Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

494 A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. évi április hó 17-én, csütörtökön. mely biztosítja részükre azt, hogy addig is, mig a szabadforgalom helyreállt, szóval ebben az átmeneti időben biztosítva legyenek a tekintetben, hogy meghatározott mérven túl az illetékegyenérték az ö megadóztatásukat meg nem haladja. Most ez a megadóztatás a jelenlegi szöveg szerint igen naggyá válhatik, mert hiszen a szorzószámot a pénzügyministerium elsősorban az örökösödési illeték megállapítására való tekintettel állapítja meg és ugyanez a szorzószám nyerne itt is alkalmazást, aho! azonban ez méltánytalanságokra vezetne. Ezért szükséges, hogy az érdekeltségek maximumát illetőleg biztosíttassanak. Ez a két módosításom, mety a III. részre, az illetékre vonatkozik, együtt adatik be. Az a) melléklet B rész IV. 2. pontjának 5. bekezdésében az őrlési és forgalmi adónál van szó, hogy a forgalmi adó szempontjából a belföldön történő áruszállítások jönnek figyelembe. Itt egy merőben stiláris változtatást óhajtok csak elérni, amely precízebben fejezi ki azt, ami az intenció volt, nevezetesen azt a változtatást, hogy »az önálló kereseti tevékenység körében belföldön«, hiszen ezen szállítások csak azok, melyek forgalmi adó alá esnek, ugy hogy csak evvel a szöveggel fejezzük ki helyesen. Kérem ennek az elfogadását is. Végül a házbérekre vonatkozó rendelkezéseknél az a) melléklet utolsó részében, tehát a 43. oldalon javaslok egy változtatást, amely abban áll, hogy a hatodik bekezdésben a háztulajdont korlálozó kivételes szabályoknak az üzleti célra használt helyiségek tekintetében való alkalmazása ne 1925 május 1. napjától, hanem 1926. évi május hó 1. napjától állapi ttassék meg. (Helyeslés bal felölj Ennélfogva itt a változtatás annyiból állna, hogy az 1925. évszám helyébe 1926. évszám tétetnék, s ezzel kitolatnék az az idő, mely a felszabadítás tekintetében ezekre az üzleti célokra szolgáló épületekre az eredeti javaslatban megállapittatott. (Pcyer Károly : És a lakások ?) Ez csak az üzletekre vonatkozik. Megjegyezni kívánom, hogy amint az elnök ur bejelentette, illetve így tette fel a kérdést, arról a szövegről van szó, melyet a pénzügyi bizottság állapított meg első jelentésében, és azután abban a második jelentésben, melyet előterjesztettünk, és amely már egy uj formáját hozza annak a vagyonváltságra vonatkozó rendelkezésnek, melyet a bizottság első tárgyalása alkalmával még nem tárgyait, hanem folytatólag későbbi ülésén állapított végleg meg. Ezt csak azért bátorkodom hangsulyozni, nehogy e tekintetben félreértés forduljon elő. Végül még megjegyzem, hogy Homonnay t. képviselő ur, ha jól értettem, bar nem egészen vettem ki felszólalását, egy módosítást ajánlott az a) melléklet A) II. közszolgálati alkalmazottakra nézve a 3. ponthoz is, amely vonatkozik a nyugdijakra és nevezetesen azokra a korlátozásokra, melyek a 15 éven aluli nyugdíjasok egy bizonyos törvényben megjelölt kategóriájára állanak fenn. Amennyiben erre vonatkozólag méltóztatott ezt a módosító indítványt benyújtani, ugy ahhoz én a magam részéről szintén hozzájárulok. (Helyeslés./ Elnök : Kiván-e valaki szólani? Forgác

