Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-282

 nemzetgyűlés 282. ülése 1924. mányt azzal, hogy ezt az egyoldalú osztálypolitikát tudatosan és következtésen folytatja. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vádolom a kormányt, hogy ezzel az egyoldalú osztálypolitikával az országot a végromlásba viszi, mert mindenkit tönkre tesz egy egészen szűk réteg kivételével. Vádolom a kormányt, hogy ennek az egyoldalú osztálypolitikának az érvényesülése érdekében teremtett és tart fenn az országban az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében rosszabb állapotot, mint amilyen a háború előtt volt, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ami nemcsak népellenes, nemcsak politikai hiba, hanem rut hálátlanság is az ország lakosságának azzal a rétegével szemben, a dolgozó rétegekkel, a kisemberekkel szemben, akik életüket, testi épségüket hozták áldozatul a háborúban az ország érdekében. (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Vádolom a kormányt azzal, hogy ennek az egyoldalú és népellenes osztálypolitikának érdekében teremtett a sajtószabadság tekintetében egészen lehetetlen és tűrhetetlen állapotokat, amelyek mellett független sajtó léte már alig lehetséges. (Kiss Menyhért: Ök adnak maguknak újságot! — Kliárik Ferenc: Ők adnak ki fehér újságot!) Vádolom a kormányt azzal, hogy ennek az egyoldolu osztálypolitikának további fentartása érdekében zárt ki a választói jogosultságból törvényellenes módon sok százezer polgárt és munkást, (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) és ugyanennek az érdekében hozta vissza a nyilt szavazást, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) amely lehetetlenné teszi épen a kisembereknél a független, szabad véleménynyilvánítást és lehetetlenné teszi, hogy az ország dolgozó népessége a parlametben igazi képviselethez juthasson. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vádolom a kormányt, hogy ennek az egyoldalú osztálypolitikának érdekében tartja fenn továbbra is az internálás rendszerét, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon!) tartja fenn továbbra is azt az állapotot, amely jogbizonytalanságot teremt az országban, mert birói Ítélet nélkül egyszerű közigazgatási eljárás utján juiitatják az embereket az internáló táborokba. (Pikier Emil: A belügyminister intézkedése alapján! — Sütő József: És ezen mosolyog a belügyminister!) Vádolom a kormányt, hogy ezzel az egyoldalii osztálypolitikával veszélyezteti az ország szanálásának lehetőségét, (Ugy van! Ugy van! aszélsobaî\oldalon) mert 1;. Nemzetgyűlés, a szanálásnak egy kicsiny, az én meggyőződésem szerint jelentéktelen része a külföldi kölcsön, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) az igazi szanálást akkor lehet biztosítani, ha a dolgozó néprétegek megélhetése biztosíttatik s ezáltal a munkakedv is fokoztatik. Ez az alapja az ország szanálának. (Ugv van! Ugy van! a szélsőbalodálon.) Hiába való a külföldi kölcsön, ha a kormány ilyen népellenes politikát folytat; amikor itthon, belföldön a bizalom iránta nem állhaií helyre, minden szanálási kísérlet hiábavaló. (Propper Sándor: Magukat szanálják!) A kormány elnök ur a napokban, épen a szanálási javaslatok kapcsán számokkal próbálta itt igazolni, hogy Magyarországon igenis van gyülekezési és egyesülési jog. Felhozta, hogy 1923-ban 3231 kérelmet adtak be gyüléisi tartása iránt és felhozta, hogy ebből a 3231 kérelemből a hatósáerok csak mintegy százat utasítottak vissza. (Drozdy Győző : Az én kerületemben százat !) Elvileg a ministerein ök ur nyilatkozik május hó 2-án, pénteken. 5l$ zata a legsúlyosabb kritikája annak az állapotnak, amely Magyarországon a gyülekezési jog terén fennáll, mert amit kérni kell, az nem jog, az kegy. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök ur tehát precizen nem mondhatott volna egyebet, mint azt, hogy nincs ugyan Magyarországon egyesülési és gyülekezési jog, de a közigazgatási hatóságoknak joguk van kegyet gyakorolni gyűlések engedélyezése tárgyában. (Ugy van ! ügy van ! a szésőbaloldalon. — Sütő József : A legtöbb kérelemre, amelyet a belügyminister úrhoz intéznek, választ sem adnak !) De hogy festenek gyakorlatilag ezek a számok, amelyeket a ministerelnök ur felhozott, ha azokat közelebbről megnézzük. Annak a 3000 és egynehányszáz gyűlésnek túlnyomó része nem gyűlés, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Sütő József: Választmányi ülés!) azok túlnyomó része egyszerű, úgynevezett műhelyértekezlete a munkásságnak, amilyeneket a háború előtt minden bejelentés nélkül, zavartalanul tarthatott a munkásság. (Farkas István : Még a háború alatt is!) Ennek dokumentálására összeszedtam, hogy az egyes szakszervezetek hány esetben tartottak bejelentési kötelezettség mellett ilyen műhelyértekezleteket, s ebből kitűnt, hogy tartottak ilyen műhelyértekezleteket és hasonló összejöveteleket aranyművesek 10, bányászok 127, biztosítási tisztviselők 2, borbélyok 14, bőrmunkások 40, cipészek 271, élelmezési munkások 140, építőmunkások 200, famunkások 690, fényképészek 3, — mellékesen kívánom megjegyezni, hogy ha az összes Budapesten alkalmazott fényképész-munkások egyetlen gyűlésre összejönnének, azt is bajos volna igazában gyűlésnek nevezni, olyan kevesen vannak, — földmunkások 92, gabonamunkások 3, grafikusok 4, házfelügyelők 1, háztartási munkások 1, husipari munkások 105, kalaposok 2, kályhások 1, kereskedelmi alkalmazottak 173, keztyüsök 1, könyvkötők 5, nyom dászok 62, magántisztviselők 82, mintakészitők 2, pénzintézeti tisztviselők 43, szabók 160, szállítási ^munkások 150, szállodai munkások 60, szobrászok 2, textilmunkások 50, üvegesek 2, vas- és fémmunkások 285, vegyészeti munkások 60 esetben. Ez 2857 úgynevezett gyűlés, tehát a túlnyomó részét teszi azoknak a számoknak, amelyeket itt a ministerelnök ur felhozni szíves volt. Hozzá kell ehhez tennem, hogy ezek a műhelyértekezletek sehol a világon nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá, de nem tartoztak ezelőtt Magyarországon sem, s ennek ellenére kénytelenek ezek az alapszabályokkal működő egyesületek ezeket a nagyon gyakori esetben egészen jelentéktelen számú résztvevővel tartott értekezleteket a hatóságnak bejelenteni. Egy másik nagy kategóriája ezeknek a gyűléseknek a szociáldemokrata pártnak úgynevezett pártnapjai. A szociáldemokrata párt tudvalevően nem levegőben lógó párt, amely csak akkor törődik a választóival és a polgárok érdekeivel, amikor választás előtt a szavazók voksait kell megszerezni, hanem állandóan törődik a dolg'ozó nép érdekeivel s ebből a célból a pártszervezetekben hetenként úgynevezett üártnapokat tart. Ezeket a pártnapokat, amelyeken kisebb-nagyobb számban jelennek meg a választók, ugyancsak bejelentési kötelezettség terheli. A ministerelnök ur tehát azzal akarja igazolni Magyarországon a gyülekezés jogát, hogy politikai pártok saját híveikkel ilyen kisebb értekezleteket tarthatnak. 69*