Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

506 A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. ről és szabadalmáról szóló törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni (Tankovics János: Éljen a Magyar Nemzeti Bank ! — Felkiáltások : Éljen az előadó !) Következik az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és pedig először a cím. Kérem annak felolvasását. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, továbbá 1. és 2. §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. §-t,J : Neubauer Ferenc !) Neubauer Ferenc : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A 3. § b) | ontja bizonyos kedvezményt biztosit azok részére, akik csak szolgálati viszonyból származó illetménnyel és saját használatra szolgáló családi házzal birnak és akként rendelkezik, hogy ez a kedvezmény az 1928 évre terhükre kivetett adó alapján állapittatik meg Az 1923-ra kivetett adó azonban az 1920 évi jövedelem- és vagyonadó sokszorozása utján lelt kivetve és az ő vagyoni heWzetiik azóta változhatott Ez a kedvezmény megilleti jogosan mindazokat, akik a mai s azon anyagi helyzetben vannak, hogy ez a kedvezmény őket méltányosan éri, ha ma ez az anyagi helyzetük nem változott volna 15'20 óta, ami lényegesen bekövetkezett. Tisztelettel indítványozom, hogy a 3 § d) pontjának második sorában, az 1923. évszámot 1924-re méltóztassék megváltoztatni hogy a jelenlegi vagyoni állapotnak megfelelően biztosiltassék ez a kedvezmény. /Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Br. Korányi Frigyes pénzügyminister ; T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről a javaslathoz hozzájárulok. Elnök; A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal A 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai, vala mint a (2) bekezdés nem támadtattak meg, csak a 1. pont, mellyel szemben Neubauer Ferenc képviselő ur adott be módosítást, mely ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát szembe fogom álíitani. Kérdem, méltóztatik-e a 3. § 6. pontját szemben Neubauer Ferenc képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? [Nem !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadván el, ig}

r Neubauer képviselő ur módosításával fogadtatott el a szakasz. Következik a 4. §. Kérem annak {elolvasását. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4—5 §§-ail melyek"észrevétel nélkül elfogadtatnak) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Inire előadó ; T. Nemzetgyűlés ! A 422. sz. törvényjavaslat eredeti szövegéből a társulati adó alá tartozó részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek a belső kölcsön tekintetében való bevonása kimaradt, s ennélfogva a pénzügyi bizottság egy uj javaslatot terjeszt elő, melynek lényege a következő : A kölcsön nyújtására minden belföldi részvénytársaság és szóvetkezet kötelezhető, mely 1923. év végéifi a kereskedelmi törvény szerint magalakult Nem esnek ezen kölcsötiszolgáltatás kötelezettsége alá azok a részvénytársaságok és szövetkezetek, amelyek 1923. év vegé;g felszámolásukat bejelentették. A kölcsön összegének megállapítása szempontjából az 1923. év végén mutatkozó részvény- és üzletrésztőke az irányadó. Itt is azonban a részvénytőke összegének megállapításánál figyelembe kell venni azokat a vállalatokat, amelyek bár az 1923. évben határozták el tőkefelemelésükel, de a tökefelemelési összeg 1923. év végéig nem volt befizetve; ezek a részvénytársaságok vagy évi április hó 17-én, csütörtökön. szövetkezetek kölcsönszolgáltatásra nem kötelezhetők. Az 1923. év december hó 31-én, illelőleg az ezt megelőző napon a tőzsdén jegyzett árfolyamértékek szerint kell kiróni minden egyes részvénytársaságra két százalék erejéig a fizetendő belső kölcsönt. Azok a részvénytársaságok, amelyeknek részvényei a budapesti értéktőzsdén nem voltak jegyezve, az 1921. XV. t.-c alapján kivetett vagyonváltság százszoros összegét kötelesek általában fizetni, azok a részvénytársaságok pedig, amelyeknek részvényei az 1923. évben a budapesti áru- és értéktőzsdén azért rem voltak jegyezve, mert ezek a vagyonváltság fizetésére megállapított forduló napot követő időszakban létesültek, általában véve névértéküknek megfelelő 2% ban kötelesek szolgáltatni belső kölcsönt. Mindazoknál a vállalatoknál végül, amelyek az 1921 : XV. te. alapján lerovandó vagyonváltságot olyan időben fizették be, avagy arra olyan időben adtak előleget, amelyben a korona értékcsökkenése folytán az általuk "befizetett vagyonváltság aranykoronára átszámítva kisebb értéket képvisel, mint amennyit az 1920. évi december hó 20-án tett volna ki, ez a különbözet valorizálva fizetendő le és ez nem kölcsönnek tekintendő, hanem ugy számolandó el, mintha vagyon váltságban fizették volna be. Természetesen ez az intézkedés nem vonatkozik azokra a részvénytársaságokra, amelyek részvényekben rótták le a vagyonváltságot. Itt meg kell jegyeznem, hogy a szétosztott szövegből sajtóhiba következtében kimaradt egy, az együttes bizottság által elfogadott módosító javaslat, amelyet azonban ugy méltóztassanak tekinteni, mintha be lett volna véve a szövegbe, mert csak sajtóhiba következtében maradt ki. Ez a következőképen szól : Az f) ponthoz folytatólag (olvassa J »Valamint azokra a részvénytársaságokra és szövetkezetekre, amelyek vagyonválíságukat az 1921. évi XV. te. rendelkezései szerint lerótlák és ezenfelül mezőgazdasági ingatlanaik után az 1921. XLV. te. 16. §-a alapján még külön vag3^onváltság alá vonattak, ha ennek a vagyonváltságnak földrészlet átengedésével való lerovására köteleztettek, vag}^ köteleztetnének « Ez azokra a társulatokra vonatkozik, amelyek földeladásokkal is foglalkoznak és amelyek természetben, földben adták le a vagyonváltságot. A g) pont azokra a részvénytársaságokra vonatkozik, amelyeknek tárcarészvényeinek számbavétele, vagy külföldi telepek vagyonértékének a kivetési alapból való levonása kedvezményét biztosítja már az eredeti törvény. A b., c, és f. pontok alá tartozó részvénytársaságoknál szintén érvényre jut ez a levonás. Az utolsó szakasza a javaslatnak arról intézkedik, hogy ezek a befizetendő belső kölcsönt öt féléven át részletekben tartoznak befizetni, még pedig 1925 január 1-től kezdődő hatállyal, kivetésük pedig takarékkoronákban történik. Tisztelettel kérem ezen szakasz elfogadását azzal, hogy a c) pontra vonatkozólag egy ujabb módosítás is érkezett, amelyet bátor vagyok előterjeszteni. A c) pont után a követkaző beszúrást kérem eszközölni (olvassa) ; »Ezt a 2%-ot olyan vállalatoknál, amelyek külföldi pénznemre szóló kötvények vagy záloglevelek kibocsátásával foglalkoztak és amelyekre ebből eredő súlyos fizetési kötelezettségek hárultak, különös méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminister mérsékelheti, de legfeljebb olyan mértékben, hogy az illető vállalat legalább az 1921. évi XV. te. alapján kivetett vagyonváltság százszoros összegét legyen köteles kölcsön címén befizetni.« Tisztelettel kérem ezen módosításom elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.J Elnök: Kíván valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom a tanácskozást befe-