Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-282

 nemzetgyűlés 282. ülése 1924. mányt azzal, hogy ezt az egyoldalú osztály­politikát tudatosan és következtésen folytatja. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vádo­lom a kormányt, hogy ezzel az egyoldalú osz­tálypolitikával az országot a végromlásba viszi, mert mindenkit tönkre tesz egy egészen szűk réteg kivételével. Vádolom a kormányt, hogy ennek az egy­oldalú osztálypolitikának az érvényesülése ér­dekében teremtett és tart fenn az országban az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében rosszabb állapotot, mint amilyen a háború előtt volt, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbalolda­lon.) ami nemcsak népellenes, nemcsak politi­kai hiba, hanem rut hálátlanság is az ország lakosságának azzal a rétegével szemben, a dol­gozó rétegekkel, a kisemberekkel szemben, akik életüket, testi épségüket hozták áldozatul a háborúban az ország érdekében. (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Vádolom a kormányt azzal, hogy ennek az egyoldalú és népellenes osztálypolitikának ér­dekében teremtett a sajtószabadság tekinteté­ben egészen lehetetlen és tűrhetetlen állapoto­kat, amelyek mellett független sajtó léte már alig lehetséges. (Kiss Menyhért: Ök adnak maguknak újságot! — Kliárik Ferenc: Ők ad­nak ki fehér újságot!) Vádolom a kormányt azzal, hogy ennek az egyoldolu osztálypoliti­kának további fentartása érdekében zárt ki a választói jogosultságból törvényellenes módon sok százezer polgárt és munkást, (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) és ugyanennek az érdekében hozta vissza a nyilt szavazást, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) amely le­hetetlenné teszi épen a kisembereknél a füg­getlen, szabad véleménynyilvánítást és lehe­tetlenné teszi, hogy az ország dolgozó népes­sége a parlametben igazi képviselethez juthas­son. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vádolom a kormányt, hogy ennek az egy­oldalú osztálypolitikának érdekében tartja fenn továbbra is az internálás rendszerét, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon!) tartja fenn továbbra is azt az állapotot, amely jog­bizonytalanságot teremt az országban, mert birói Ítélet nélkül egyszerű közigazgatási el­járás utján juiitatják az embereket az internáló táborokba. (Pikier Emil: A belügyminister in­tézkedése alapján! — Sütő József: És ezen mo­solyog a belügyminister!) Vádolom a kor­mányt, hogy ezzel az egyoldalii osztálypolitiká­val veszélyezteti az ország szanálásának lehe­tőségét, (Ugy van! Ugy van! aszélsobaî\oldalon) mert 1;. Nemzetgyűlés, a szanálásnak egy ki­csiny, az én meggyőződésem szerint jelenték­telen része a külföldi kölcsön, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) az igazi szanálást ak­kor lehet biztosítani, ha a dolgozó néprétegek megélhetése biztosíttatik s ezáltal a munkakedv is fokoztatik. Ez az alapja az ország szanálá­nak. (Ugv van! Ugy van! a szélsőbalodálon.) Hiába való a külföldi kölcsön, ha a kormány ilyen népellenes politikát folytat; amikor itt­hon, belföldön a bizalom iránta nem állhaií helyre, minden szanálási kísérlet hiábavaló. (Propper Sándor: Magukat szanálják!) A kormány elnök ur a napokban, épen a sza­nálási javaslatok kapcsán számokkal próbálta itt igazolni, hogy Magyarországon igenis van gyülekezési és egyesülési jog. Felhozta, hogy 1923-ban 3231 kérelmet adtak be gyüléisi tartása iránt és felhozta, hogy ebből a 3231 kérelemből a hatósáerok csak mintegy százat utasítottak vissza. (Drozdy Győző : Az én kerületemben százat !) Elvileg a ministerein ök ur nyilatko­zik május hó 2-án, pénteken. 