert a vámtarifa elő fogja mozdítani a csempészést. Erre Ferenezi Izsó tanácsos nr azt mondja : Hja, ha csempésznek, megbüntetjük őket. Nem akarok ezzel az érvvel vitatkozni, amely szerint a csempészet büntetendő cselekmény. A csempészést az emberiség sehol a világon el nem ismerte büntetendő cselekménynek. Amikor külföldről jöttem, igen előkelő urakkal utaztam, akik valamennyien csempésztek ; akadtak köztük — tisztelet a kivételnek — törvényhozók is. Mindegyik hozott magával igen finom dohányt, egy-egy selyemdolgot stb. Az ember nem érzi — még a törvényhozó sem — hogy a csempészés — pl. Romániából vagy Csehszlovákiából valamely árunak behozatala — bűn volna, ellenben a magyar törvény bűnnek deklarálja, üldözi emiatt az embereket, ugy hogy börtöneink tele vannak csempészekkel, egyik botrány a másik után sül ki "az ország minden városában, a fővárostól kezdve végig, legelőkelőbb cégeink tagjai csempészés miatt ülnek s igen jó és kiváló tisztviselők traflkálás miatt együtt ülnek velük. Ez tehát a panamák borzasztó felburjánzását vonja maga után. (Zaj.) összevetve a felhozott indokokat, mivel ez -a vámtarifa ellenkezik a logikával, a józan észszel, a közgazdaság törvényeivel és a nemzet egyetemes érdekeivel, én a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot nem szavazhatom meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a Ház határozata értelmében V2I2 órakor az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk, a vitát félbeszakítom. A kultuszminister w kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Már a középiskolai reform tárgyalása alkalmával megígértem, hogy legközelebb be fogom nyújtani a tanárképzés reformjáról szóló törvényjavaslatot. Ennek az ígéretemnek eleget teendő, van szerencsém indokolásával együtt benyújtani a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről szóló törvényjavaslatot s kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentésététel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasítani. Van szerencsém továbbá benyújtani a tanítók, óvók és nem állami tanárok ellátásának rendezéséről szóló törvényjavaslatot indokolásával együtt; kérném ezt az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasitani. Elnök: A^ kultuszminister ur által benyújtott két törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét .fog osztatni ^ s az osztályok mellőzésével az első törvényjavaslat a közoktatásügyi bizottságnak, a második törvényjavaslat pedig a közoktatásügyi ós pénzügyi bizottságnak fog előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiosztatni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 ! (Igen.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a vámjog szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyminis 1er ur távollétében beterjeszteni. Kérem annak a pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságokhoz való utasitását. Elnök: A kereskedelemügyi minister ur által a pénzügyminister ur helyett beterjesztett törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását a Ház elrendeli s az osztályok mellőzésével javaslattétel végett kiadja a pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságokhoz. Ily értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig napirendi javaslatot kivánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket pénteken, folyó hő 3U-án d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a vámtarifáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Helyeslés.) Ha ehhez méltóztatnak hozzájárulni, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Ki az első interpelláló képviselő ur? Csík József jegyző : Esztergályos János ! (Nincs jelen.) Elnök : A képviselő ur nincs itt, interpellációja töröltetik. Ki a következő interpelláló í Csík József jegyző : Kéthly Anna ! Kéthly Anna : T. Nemzetgyűlés ! Kétségtelen, hogy a háborús szenvedésekért a legnagyobb árat a gyermekek fizették ós a gyermekek között is a munkásgyermekek. Szociálpolitikára az egész háború alatt nem jutott pénzünk, a háború után pedig még kevésbé, ugy hogy a háború utolsó esztendejében s a forradalmak és ellenforradalmak alatt egész gyermekvédelmünk összeomlott. Mindaz a teendő, amely a gyermekekkel kapcsolatban volt, az asztaltársaságokra és más hasonló intézményekre bízatott rá. A Gyermekvédő Ligán kivül nem is volt semmiféle más intézményünk, amely komolyan foglalkozott volna a gyermekekkel. A^ többi apró-cseprő társaságok iránt a munkásságnak bizalma nem volt, mert a munkásság csak a maga intézményeit tudja és akarja támogatni, de ezekkei szemben azután minden áldozatkészségre hajlandó. Ezek után és ezeket a dolgokat látva, az elkövetkezendőket pedig előre sejtve, 1917 június haviában megalakították a munkások a Magyarországi Munkások Gyermekbarát-Egyesületét, amely nem jótékonyságra áll össze, amelyben lelkes munkások nem azért tömörültek, hogy itt jótékony mulatságokat rendezzenek és jótékony filléreket osztogassanak ki, hanem azért, hogy mindazt a mulasztást, amelyet az állam a gyermekvédelem terén elkövetett, a maguk erejéből pótolják. Nem jótékony egyesületnek, hanem szociálpolitikai intézménynek alakult ez az egyesület a szülők bevonásával és önzetlen részvételével. Nemcsak a gyermekvédelem, s a gyermekvédelmi munkák elvégzése volt a célja, hanem az is, hogy a munkiásszülőket pedagógiai és egészségügyi munkára nevelje. Ez az egyesület már az első időkben is a leggyönyörűbb munkákat végezte. Gyermeknyaraltatási és gyermekszórakoztatási akciókat szervezett. Az 1918-as foeiskoláztatási akcióban
