Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-290
im A nemzetgyűlés 290. ülése 1924. évi május hó 27-én, kedden. tói menten, tisztán agrikulturális munkára, amelynek eredménye ma már az, hogy Csongrádon a nemesített vetőmag népszerűsítése és a burgonyavetőmag kicserélése révén igen jó termésátlagokat tud a város környéke íeL mutatni; törpebirtokokon már 1921-ben busz métermázsás terméseket tudtak felmutatni, ami a fejlődés szempontjából, azt hiszem, csak elismerést érdemel. (Dénes István: A napszámos bérek milyenek!) Itt alakult meg 4000 apró szőlősgazda bevonásával a szőlősgazdák egyesülete, amely a legnehezebb időkben tulsegítette a krízisen a szőlőmivelőket. Az ipartestületben kulturális akció indult meg előadások sorozatával. Ugyancsak a gazdák bevonásával télen, vasárnaponkint a városháza nagytermében gazdasági szakelőadások voltak, népfőiskola alakult, amely éveken keresztül mintaszerűen működött. Itt alakult meg és fejlődött ki a szövetkezeti mozgalom, ugyancsak minden pártpolitikától menten, olyan arányokban, hogy, azt hiszem, mintaszerű lehet az egész országban. Utalok arra, hogy ma már a mezőgazdasági beszerzés és értékesítés nagy részét a termelési fogyasztó és értékesítő szövetkezet, továbbá a mintaszövetkezet bonyolítja le. Itt alakult meg elsőizben a földmunkások vállalkozó szövetkezete, amely másfél évi működés után elérte azt, hogy nagyon jó hirneve van s nemcsak az országban, hanem a külföldön is melegen érdeklődnek iránta. Eddig körülbelül 100 milliós vagyont gyűjtött és a munkabérpótlék visszatérités címén az első közgyűlésen közel húsz millió koronát osztott ki. Utalhatok talán még arra is, hogy az egész vonalon — a katholikus körben, a kereskedők egyletében, mint a polgári körben — a szervezkedés mindenütt megindult, hogy a társadalmi összhang, a kultúra erősödjék. A szövetkezetek révén kÖZr könyvtár létesült, amely folyton erősödik. Mozgalom indult meg a Piroska városrészben, a munkásnegyedben egy templom építésére, amely tervet legerősebben maga a munkásság támogatja. Utalhatok arra, hogy főgimnázium létesült, amely a legerősebben látogatott az_ u gimnáziumok között (Propper Sándor: Kórház van-ef!) És végre koronájául ezen fejlődésnek, a nagyközség átalakult varossá, a kulturális színvonal bizonyitékaképen és ez az átalakulás örvendetesen az egész város egyhangú helyeslésével találkozott. Voltaképen ez ad tiszta képet Csongrádról, szemben azokkal a sporadikus jelenségekkel, amelyekből korántsem szabad Csongrád egész lakosságát inegitélni. Mikor a város átalakulása megtörtént, ismét teljesen egyhangú bizalom nyilvánult meg, ' pártkülönbség, osztály- és felekezeti különbség nélkül, Tóth István akkori pápai rendőrkapitány iránt, akit egyhangúlag hivtak meg a polgármesteri székbe. Tóth István polgármester ur ellen — azt hiszem — tényleg Saly képviselő ur emelte még a múlt hónapban, vagy az előző hónapban azt a vádat, hogy a devecseri kiszállásban, a kommunisták szállításában neki része lett volna. A képviselő úrral szemben megállapíthatom, hogy ez az állítás teljesen téves. Tóth István a forradalom kitörésekor rendőrkapitány volt Pápán és mint nagyon sok köztisztviselő, sőt mint a köztisztviselők legnagvobb része, nagyon helyesen, megmaradt helyén, hogy teljesítse kötelességét a nehéz időkben is. Hogy Tóth István mennyire nem volt kommunista, mutatja az, hogy az ellenforradalomban részt vett, fegyveresen fogták el a kommunisták, elzárták, akasztásra ítélték és csak az men tette meg ettől... (Proper Sándor: Sok akasztott ember járkál!) Nem tudom, a képviselő ur mennyire volt összeköttetésben evvel az augusztus eleji pápai mozgalommal — én azt biszem, nincs jól informálva — én azonban alaposan utána néztem ezeknek az adatoknak és mondhatom, csak az mentette meg őt, hogy régi rendőrei éjjel megszöktették a fogdából.. Ami a kommunista foglyoknak Devecserbe való szállítását illeti, ez a dolog ugy áll, hogy ebbe a rendőrség bele sem avatkozott, hanem ezt a hadbíróság intézte. Ostermann hadbíró vezetésével akarták Veszprémbe szállítani a kommunista foglyokat és mint értesültem, Devecserben szökés közben lőttek le néhányat. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc: Ne meséljen!) Tóth István rendőrkapitány nem volt ott, tehát teljesen mellékes az, hogy milyen körülmények között történt az eset. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Erre bővebben nenï akarok kitérni, értsen nieg a képviselő ur, ez teljesen irreveláns a csongrádi polgármester személyét illetőleg, mert ő abban nem vett részt. Én ezt csak mellékesen emiitettem. Hogy Tóth István rendőrkapitány menynyire nem volt kommunista, mutatja az, hogy a kommunista uralom összeomlása után Pápán a bizalom olyan nagy volt iránta épen a keresztény pártokban és a kisgazda- és földmívespártban is, hogy jelenlétemben kérték fel a pápai kisgazdák a képviselő jelöltség elfogadására. Ezzel szemben ő a csongrádi polgármesteri széket vállalta, ahova egyhangú bizalom alapján hivták meg. Azóta is Tóth István polgármester iránt egyhangú a bizalom Csongrádon, semmi kifogás ellene nem merült fel. (Drozdy Győző: Gyilkos rendet tart ott bizonyosan!) Ami a legutóbbi esetet, a Levente-egylet dolgát és a Levente-bált illeti, a Levente-egylet a kommün után keletkezett, mint sportgylet és ugyanakkor keletkezett a MOVE sportegylet. (Saly Endre: Bombákkal sportolnak! — Propper Sándor: Súlydobás bombákkal!) A képviselő ur épen olyan egyesület ellen beszél, amely működésénél fogva inkább a liberális elemeket foglalta magában Csongrádon, mert vele szemben volt a Move sportegylet; ha tehát a Levente sportegyesület rosszul működött, beszéljen annak vezetőivel. A két egyesület fúziója is abban az intencióban történt, hogy Csongrádon a társadalmi összhang* méginkább erősödjék. (Dénes István: Egységes polgári front!) A Levente-egylet vezetője a csongrádi közjegyző volt és a Move egyesület vezetője ugyancsak nem a polgármester volt. Mikor a két egyesület fúzióját elhatározták, akkor a közgyűlésen a polgármestert választották meg elnökké. Tévedés az, hogy egyetlen zsidót is kizártak volna az egyesületből. Nem is lépett ki senki sem, csupán egy izraelita polgár lépett ki, annak azonban egész családja keresztény. A többi benn maradt az egyesületben, legalább is kilépését nem jelentette be. Kizárásról szó sem volt a közgyűlésen; zsidót csupán azért nem választottak be a vezetőségbe, mert az volt a határozat, hogy azok közül kell a vezetőséget választani, akik a közgyűlésen jelen vannak. Természetes ez, mert ezek érdeklődnek az egyesület iránt, távollevőket pedig nem akartak beválasztani. Ami a legutóbb lezajlott Levente-mulatságot illeti, ebben a mulatságban a múlt évvégi bűncselekmény vádlottjainak semmi szerepük
