Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-275
58 A nemzetgyűlés 275. Mese 1924. évi április hó 11-én, pénteken. telik az időből (Derültség. — Mozgás jobbfelőlj, és ezekből a számok kérlelhetetlenségén keresztül meg fogják látni t. képviselőtársaim, hogy nem áll az az érv, hogy nincs mit csinálni egyebet, mint ultima ratioként a külföldi kölcsönhöz fordulni, hogy annak ellenében lekössünk mindent, még az unokáink és dédunokáink üdvösségét is, tegyük ezt pedig akkor, amikor egy bűnös kormányzati rendszer elherdálta a nemzetnek nemcsak pénzét, hanem önbizalmát is. (Ugy van! balfelol.) Hiszen egy pénzügyi férfiú kijelentette, hogy nem külföldön torpedózzák meg a magyar koronát, hanem épen a kormány balkezüsége tette tönkre a magyar közönség hitét a saját pénzében, úgyhogy nem tudunk benne bizni, menekül tőle mindenki, mint a pestistől. (Dénes István: Nem egészen, csak háromnegyed részben!) Elnök: Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Zaj.) Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! — Barthos Andor: Saját véleményét mondja el, ne a másét! — Dénes István: Még a máséra sem adnak semmit!) Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Zsirkay János: Engedje meg, tisztelt képviselőtársam, mikor mi saját véleményünket mondjuk el és azt mondjuk, hogy Bethlen politikája juttatta ide az országot, akkor belénk akarják fojtani a szót és azt mondják, hogy ez nem igaz. (Ellenmondások jobbfelöl.) E vita során jövünk majd mi konkrét javaslatokkal, rá fogunk mutatni Bulgáriára és meg fogjuk mutatni, hogyan lehet egy országnak a maga erejéből talpra állani. Amikor egy hasonló helyzetben levő ország gazdasági helyzetére mutatunk rá, hogyan csinálták ott a dolgot, holott ugyancsak velünk együtt veszítették el a háborút, akkor kötelességünk erre rámutatni, mert különben egy kézlegyintéssel hallgattatnak el s azt mondják, hogy Németországban is, Ausztriában is rossz a helyzet, tehát az elvesztett háború konzekvenciáit vonták le. Nem mindenhol kellett levonni ennek konzekvenciáit! Igenis, meg lehet találni a modus vi vendit ahhoz, hogy önmagában találja meg az illető nemzet erejét. A bulgárok kis nép. Egyetlenegyszer sem jutott eszükbe, hogy külföldi kölcsön után szaladgáljanak. Mert tudják önök, hogy ez a politika micsoda? Ez az eladósodott dzsentri szaladgálása a gazdag zsidólány után', amikor, mesalliance-szal akarja talpraállitani a maga korhelységével és pazarlásával aláaknázott gazdasági helyzetét. Ez épen olyan erkölcstelen, mert akkor, amikor mi odamegyünk a külföld minden portájára és mint Baross János képviselőtársam kimutatta, vállalunk Benessel szemben mindent... (A távozó Berki Gyula felé:) Berki tisztelt képviselőtársam,, maradjon csak idebent, hogy meglássa, milyen a politikája a kormánynak. (Hedry Lőrinc: Ne tessék megszökni!) Tessék csak az igazságokat meghallgatni. (Varsányi Gábor: Hol is hagytuk el? A kóser libamájnál?) Elnök: Varsányi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Dénes István: Ez már igazán nem való! A többség kacag, gúnyt űz a szónokból! Az elnök úr védje meg a képviselő urat, hogy ne tegyék nevetség tárgyává!) Kérem, én minden képviselő szólásszabadságát meg fogom védeni, de kérem, hogy azok a képviselő urak, akik most hozzám appelláinak, méltóztassanak szintén figyelembe venni a figyelmeztetéseket. (Kabók Lajos: De kóser libamájról mégsem lehet beszélni a parlamentben!) Kérem, rászóltam a képviselő úrra, hogy méltóztassék hallgatni. A képviselő ur is legyen csendben! Zsirkay János: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Baross János képviselőtársam tegnapi beszédében rámutatott arra a rettenetes szomorú megaláztatásra, hogy épen Bethlen miiiisterelnök ur pénzügyi rendszerének hatása folytán arra kényszerült, hogy Benesék gyámolitá^ára menjenek. Én olvastam egy francia nyelvű szlovák lapot, a „La Slovaquie"-t, amely Parisban jelenik meg s a cseh terror elől menekült tótok adják ki. Ebben Juriga volt nemzetgyűlési képviselő feljajdulva kijelenti, hogy Benes politikája, amely minden pillanatban összeroppanhat, most legnagyobb támasztékát Bethlen miniszterelnök politikájában találja. Nem tudom, mennyiben igaz ennek a tót hazafinak a megállapítása, de én szomorúan teszem hozzá, hogy tökéletesen aláirom Baross János tisztelt képviselőtársam megállapítását, hogy akkor, amikor, mi térdet-fejet hajtottunk a kisentente előtt, voltaképen nem tettünk mást, mint eladtuk jogainkat, eladtuk gyermekeink jövőjét, gúzsba kötöttük magunkat nemcsak pénzügyileg, — mert még ez volna a legkisebb baj — hanem politikailag is, lemondottunk a reményről és megerősitettük azokat az állapotokat,... (Lendvai István közbeszól.) Elnök: A képviselő urak teljesen csendbe voltak, most a képviselő nr jött be és zavarta meg a tanácskozást. Csendet kérek minden képviselő ur részéről. Azokat, akik tovább, is zavarni fogják a tanácskozást, most már egymásutánfogom rendreutasitani és ha a rendreutasításnak nem lesz eredménye, a mentelmi bizottsághoz fogok küldeni mindenkit, akit tízszer, tizenötször kell figyelmeztetni egy ülésen. (Helyeslés jobbfelől.) Csendet kérek! Zsirkay János: Tisztelt Nemzetgyűlés! Itt van egy bulgár lap kezemben: cime „La Bulgarie", franciául jelenik meg Szófiában. Amint rápillant az ember, meglepődik, mert ára egy leva, havi előfizetése 30 leva» Ha végiglapozzuk a többit is — nemcsak ez az egy példánya van nálam — nem találkozunk azokkal a fantasztikus számokkal, azokkal a milliókkal, milliárdokkal, billiókkal, amelyekkel itt naprólnapra találkozunk és amelyek már behatoltak az életünkbe, mert meg kellett velük ismerkednünk, mert élünk velük. Ezek a nagy számok Bulgáriában teljesen ismeretlenek. Egészen békebeli számokkal találkozunk ott, mintha a nagy világháború nem is zajlott volna le felettük. Németországban is milliókban és milliárdokban beszélnek, egyidőben és talán még most is, Ausztriában is. Bulgáriában ez abszolúte ismeretlen fogalom. Itt van énen ebben a számban a budgettervezet a 1924/25. évre, április első napjától december 31-ig. Ha megnézzük, meg kell állapitanunk, hogy az egyenesadó, a földadó, mint első tétel, 340 millió leva az egész országban. Nem fantasztikus szám, egészen békebeli szám. A második tételben a legnagyobb összeget a behozott árukra vetett vámok teszik; e& egymilliárd; az egyetlen milliárdos szám, amely a bulgáriai viszonyok között előfordul. Ez a költségvetés legnagyobb tétele. Érdekes, hogy a bevételek között a háborús vagyon mindjárt a harmadik tételben szerepel két helyen is,
