Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-280
éii A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. évi április hó 17-én, csütörtökön. szűnt.— Derültség jobbfelöl. — Zaj.) A jogosultsága sohasem állott íenn, tehát nemcsak hogy megszűnt a jogosultsága, hanem sohasem állott fenn. Ez egy kötelezettség, mely a trianoni szerződésben benne van. Hogy megszűnt volna, az egy nagyon kellemes és kedves nóvum számomra, amit eddig nem tudtam {Derültség jobbfelöl. — Eekhardt Tibor Î Méltóztassék elolvasni, amit mondottam !) A jogosultsága a katonai kontrolnak rég megszűnt, csak a kontrol komisszió — ez a baj — ezt sohasem ismerte el. Már most azt állítani, hogy azért, mert a jogosultsága megszűnt, én ezt újjáélesztettem azáltal, hogy ilyen szerződéseket kötöttem. (Ellenmondások balfelöl.j Bocsánatot kérek, ez a vád. (Ellenmondások balfelöl.j Akkor a t. képviselő ur nem képes a vádját precizirozni (Igaz, ugy van! a jobboldalon. —- Eckhardt Tibor : A legrövidebb idő alatt el fogom újból mondani és precizirozni fogom.) Ismétlem, amit számtalanszor mondottam. A katonai kontrol tekintetében minden olyan követeléssel szemben, amely a trianoni szerződéssel össze nem egyeztethető, a non possumus álláspontjára helyezkedem és fogok helyezkedni. Méltóztassanak ezt tudomásul venni. (Helyeslés jobbról és a középen ) Semmi körülmények közt nem voltam és nem leszek hajlandó a trianoni szerződésen túlmenő követeléseket honorálni (Helyeslés és taps jobbról és a középen.) Ez magától értetődik, de miután meg vagyok támadva, kénytelen voltam erre vonatkozólag precízen nyilatkozat (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) Itt nem is volt szó arról, hogy a főellenőr jogainál különös plusz jelentkezik, amely az osztrák szerződésben benfoglaltatva nincs. Például, hogy a főellenőr állása újból felállítható, a főellenőr bizonyos esetekben újra beállítható. Ausztriában ez nem fordul elő; íiog} r meghosszabitható ez a kontrol bizonyos esetben és még sok más hasonló esetet hoztak fel Én csak erre az elsőre akarok leielni. Expressis verbis az osztrák szerződésben nincsen benne, hogy a kontrol újból helyreállítható, azonban a népszövetség ezt mindig ugy magyarázta és tudomásom szerint épen most folynak a tárgyalások az osztrák kormány és a népszövetség közt abban a tekintetben, hogy a rekonstrukciós idő meghosszabbittassék és ezáltal a kontrol is automatikusan meghosszabbitassék ugy, hogy e tekintetben a magyar protokollum talán precízebb, de az osztrák protokollumot is magyarázták és magyarázzák és ennek folytán de facto a lényegben különbség e tekintetben nincs. Rátérek most arra a kontrol komisszióra, amelyről gróf Apponyi Albert beszélt és amely a reparációs komissziónak egy szerve. Ez egy különbség az osztrák és a magyar szanálási terv között, azért különbség, mert Ausztria esetében a reparáció kérdése nem lett eldöntve egyáltalában, ebben a kérdésben nem hoztak határozatot, a magyar esetben azonban nemcsak hogy el lett döntve, de felfogásom szerint magyar szempontból is kívánatos volt, hogy lehetőleg csekély áldozattal elintéztessék, mert Magyarország helyzete ebben a tekintetben különböző volt, mint Ausztria helyzete. Már beszédem elején rámutattam, hogy milyen különbségek vannak a felfogások tekintetében a mi helyzetünkre vonatkozólag politikai és pénzügyi szempontból. Én azt hiszem direkt veszély lett volna Magyarországra nézve, hogyha a reparációs kérdés hosszabb időre elintézést nem nyer, mert annyi lett volna, hogy kapunk egy kölcsönt, de esetleg egy-két év múlva, mikor a kölcsön segélyével az ország újból talpraáll, Magyarország terhére a reparációs komisszió egy nagy reparációt állapit meg (Igaz ! Ugy van ! jobbfelölj és ezen reparáció a rekonstrukciót