Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-287

A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. évi május hó 21-én, szerdán. 97 givel szemben bizonyos mérsékelt emelést tar­talmaz, ez azonban szükséges egyrészt azért, hogy a régi tarifában túlságosan alacsonyan megállapított állatyámokat a gabonavámok­kal egyforma nivóra emeljük, másrészt pedig, mert állattenyésztésünk fejlesztése és fen­nmaradása szempontjából is ezek a vámok fel­tétlenül indokoltak. (Propper Sándor : És a húsdrágulás szempontjából !) Ugyanez a szem­pont volt irányadó a második csoportba tar­tozó állati nyersterményeknél és élelmezési cé­lokra szolgáló cikkeknél, amelyek természetes függvényei lévén az állat vám oknak, ezeknél is indokoltnak tart az uj tarifa bizonyos mérsé­kelt emelést. A harmadik csoportba tartoznak az élő nö­vények, továbbá a levágott friss és szárított növények. Ebbe a csoportba egyrészt olyan luxuscikkeknek tekinthető díszfák, délszaki nö­vények tartoznak, amelyekre a mai szegény or­szágnak szüksége egyáltalán nincs, másrészt pedig olyan növények, amelyeket az itthoni szépen fejlődő kertészet is termel, tehát ezek­nek megvédése szempontjából is indokolt a vám. (Propper Sándor : A sajtószabadság ko­porsójára még jó lenne !) A negyedik csoportba tartoznak a _ gyarmatáruk és fűszerek. Ezek a vámok tulaj donképen kizárólag pénzügyi vá­mok. Különösen a kávé és a tea vámját támad­ták igen sokszor, azt állítván, hogy a fogyasz­tók ezeket a vámokat nem képesek megfizetni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek. Görgey István előadó: Szükségesnek tar­tom megállapítani, hogy a kávé vámja a régi vámmal szemben tulaj donképen erős mérsék­lést jelent, mert a vám a régi 95 koronáról mindössze száz koronára emeltetett fel, tehát tulajdonképen a régi vám maradt meg*, míg ezzel szemben a kávé világpiaci ára lényege­sen emelkedett. (Várnai Dániel: Kilenevenről százra !) Kilencvenötről százra ! Ez tehát mér­séklés, mert a kávé ára a háború előtti árak­hoz képest legalább a kétszeresére emelkedett. Ha tehát a kávé a háború előtt 30%-os vám­védelemben részesült, ma csak 20%-os a vámvé­delem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nem akarok a részletekbe belebocsátkozni, de legyen szabad nekem erre vonatkozólag... (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Görgey István előadó:-., összehasonlítás céljából közölni azt, hogy ug'yanakkor, amikor minálunk a kávé autonóm vámtétele 100 koro­nában van megállapítva, Csehországban a kávé autonóm vámtétele 168 aranykorona, — pedig ott épen ugy nem termelik a kávét — Olaszor­szágban 150 korona, Spanyolországban 450 ko­rona, sőt még a sokat emlegetett Ausztriáiban is, amely ma még sokkal alacsonyabb vámté­telekkel dolgozik, mint mi: 90 korona a kávé jelenlegi vámja. Ez — amint bevezető szavaim­ban is hangoztattam — kizárólag pénzügyi vám. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A tea vámját illetőleg pedig határozott leszállítással állunk szemben, mert a régi 240 koronás vámmal szem­ben 60 korona az uj vám. Az ötödik csoportba tartoznak a gabona­félék, a hüvelyesek és magvak. A gabona­vámok tekintetében a vámtarifajavaslat a régi szerződéses tételeket állította be, ez tehát tu­lajdonképen már a régi autonóm tételekkel szemben is erős mérséklést jelent. Kétségtelen, hogy a magvar mezőgazdaságnak ezidőszerínt gabonavámokra szüksége nincs, lévén oivan mezőgazdasági ország, amelv ugy is külföldre kénytelen exportálni mezőgazdasági termé­nyeinek feleslegét. De hogy ezeket a vámokat Higgadt megfen LOiás után mégis be kellett ál­lítanunk, azt magyarázza egyrészt az, hogy számolnunk kell vele, hogy a közel-jövőben megjeleniietik az európai piacokon az orosz, vagy a besszarábiaí román gabona és ebben az esetben a magyar gabonának a külföldi piacokon igen éles versennyel kell megküzde­nie. