Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-282

'A nemzetgyűlés 282. ülése 1924. mert szavazni ! — Zajos ellenmondásők a szélső­baloldalon. — Pikier Emil : Ez hazugság ! — Györki Imre : Se szolgabíró, se csendőr nem volt ott !) Elnök (csenget) : Pikier Emil képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Majd erre rá­világítunk! — Propper Sándor : Ezt a szavazást nem a ministerelnök ur irányította! —Horváth 1 Zoltán : Saját magáról itél ! — Saly Endre köz­beszól), Saly Endre képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni ! Peidl Gyula : T. ministerelnök ur, én itt be­mutattam, hogy 4000 munkás van a budapesti nyomdákban. Tehát ha 2900 egynéhány leszava­zott, akkor 2300-at nem üthettek el a szavazás­tól. (Gr. Bethlen István ministerelnök : 2700-at!) Ez azonban nem fontos, ministerelnök ur ! De a ministerelnök ur áldozata — én felteszem, hogy csak áldozata — egy félrevezetésnek, a munkás­szervezet pedig áldozata a ministerelnök urnák ezzel az állításával szemben az ő feltétlen be­csületes eljárásának. Mert mi történt, t. Nem­zetgyűlés ? Miért nem szavaztak 1 Itt nincs szükség semmiféle leplezésre. A helyzet az, hogy a nyomdászok szervezeti szabályzata értelmében, egy bérharc kérdésében azok szavaznak, akik a bérharcban közvetlenül érdekelve vannak. (Ugy van ! TJgy van! a szélső­baloldalon.) Ennek nagyon fontos oka van, mi­nisterelnök ur. A tapasztalat ugyanis azt bizo­nyítja, — ós ezt nem akarom a nyomdai mun­kásokra ráhúzni — de mondom, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy azok, akik dolgoznak és már elérték követeléseiket, — mert csak ilyen munkások dolgoznak, akiknek a követeléseit tel­jesitik, valamint a munkanélküliek, akik nem dolgozhatnak, mert nincs munka — ha azok egy ilyen kérdés szavazásában részt vesznek, akkor ezek túlnyomó részben a sztrájk további foly­tatása mellett szavaznak, ugy, hogy minister­elnök ur, készséggel kijelentem önnek és garan­tálom, ha egy ujabb leszavaztatást tennének folyamatba, függetlenül a szervezeti szabályzat ezen rendelkezésétől^ akkor a szavazatoknak nem kisebb, hanem lényegesen nagyobb száma szólna amellett, hogy a harcot folytatni kell. (Gr. Bethlen István ministerelnök : Az én in­formációim mások ! — Felkiáltások a balolda­lon : Hamisak ! — Gr. Bethlen Isvtán minister­elnök : Lehet mondani, hogy hamisak, de má­sok ! ^— Dénes István : Ismerjük azokat az in­formációkat ! — Derültség a jobboldalon. —Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pikier Emil : Höfer is folyton győzelmet jelentett !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pikier t. képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom s nem kutatom, hogy a ministerelnök ur hon­nan szerzi információit, én azonban itt teljes ellenőrzés mellett mondom el, amit ebben az ügyben tudok ; ez kontrolálható. Azt mondja a rendelet, hogy a munkásság terrorisztikus fel­lépése tűnik ki a főbizalmiférfiak eljárásából. Kérdem a belügyminister urat, vagy bárkit, objektiv embert, melyek azok a terrorisztikus cselekedetek, melyek a nyomdászsztrájkkal kap­csolatosan egyáltalában felmerültek 1 Tudtom­mal a rendőrségnek semmiféle beavatkozásra oka nem volt. A sztrájkolok közül senki sem­miféle rendzavarást el nem követett. Hol van tehát az a terrorisztikus fellépés, amikor a fó­bizalmiférfiak álláspontját a közvetlenül érde­kelt munkásságnak egy ilyen óriási nagyarányú äzaVazata is alátámasztja, amikor a munka­adók javaslatát nem tekinti elfogadhatónak. Azt mondja továbbá a rendelet, hogy ezt a évi május hó 2-án, pénteken, 521 helyzetet komplikálta még az is, hogy egyes időszaki fővárosi sajtótermékek a nyomdász­sztrájk ellenére is megjelentek. (Rothenstein Mór : Dacára a munkáltatók terrorjának ! — Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rothen­stein Mór képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Rothenstein Mór ismét közbeszól.) Rothenstein Mór képviselő urat is­mételten kérem, méltóztassék csendben ma­radni ! