Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-288

A nemzetgyűlés 288. ülése 1924. amelyeket összehalmozott, nem azt jelentenék is, hogy a további védelem tulaj donképen nem más, mint profitvédelem, akkor is azért, mert a relációk ezt kívánják, nekünk elsősorban clZ ci kötelességünk, hogy a fogyasztóknak segítségére siessünk. Mert ha feltesszük is azt, hogy az a sirás és panaszkodás, amely a nagyipar részéről jön jogos, akkor is százszorta és ezerszerte jogosabbak, megindokoitabbak s érthetőbbek azok a kifakadások, amelyek a kereskedelem részéről jönnek és még megokoltabbak, még érthetőbbek azok, amelyeket a fogyasztók részéről hallunk. Mint már kimutattam, a nehézségekket is inkább megbirkózhatunk, mert pozitív iparpártolással és helyes hitelrendszerre^ igen könnyen segíthetünk iparunkon, ügy látszik azonban, hogy erre nincs kilátás ; de nincs kilátás arra sem, hogy valutánk stabilizálódjék, amit mintegy annak korrektivumakent említ fel a t. kereskedelemügyi minister ur, hogy ha a súlyos vámtételek megfogják is drágítani a belső fogyasztást, a valuta-stabilizáció majd kiránt bennünket a bajból, mert egyszerre meg fog indulni hozzánk a külföldi tőke özönlése. Lehet, sőt állitom is, hogy ez így van, hogy a gazdasági feltételek erre meg is vannak, mert helyes gazdasági kormányzás mellett megvan a garancia arra, hogy a külföldi tőke biztonságban érezhesse magát nálunk ; de a termelés, a kereskedelmi forgalom érdekeinek kiszolgálásához több is kell, mint merev gazdasági intézkedések, ehhez kell egy lélektani atmoszféra is, amely legalább ne rontson a helyzeten. Ámde Magyarországon minden bizonytalan, minden a hatalom kénye-kedvétől függ, amely a maga számára kierőszakolt és többsége által megadott felhatalmazással a világon mindent cselekedhetik, amit csak akar, amely máról-holnapra exisztenciákat tehet tönkre, a nemzet egyik vagy másik rétegétől vonhatja el az élet feltételeit. Ki meri hinni, ki meri remélni azt, hogy ilyen nagy bizonytalanságban ide merészeljen jönni a külföldi tőke, ha csak arra gondol, ami a törvényjavaslat 2. §-ában van lefektetve, amely lehetőség különben eddig is megvolt a kormány részére, hogy a kormány máról-holnapra, tetszése szerint emelheti fel a vámtételeket. Mit jelent ez? Kérdem, lehet-e igy ebben az országban kalkulálni, lehet-e itt kereskedni, vagy kereskedelmi cikkeket gyártani a kivitel céljaira? Egy szállítási üzlet lebonyolítása nem percek vagy pillanatok kérdése, hanem sokszor napokat, sőt heteket vesz igénybe, Tegyük fel, hogy valamely magyar kereskedő érintkezésbe lép egy külföldi szállító céggel, megegyezik vele a szállítandó áruk nézve, ki is fizeti előre az áruk árát, mert hiszen máskülönben nem igen lehetséges eféle üzleteket kötni. Egy napon azonban a kormány hirtelenül felemeli a már kifizetett áruk vámtételét. Ilyen körülmények között a magyar kereskedő verseny^ képtelen lesz és teljesen lehetetlenné válik reá nézve minden kalkuláció. Hát el lehet képzelni, hogy amikor a kalkuláció ilyen módon teljesen a kormány tetszésétől és attól tétetik függővé, hogy a kormánnyal jó viszonyban lévő valamelyik nagyvállalat mit fog ráparancsolni a kormányra, vagy a bank-koncern mit fog a kormánytól követelni, el lehet képzelni, hogy itt A^alaki hosszabb ideiü lebonyolítást igénylő üzletet kössön, vagy ilyen vállalkozásba belemenjen 1 Azt hiszem, ez nem lehetséges mai viszonyaink között, amikor nemzeti és társadalmi életünk szabadsága is teljesen hiányzik, amikor személyünk becsületünk és anyagi érdekünk a kormány kénye-kedvére ki van szolgáltatva, amikor egy abszolút hatalommal kormányzó kormány azt cselekedheti meg velünk, amit akar. Pedig elég volt már a börtönből. Ez a kormányét^ május hó 22~én, csütörtökön. 