halomra döntheti. Ez ellen nekünk is védekeznünk kellett, de védekezniök kellett azoknak is, akik Magyarország számára kölcsönt akarnak nyuitani. Mert ebben az esetben, ha a reparációs kérdés nem lett volna ilyen formában elintézve, Magyarország alig juthatott volna kölcsönhöz. Ezt mindenki nyíltan látva, félt volna attól, hogy egy pár év múlva a reparációs komisszió Magyarországra terheket ró. Ausztria esete más volt. Ausztria esetében rendkívüli különbségek okozták, hogy ez nemcsak nem volt veszély, hanem ma sem veszély, és ha Ausztria végleg talpra áll, nem hiszem, hogy a reparációs komisszió ilj 7 en eszközhöz nyúlna. Ez az oka annak; hogy Ausztria esetében a reparációról nem lévén szó, kontrol szempontjából sem létesíttetett egy reparációs alkomisszió. De Ausztria esetében de jure a reparációs komissziónak direkt kontroljoga ma is fennáll. Ellenben Magyarország esetében ezen protokollum folytán ez a direkt kontroljog megszűnt és átruháztatott egy bizottságra, amely csak a népszövetségen keresztül, a népszövetség által alkalmazott főbiztoson keresztül érvényesülhet egyáltalában. Ez tehát ismétlem, a reparációs komisszió eddigi hatáskörének egy lényeges restrinkciója. Itt tehát ne egy plusz kontrolról méltóztassanak beszélni, hanem egy korlátozott kontrolról, egy leg3 r engitett kontrolról, mert de facto igy van és ezen kontrol legyengitése abban áll, hogy csakis a népszövetség által alkalmazott főbiztoson keresztül gyakoroltatják azon jogokat, amelyek a szerződésből majd keletkeznek. Már most azt mondják, hogy ezek a jogok oly tágkörüen vannak megszabva, hogy ezen a réven be lehet avatkozni Magyarország jogaiba. Én ettől abszolúte nem félek. Az a komisszió külföldön rezideál, ide nem jöhet, az a komisszió a magyar kormánnyal direkt nem érintkezik, csak a főbiztoson keresztül ; tőle felvilágosításokat kérhet, megjegyzéseket az ő munkájára tehet, azonban utasításokat nem adhal neki. Eddig ez a kontrol nemcsak kontrol volt, hanem direkt utasítások is igen gyakran jöttek ultimátum formájában is. Itt ez a kontrol nem egyéb, mint a reparációs komiszsziónak adott kontrolnak egy gyengített formája, és harmóniába hozatala avval a konstrukcióval, amelyet a népszövetség a maga részéről felállít. Nagy Emil t. képviselőtársam szóvá tette, hogy a bizalmi férfiaknak igen sok jogkörük van és beavatkozásuk van esetleg gazdasági életünkbe és beszéde folyamán azután precizirozta azokat, hogy milyen beavatkozásuk lehető gazdasági életünkbe. Ezek a bizalmi férfiak ugyanolyan jogot gyakorolhatnak, mint a kontrolőr, hogy magától mindazon jogok birtokába lép, a lekötött zálogjogok tekintetében, amikor a kontrol megszűnt, amelyekkel a kontrolőr birt azelőtt. Ha a kontrolőrrel szemben ezen jog nem aggályos, nem tudom, miért volna aggályos, ha a kontrolőr helyébe a lekötött zálogjogok tekintetében más személy lép. (Helyeslés jobb felöl.) Ami már most azt illeti, hogy beavatkozási módot adnak a jegyzőkönyvek gazdasági életünkbe, errenézve legyen szabad a következőket megjegyeznem. A pénzügyi bizottság jelentéséről itt e házban már sokszor volt szó és ismételten akarták ezt ugy magyarázni, hogy ennek következtében Magyarország kereskedelempolitikai szabadsága csorbát szenved, hogy kénytelenek vagyunk ilyen vagy amolyan autonom vámtarifát életbeléptetni, és szomszédainkkal és más államokkal ilyen vagy amolyan kereskedelmi szerződéseket kötni. Bocsánatot kérek, ezek az összes pontok, amelyekre méltóztatnak hivatkozni, csak anyában érvényesíthetők, amennyiben az első számú protokolumban foglalt gazdasági és kereskedelmi szabadságunkat nem csorbítják, tehát csak ezen a határon belül. A főintézkedés az, hogy Magyarország kereskedelempolitikai tekintetben teljes szabad kezét