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Ha az em­ber a politikai elvakultságot el tudja magától távolítani egy bizonyos mértékig, akkor a ren­deletnek ezt az állítását vagy motiválását egy­szerűen a józan észbe ütközőnek kell tekinte­nie. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És itt kell rátérnem, amit érintettem, hogy a Népnek és a Szózatnak megjelenése semmiféle politikai közeledést nem jelent a szociáldemok­rata párt és a fajvédők között. (Gr. Bethlen István ministerelnök: Dehogy nem! — De­rültség a jobboldalon. — Zaj és ellenmondásők a szélsőbaloldalon. — Önök szégyelik, ugy lát­szik!) Ez a közbeszólás bizonyítja, hogy a^ kor­mány igen is minden közgazdasági kérdést, minden szociális kérdést nem is tud más szem­üvegen nézni, hanem egyedül csak a politikai elfogultság szemüvegén. (Ugy van ! Ugy van ! a bah és a szélsőbaloldalon,) Rá akarok mutatni arra, hogy mennyire veszedelmes az egész ország közgazdasági éle­tére is, hogy ha ez az itt kifejezésre jutó fel­fogás, amely kétségtelenül politikai felfogás­nak köszönheti a létezését, érvényesül. Mert méltóztatnak tudni, mit jelent az, ha a kor­mány ezt az álláspontot politikától mentesen fogja itt gyakorolni ? Ez azt jelenti konzek­venciájában, hogy ha egy gyárüzem vagy egy iparág — nem nyomdászokról beszélek, hanem akármilyen más iparágat veszünk is — mun­kásságának egy bizonyos százaléka, 60—70 vagy 80 százaléka, vagy akármennyi sztrájkba lép, akkor a kormány logikusan intézkedni tar­tozik, hogy a többi százalék is sztrájkba lép­jen. (Ugy van ! Ugy vaH ! a bal- és a szélsőbal­oldalon. — Zaj a jobboldalon. — Eckhardt Ti­bor : A zsidó nagytőke rendeletére !) Elnök (csenget) ; Csendet kérek ! Peidl Gyula : Ez történt a jelen esetben ! Mert a másik oldala a kérdésnek az, — and a legtermészeteseb dolog, — hogyha a munkás­ság csak gazdasági kérdések miatt áll harc­ban, hogy azokban az üzemekben, ahol ezeket à gazdasági kérdéseket elintézhetik, tehát a jelen esetben a bérköveteléseket is teljesitik, ott a munkát felveszik és zavartalanul foly­tatják. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és à szélső­baloldalon.) Teljesen esztelen valami a józan munkásokra ráoktrojálni, hogy ott se dolgoz­zanak, ahol gazdasági követeléseiket teljesitik. Garantálom, hogy ha a Stádium és a Világos­ság nyomda mellett a Pesti Hirlap nyomdája, a Világ nyomdája és a Nemzeti Újság nyom­dája, vagy bármelyik a nyomdák közül, a mun­. kásság bérköveteléseit teljesiti, rögtön megin­dul a munka, (Gr. Bethlen István ministerel­nök : Eleinte ők se teljesítették és mégis adtak munkásokat !) Ez pedig szemenszedett valót­lanság ! (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szél­sőbáloldalon. Taps a szélsőbaloldalon. Zaj jobb­felől. — Hegymegi-Kiss Pál: Valaki a kettő közül hazudik ! — Meskó Zoltán : Ez a lényeg! — Zaj. — Eckhardt Tibor közbeszól.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hegymegi­70*

Next

/
Thumbnails
Contents