Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-280
A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. évi április hó 17-én, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló és azzal kapcsolatos szanálási törvényjavaslatok tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A napirenden levő javaslat általános vitájában résztvettek : Bethlen István gr., Rupert Rezső, Nagy Vince, Baross János, Zsirkay János, Kabók Lajos, Lendvai István, Eckhardt Tibor, Horváth Zoltáa, Farkas István, Ulain Ferenc. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, b. Korányi Frigyes, Walko Lajos, Szabó István (nagyatádi), Pesthy Pál, Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik reggel 7 órakor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) meg a zárszó joga s maga a határozati javaslat sem bocsátható szavazásra. Ugyancsak nem illeti meg zárszó jogán a szó Kabók Lajos képviselő urat a 3. számú, Strausz István képviselő urat az 1. számú, Nagy Ernő képviselő urat a 3. számú és Farkas István képviselő urat a 2. számú határozati javaslata alapján, miután e határozati javaslatok a részletes tárgyalásokra vonatkoznak. Ezeket tehát a házszabályok alapján szavazás alá sem bocsáthatom. Mielőtt a zárszó jogalapján szólni kivánó képviselő urakat szólásra felhívnám, a ministereínök ur kíván nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministereínök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Legyen szabad nekem is azokután, amiket a pénzügyminister ur tegnap este a szőnyegen lévő tárgyról kifejtett, az általános vita befejezése alapján reflektálnom azokra, amik ellenzéki oldalról felhozattak. Beszédem kissé talán potpourriszerü lesz, tekintettel azokra a különböző térsákra, amelyek a vita rendjén felhozattak és azon különböző kritikák folytán, amelyek a legkülönbözőbb szempontból bírálták a javaslatot külpolitikai szempontból, alkotmányjogi szempontból, belpolitikai szempontból és pénzügyi szempontból. Legyen szabad nekem is beszédem fonalán a kérdéseknek mind a négy csoportján végigmenve a magam és a kormány álláspontját kifejteni. (Halljuk! Halljuk!) A kritika élessége külpolitikai szempontból úgyszólván végigment a hangnemnek minden skáláján, az objektiv kritikától végig a hazaárulás vádjáig, találkoztunk itt mindenféle szemrehányással, a pianótól kezdve, hogy ugy fejezzem ki magamat a fortissimóig. Ha ennek okát keresem és objektiv alapot akarok keresni, azt kell mondanom, hogy a közös alapját ezeknek a kritikáknak megtalálom abban a talán fájdalmas, de mindenesetre tiszteletreméltó érzésben, amely, azt hiszem a ház minden oldalán él afelett a körülmény felett, hogy Magyarország, amikor a külföldtől kölcsönt akar kapni, nem kerülhette és nem kerülheti el bizonyos beavatkozását rajtunk kivül álló tényezőknek. Hiszen a kontrollról volt itt a Házban legbővebben és legélesebben szó. Én ezt megértem. Nemcsak hogy megértem, hanem ne méltóztassék azt gondolni, mint hogyha a kormánynak örömet szerezne az, hogy nem ugy, mint régen, teljes szabadsággal, hanem "csak bizonyos kontroll mellett juthatunk mi kölcsönhöz. Ennek a körülménynek az okát a felszólalók azután nagyon sok helyt keresték. Az egyik rész helyesen megtalálta külpolitikai helyzetünkElnölí: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegyző ur. Napirend szerint következik a szanálási javaslatok (írom. 371, 422-426, 429) folytatólagos tárgyalása. A házszabályok 213. §-a alapján a zárszó jogán megilleti még a szó Szakáts Andor és Rupert Rezső képviselő urakat, egy-egyrendbeli, Pikier Emil képviselő urat kétrendbeli, Nagy Vince képviselő urat hatrendbeli, Baross János képviselő urat egyrendbeli, Zsirkay János képviselő urat a II. számú, Kabók Lajos képviselő urat az L, II. és a IV. számú, Lendvai István képviselő urat az I—III. számú, Eckhardt Tibor képviselő urat ötrendbeli, Horváth Zoltán képviselő urat az V. számú, Farkas István képviselő urat az I. számú, Szeder Ferenc képviselő urat nyolcrendbeli, Ulain Ferenc képviselő urat kétrendbeli és Nagy Ernő képviselő urat a III. számú határozati javaslata alapján. Itt kell megemlítenem a t. Háznak, hogy Zsirkay János képviselő ur háromrendbeli határozati javaslata körül az 1. számú, mely a lakáskérdésnek a szanálási javaslatoktól való különválasztását célozza, a részletes tárgyalásra vonatkozik, minthogy a lakáskérdésre vonatkozó intézkedéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállitásáról szóló javaslat 2. §-ához tartozó a) melléklet c) fejezete foglalja magában A képviselő urat ennélfogva a zárszó joga e határozati javaslatánál nem illeti meg s azt a házszabályok 208. §-a alapján szavazásra sem bocsáthatom. A képviselő ur 3. számú határozati javaslata pedig, mely annak kimondását kéri, hogy a szanálási javaslatok elfogadása névszerinti szavazással történjék s azok politikai és gazdasági követelményeiért minden egyes igen-nel szavazó képviselő teljes vagyoni- és jogi felelősséget vállal, a házszabályok 229. és 322. §-aiba ütközik, s igy azt tárgytalannak kell tekintenem, ennélfogva a képviselő urat e határozati javaslatáuál sem illeti NAPLÖ XXIII. 5 r