129 zás évek óta börtönné szűkítette ezt az országot. Ebben az országban valójában csak kétféle ember van : a börtönlakók, akik minden pillanatban meglepetéstől tarthatnak, mert nem tudják, hogy a hatalom mit fog velük cselekedni és a börtönőrök. A börtönőrök : a kormánytól függő egész hatalmi rendszer. Börtönőreink közé tartozik egy-két nagy vállalat is, bár nevezhetnénk őket börtönlakóknak is, olyan börtönlakóknak, akiknek néha súlyos, nagy anyagi áldozatok ellenében kimenőjük van a börtönből. Mert egyeseknek a börtönben való jobb bánásmódot súlyos anyagi áldozatokkal kellett megfizetniök ezentúl is, mert hiszen minden a börtön szigorúságával van elrendezve ebben az országban, még az ipari szabadság is, hogy a kereskedelmi szabadságról ne is r beszéljek. Nagyon természetes, hogy ez igen súlyosan, igen végzetesen hatott egész közgazdasági életünkre ós a magyar nép millióinak jólétére is. Hiszen hogy a börtönből néha kiengedtek egyes nagyon erős gazdasági exisztenciákat, hogy a börtönben kedvezőbb elbánást biztosítottak részükre, annak árát megint a magyar fogyasztóközönségnek kellett megfizetnie. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, semmi más, mint ennek a börtönrendszernek további kiépítése. A javaslatban a kormány megint felhatalmazást kér és ezzel kapcsolatban szinte járulékként tervezi a bún tetőnovella megalkotását, mely megint kevésbé biztonságossá teszi még a becsületes emberek sorsát is. Hiszen ha a büntetőnovellából törvény lesz, ennek következményeként igen sok becsületes ember is kerülhet börtönbe. Ezenkívül a kormánynak az a terve, a kormánypártnak az az elhatározása, hogy keresztülviszi a házszabály revíziót, és hogy meghosszabbítja a képviselők mandátumát. Mi más ez, mint egy börtönatmoszférának még nyomasztóbbá tétele, vagy legalább is arra való törekvés? Ki meri azt hinni ilyen körülmények között, hogy egy országban, ahol nincs szabadság, a gazdasági élet felemelkedhetik, a polgárok pedig végre tűrhető gazdasági helyzetbe juthatnak? Hivatkozás történt az előadói székből és naprólnapra hallunk hivatkozásokat Kossuth Lajos és Deák Ferenc politikájára. Mi is alázatos tisztelettel hajlunk meg ezeknek a nagyoknak a politikája előtt, azt mi sem vonjuk kétségbe, de rá kell mutatnom, hogy az ő politikai felfogásuk teljes mértékben nem követhető, nem követhető pedig azért, mert most pillanatnyi szorult helyzetben vagyunk, és ebből a pillanatnyi, szorult, kétségbeesett helyzetünkből kell kimenekülnünk ugy, ahogy tudunk. Nem hivatkozhatik tehát joggal, erkölcsi alappal a t. túloldal és mindazok, akik egy merev vámvédelmi rendszer híveiként szerepelnek, sem Kossuth, sem Deák példájára, mert ezek a hatalmas nagy magyarok egy szabad, tisztességgel kormányzott államot vettek alapul, olyan államot, amely, ha akkor nem is élvezte a szabadság teljességét, de amely államban az erkölcsi rend érintetlen volt és a tisztesség uralma biztosítva volt. Mert akárhogyan szidják is a régi Habsburgkorszakot, egyben mindenesetre előnyt kell neki adnunk, abban, hogy alattuk az erkölcs, a tisztesség uralma biztosítva volt (Igaz! Ugy van! balfelől.), és ha csak ennyit biztositana is ez a kormány, ha nem kellene félnünk attól, hogy mindaz, ami történik, mindezek a machinációk csak arra valók, hogy a protekcionizmus most már törvényes alapot nyerjen és a kormány megszabaduljon attól a felelősségtől, hogy szemére vethessék, hogy rendeletekkel kormányoz és rendeletek alapján szegődik a profitvédelem hívévé, ebben a I korszakban mindenesetre a tisztességnek, az er-