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A magyar mező­gazdaság számára tehát biztosítani kell erre az eshetőségre legalább is a belföldi piacot. A gabonavámoknál, mint általában az, olyan cikkek vámjainál, amely cikkeket nem egy gyár vagy néhány kartellizált gyár állit elő, hanem — mint a jelen esetben — az egész me­zőgazdaság termel, amely cikkekből tehát, a katasztrofális esztendőket kivéve, mindenkor bőséges feleslegeink vannak : ;a vámvédelem száz százalékig nem tud érvényre jutni az árakban, mert már a belső kölcsönös verseny is szabályozni fogja ezeket az árakat, (Propper Sándor : Nagyon olcsó a kenyér S) De azoknál a gazdasági terményeknél, amelyeket az ország­ban nem termelünk vagy nem elegendő meny­nyiségben termelünk, — mint például a lencsé­nél, ahol a régi vámot teljesen elejtettük és vámmentességet biztosítottunk, vagy a tengeri­nél, ahol a 2 K 80 filléres vámot 2 koronára csökkentettük — határozottan erős mérsékléssel állunk szemben. A VI. csoport tartalmazza a gyümölcsöket, — a déli gyümölcsöket is — a vetemények et, zöldségeket és az élelmezési és élvezeti célokra szolgáló más növényi nyerstermékeket. Ez a tarifacsoport a déligyümölcsökre, te­hát olyan cikkekre, amelyek tulajdonképen luxuscikkeknek minősíthetők, a régi tételekkel szemben eléggé lényeges emeléseket tartalmaz. Ugyancsak lényeg'es emeléseket tartalmaz ez a tarifa az idénygyümölesökre, az úgynevezett primőrökre is, amelyek kizárólag, mint luxus­cikkek hozatnak be az országim. (Halász Móric: Nagyon helyes !) Ezzel szemben azokra a vete­mény ékre és zöldségekre, amelyeket itt a ker­tészet nemcsak, hogy elegendő mennyiségben termel, hanem, amelyekből óriási kivitelünk is van, különösen Ausztria felé : igen mérsékelt vámtételekkel, a régieknél lényegesen kisebb vámtételekkel elégedett meg. A VII. csoport az italokat tartalmazza. Ez a t csoport a régi vámtételekkel szemben két. két és félszeres vámemelést tartalmaz, amit — azt hiszem — különösebben nem kell indokol­nom, mert hiszen ezzel egyrészt védeni akarjuk túlfejlett szesziparunkat, másrészt az itt fel­sorok különböző égetett és édesített szeszes­italok luxuscikkeknek minősíttetvén, azok az erősebb vámvédelmet megbírják és meg is ér­demlik. A VIII. csoportba tartoznak az élelmezési és élvezeti ipar más termékei. Ez a csoport ugy lett megkonstruálva, hogy azoknál a cik­keknél, amelyekben elegendő mezőgazdaság i iparunk van, lehetőleg igvekszünk mezőgazdr­sági iparunkat jelenleei fejlettségében konzer­válni; a; további fejlődési lehetőségtől a tarifi eltekintett; olyan iparoknál pedig, ahol ezek-••-» a félgyártmányokra szükség van, igyekeztünk egészen mérsékelt vámtételeket beállítani. A IX. csoportba tartoznak az italok ké­szítésének és vz élelmezési iparnak hulladék­termékei. Ezek legnagyobb részben takarmá­nyozási célokat szolgálnak s a tarifa vám m ér­tésen hozza be őket; kivételt, képez a méla 1 "'", amelyről hosszas viták voltak — talán a r^s*­letes vita során alkalmam lesz erre is ratée ni

Next

/
Thumbnails
Contents