Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-290
170 A nemzetgyűlés 290. ülése 1921. felemelték az érték 56%-ára. A lópatkó vámja felemeltetett 44-ről 57%-ra, a kapáké 22-ről 36-ra... (Halász Móricz: Miért kell ezt külföldről behozni, mikor itt is készül! — Zaj balfelöl. — Gschwindt Ernő: A magyar iparral szemben a külföldi ipart pártolja! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Létay Ernő: Mi az olcsóbb termelést pártoljuk!) Sándor Pál: A lópatkó vámját felemelték 44-ről 57%-ra... (Biró Pál: Tévedés!) Bocsánatot kérek, a bizottságban ezekről a kimutatásokról senki sem állapította meg, hogy tévesek. Én nagy figyelemmel kisértem ezeket, azóta is szó tárgya volt ez a lista és senki sem tudta, sem hírlapban, sem másutt ezt megcáfolni. Én vaskereskedő nem vagyok, de a pénzügyi bizottságban többször előfordultak ezek a tételek és ott épen t. képviselőtársam tiltakozott a legerősebben épen Fenyővel szemben, hogy ezek a tételek minden tekintetben megfelelőek. Meg is vizsgáltuk ezeket a tételeket, ezeket tehát többé letagadni nem lehet. (Biró Pál: Tessék a tarifát megnézni! — Dénes István: Ö kérte a bizottságot, állapítsák meg hivatalosan.) Az istállólapát vámját felemelték 44-ről 69%-ra, a trágyavilláét 43-ról 61-re, a szekérkerék fék vámját 33-ról 303-ra, a csengőét 23-ról 63-ra, a tüskés huzalét 75-ről 94-re, a mlarhaláncét 27-ről 100%-ra az áru értékének. {Zaj half elől.) Leszek bátor beszélni arról a tendeneióz/is beállításról, amivel be akarják adni a közönségnek, hogy itt nincs lényeges vámemelés. Arra a tendenciózus beállításra vonatkozólag, amely az egész vonalom' a hírlapokban bizonyára jóhiszemüleg, de nem hozzáértoleg napvilágot lát, leszek bátor később a textíliáknál flagráns példát felhozni 1 . Gothein, a nénietek nagy embere, a német vámtarifára, ahol a vámtételeket szintén annyira szétszórták, azt mondta, kár, hogy a narancsot is nem sújtották nagy 'Védővámmal, hogy narancsligeteket teremthessünk Németországban. Gotheinnek <••/• a megjegyzése jut eszembe, amikor ezeket a vámtarifákat látom. Olyan árukat, amelyekről az itteni gyártásnak fogalma sinca, és amelyeknél szo sem lehet arról, hogy a gyártást felvegyük, óriási vámokkal sújtanak és egyes cikkeket azért sújtanak vámmal, mert a másikat is megvámolták, tehát ezt is meg kell vámolni. Nagyon érdekes volt ebből a szempontból, mikor a t. előadó ur egyik kérésemre azt válaszolta nekem, hogy a csiszoló-vásznat azért kell sokkal erősebben megvámolni, mert abban vászon van és ha magát a vásznat drágán vámoljuk, akkor a csiszoló-vásznat is drágán kell megvámolni. Ez az az ideológia, mely az egész javaslaton végigvonul. (Dénes István: Megöli a magyar termelést! — Görgey István előadó: Szakszerűen kell beállítani.) A lényeges az, hogy az egész ipar mindenütt, ahol szükséglete van, megkapja a védelmet. Önök a nagy gyáraknál meg tudják azt csinálni, hogy a nyersárut ingyen és vámmentesen, vagy olcsóbban behozzák, de azt már nem tudják megcsinálni, hogy a csiszoló-vászonnál, amely a legkülönbözőbb kisiparosoknak legnagyobb szükségletéhez tartozik, a vámot leszállítsák. Ne adj Isten, hogy a bizottságban ezt a vámot le lehetett volna szállítani. (Nagy Vince: A kávétermelést megvédik!) Ha megindul az ilyen harc, az ellenzéknek mindjárt a fejéhez vágják, hogy törekvése hazafiatlan, nem erkölcsös, inkonzekvenciára mutat az egész vonalon, hogy a kereskedők