5l$ zata a legsúlyosabb kritikája annak az állapot­nak, amely Magyarországon a gyülekezési jog terén fennáll, mert amit kérni kell, az nem jog, az kegy. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbalolda­lon.) A ministerelnök ur tehát precizen nem mondhatott volna egyebet, mint azt, hogy nincs ugyan Magyarországon egyesülési és gyüleke­zési jog, de a közigazgatási hatóságoknak joguk van kegyet gyakorolni gyűlések engedélyezése tárgyában. (Ugy van ! ügy van ! a szésőbal­oldalon. — Sütő József : A legtöbb kérelemre, amelyet a belügyminister úrhoz intéznek, vá­laszt sem adnak !) De hogy festenek gyakorlatilag ezek a szá­mok, amelyeket a ministerelnök ur felhozott, ha azokat közelebbről megnézzük. Annak a 3000 és egynehányszáz gyűlésnek túlnyomó része nem gyűlés, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Sütő József: Választmányi ülés!) azok túl­nyomó része egyszerű, úgynevezett műhely­értekezlete a munkásságnak, amilyeneket a há­ború előtt minden bejelentés nélkül, zavartala­nul tarthatott a munkásság. (Farkas István : Még a háború alatt is!) Ennek dokumentálá­sára összeszedtam, hogy az egyes szakszerveze­tek hány esetben tartottak bejelentési kötele­zettség mellett ilyen műhelyértekezleteket, s ebből kitűnt, hogy tartottak ilyen műhelyérte­kezleteket és hasonló összejöveteleket arany­művesek 10, bányászok 127, biztosítási tisztvi­selők 2, borbélyok 14, bőrmunkások 40, cipészek 271, élelmezési munkások 140, építőmunkások 200, famunkások 690, fényképészek 3, — mellé­kesen kívánom megjegyezni, hogy ha az összes Budapesten alkalmazott fényképész-munkások egyetlen gyűlésre összejönnének, azt is bajos volna igazában gyűlésnek nevezni, olyan ke­vesen vannak, — földmunkások 92, gabona­munkások 3, grafikusok 4, házfelügyelők 1, háztartási munkások 1, husipari munkások 105, kalaposok 2, kályhások 1, kereskedelmi alkal­mazottak 173, keztyüsök 1, könyvkötők 5, nyom dászok 62, magántisztviselők 82, mintakészitők 2, pénzintézeti tisztviselők 43, szabók 160, szál­lítási ^munkások 150, szállodai munkások 60, szobrászok 2, textilmunkások 50, üvegesek 2, vas- és fémmunkások 285, vegyészeti munkások 60 esetben. Ez 2857 úgynevezett gyűlés, tehát a túl­nyomó részét teszi azoknak a számoknak, ame­lyeket itt a ministerelnök ur felhozni szíves volt. Hozzá kell ehhez tennem, hogy ezek a műhelyértekezletek sehol a világon nem tar­toznak bejelentési kötelezettség alá, de nem tartoztak ezelőtt Magyarországon sem, s en­nek ellenére kénytelenek ezek az alapszabá­lyokkal működő egyesületek ezeket a nagyon gyakori esetben egészen jelentéktelen számú résztvevővel tartott értekezleteket a hatóság­nak bejelenteni. Egy másik nagy kategóriája ezeknek a gyűléseknek a szociáldemokrata pártnak úgy­nevezett pártnapjai. A szociáldemokrata párt tudvalevően nem levegőben lógó párt, amely csak akkor törődik a választóival és a polgá­rok érdekeivel, amikor választás előtt a szava­zók voksait kell megszerezni, hanem állandóan törődik a dolg'ozó nép érdekeivel s ebből a célból a pártszervezetekben hetenként úgyne­vezett üártnapokat tart. Ezeket a pártnapokat, amelyeken kisebb-nagyobb számban jelennek meg a választók, ugyancsak bejelentési köte­lezettség terheli. A ministerelnök ur tehát az­zal akarja igazolni Magyarországon a gyüle­kezés jogát, hogy politikai pártok saját híveik­kel ilyen kisebb értekezleteket tarthatnak. 69*

Next

/
Thumbnails
Contents