s Miklós jegyző : Kabók Lajos ! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A részletes tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a) mellékletének B) részében, mely a "bevételek fokozásáról szól, a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó rendelkezéssel akarok foglalkozni. Már az általános vita során megemlítettem, hogy a 800 aranykorona értéket a jövedelemadónál mint adómentes létminimumot kevésnek tartom és leszek bátor egy változtatást benyújtani, hogy a 800 aranykorona minimum emeltessék fel 1200 aranykoronára. Ezt annál inkább szükségesnek tartom, mert az általános vita során a nemzetgyűlés elé tártam azokat a számszerű adatokat, melyekkel bizonyítottam, hogy 800 aranykorona adómentes létminimumnál a legkisebb kereseti adózók is adó alá kerülnek, olyan adóteher alá, mely egyenesen a szájukból veszi ki a falatot, holott azt hiszem, a kormánynak s az államnak nem célja az, hogy a polgárókat olyan adóterhekkel sújtsa, melyeket elviselni nem bírnak és megélhetésüket megnehezítik. Ezért tisztelettel a következőt vagyok bátor javasolni : Az a) melléklet B) bevételek fokozása részénél II. fejezet jövedelem- és vagyonadó szakaszainál a 2. bekezdés a) pontja helyett a következő szöveget ajánlom : Az 1200 aranykorona értéket meg nem haladó jövedelem és 4000 aranykorona értéket meg nem haladó értékű vagyon adómentes. Azonban az utána következő d) bekezdés is ezek szerint változtatásra szorul, mert itt a 800 koranát 1200 koronára felemelni javaslom és ennek értelmében kell ezt a bekezdést megváltoztatni. Javaslom tehát, hogy a 2. bekezdés d) helyett a következő egészen uj szöveget vegye be a nemzetgyűlés (olvassa): >d) A jövedelemadó tétele azoknál az adózóknál, akiknek a háztartásához az adózón kivül legalább két családtag tartozik, 1200 aranykoronát meghaladó jövedelemtől kezdve 1% és a legmagasabb tétele 250.000 aranykorona értéknél 45% Ha az adózó háztartásához az adózón kívül családtag nem tartozik, vagy legfeljebb egy családtag tartozik, akkor az adótétel pótléka növelendő olymódon, hogy a pótlék a rendes adótételnek legfeljebb 10%-a lehet. Ha az adóalap 4000 aranykorona érteket meg nem halad és az adózó háztartásához az adózón kivül 3 vagy 4 családtag tartozik, ugy az adóból 10%, ha pedig 5 vagy ennél is több családtag tartozik, az adóból 20% levonandó.« Méltóztatnak talán megfigyelni, hogy az alacsoii3

r kategóriánál mentesítést kívánok, azonban, hogy az állam a maga számításait mégis megtalálja, a magasabb tételeknél az adókulcsot növelni javasolom, még pedig 40% helyett 45°/

0-ot veszek. Az a vélemén3

r

em, hogy amennyiben a nemzetgyűlés javaslatomat elfogadja, akkor mindazt, tehát a számítását, amelyet ehhez a jövedelemfokozáshoz fűzött, megtalálja, de viszont eléri azt a célt, hogy az egészen alacsony keresettel bíró dolgozókat nem sújtja olyan adóteherrel, amelyet azok elviselni nem tudnak/ Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést és az előadó urat, hogy ha bár ez a rész már a bizottságokban is komoly, beható tanácskozás tárgyát képezte, mindezek ellenére méltóztassék az általam javasolt változtatáshoz hozzájárulni, mert, ismétlem, az államnak és a kormánynak nem lehet feladata az, hogy az adóalanyokra olyan súlyos adóterheket rójon, amelyek alatt összeroskadnak, vagy pedig már amúgy is nagyon rossz megélhetésük még rosszabbá és elviselhetetlenebbé lesz. Ezenkívül bátor vagyok még egy másik módositást, jobban mondva törlést javasolni, még pedig az V. részhez, amely a vármegyék és községek háztartásának rendezéséről szól. Ugyanis a 2. § azt mondja (Olvassa j: »Amennyiben a rendezett tanácsú városoknak a saját jövedelmükből, továbbá az általános kereseti adóból, a forgalmi adó kezeléséért járó részesedésből, az 1923 : XXXIII. te. 3. §-a értelmében kivethető fogyasztási adókból, a községeknek átengedett italmérési illetékből és az illető rendezett tanácsú város által megállapitott külön adókból és illetékekből, végül a községi pótadóból származó bevételei a szabályszerűen megállapitott költségvetés szerint teljesítendő kiadások fedezésére nem elegendők, feíjogosittatnak ezek a városok, hogy a hiány fedezéséről önálló adók behozatala utján gondoskodhassanak. Különösen feíjogosittatnak a rendezett tanácsú városok arra, hogy a területükről származó jövedelmek után a jőve-