ügyévi május hó 27-én, kedden. nökei a külföldnek, akik a külföldi árukat akarják ide behozni Magyarország rovására. Végtelenül csodálkozom, hogy egy tisztes magyar ember, akinek a múltban nagy érdemei vannak, Chorin Ferenc, a Gyosz elnöke is számos képviselő jelenlétében hangoztatta azt, hogy ez hazafiatlan törekvés azok részéről, akik nem a hazai ipart akarják elnyomni, akik nem védvámot akarnak ellenezni, akik nemi szabadkereskedelmet akarnak a mai viszonyok között, hanem akik tényleg olyan vámokat akarnak, amelyek megadják a megélhetést a magyar iparnak, amelyek azonban gátat vetnek a túl-; záisotnak. (Dénes István: Mondjon le Chorin előbb az igazgatóságokról, azután beszéljen!) Henry George szakállas csecsemőknek nevezte azokat az iparokat és talán jó lesz, ha ez a szó egy kissé a nép közzé is eljut, — amelyek már ötven-száz év óta élnek és kivitelre dolgoznak s amelyeknek még mindig szükség van arra, hogy az állam őket nagyban támogassa a fogyasztók rovására. Ez a tisztes ur, Chorin Ferenc, szemben áll egy másik közbecsülésben álló szintén 82 éves emberrel, — hála Istennek — éljen sokáig! — Matlekovics Sándorral és természetesen arra is kimoindják az Ítéletet, hogy azért, mert ellenzi a vámtarifa, túlzásait, ennélfogva hazafiatlan és inkonzekvens. Nem okos dolog az, ha két kiváló öreg ur igy hadakozik egymással. Én azt hiszem, hogy már épen a gyáriparosok tiszteletreméltó elnöke kissé kíméletesebben bánhatott volna ugy Matlekovits-csal, mint velem is, aki azt hiszem, szintén nem vagyok hazafiatlan, legalább ugy gondolom, nem tartanak annak, sőt nem hiszem, még azt sem, hogy ő tartana engem hazafiatlannak. Csak egy szóvirágot akart alkalmazni, amely a képviselők előtt nagyon hatásosan hangzik. Már azért is óvatosabbnak kellett volna lennie a Gyosz elnökének, mert tudtommal ő a legnagyobb szénbányának elnöke volt kezdettől fogva (Ugy van! a szélsőbaloldalon.), annak a szénbányának, amely először törte meg a jeget és első volt, amely a fogyasztók rovására subveneiót kapott a hat koronás építési járulékban. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ő volt az, aki me<? tudta csinálni az Árvizsgáló Bizottság révén, hogy a salgótarjáni szenet mindig sokkal drágábban lehetett eladni, mint a tatai szenet, amely sokkal jobb. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ö tudta éveken át keresztülvinni a nemzetgyűlésen elhangzott támadások ellenére, hogy ennek a szemét szénnek, — mert azt lehet mondani, hogy szemét szén és a mai világban még nagyob szemét, mint valamikor volt — az árát ugy felemeljék és ennek a szemét szénnek a spiritus reetora, az elnöke azt mondhatja olyanoknak, akik meggyőződésüket hangoztatják, hogy hazafiatlanok, demagóg irányt képviselnek, mernek felszólalni a túlzó vámok ellen, mert — ismétlem — nem zárkóznak el a hazai ipar védelmétől, csak a túlzásokat akarják ettől a vámtarifától elháritani. (Dénes István: Ez a védő vámos erkölcs!) T. Nemzetgyűlés! Ha összehasonlítjuk Chorint és Matlekovitsot, akkor látjuk, hogy Chorin dúsgazdag kapitalista, míg Matlekovits szesrény, aki egész életében nem tudott magának vagyont szerezni. Amikor pedig ez a Matlekovits odaáll és megmondja férfias véleményét, iioory ő ez t az országra nézve károsnak tartja, akkor őt ez a dúsgazdag kapitalista csak azért, hogy hatást idézzen elő a képviselőknél, hazafiatlannak mondja, amint hazafiatlannak mondta
