Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

392 A nemzetgyűlés 279. ülése 1924 hogy minél jobban kiélvezze és kihasználja a francia barátságon keresztül Franciaország kontinentális túlsúlyát, másrészt az, hogy minél szorosabb kapcsolatot létesitsen egyelőre csak a délszlávság felé, egy korridor vagy ennek megfelelő egyéb konstrukció segitségével. Én világosan láttam a korridor felé való törekvésüket elejétől fogva, amióta Magyarországon ismét nemzeti uralom van. Ezt nem sikerült megcsinálni az ellenforradalom után, nem sikerült megcsinálni a nyugatmagyarországi krizis alatt, most tehát megcsinálják a kölcsönön kei észtül. Ez a kölcsön az én legszentebb meggyőződésem szerint korridort jelent a déli és északi szlávság között. Épen azért foglalkozom a cseh politikával, mert látom azt, hogy ma Középeurópa ügyeinek intézésében milyen hatalmas szerepe van Franciaországon keresztül Csehországnak. Az imperialista szerepbe beleélték magukat és ebből nem hajlandók engedni semmi körülmények között. Kétféleképen képzelhető Csehország politikája : Vagy megmarad a mai különálló cseh impérium mellett, amelyben igyekeznek egy bizonyos gazdasági kapcsolatot létesíteni az egyes középeurópai államok között, tehát Magyarországgal is és igyekeznek minél jobban elmélyíteni a kapcsolatot a szláv Balkánnal, vagy pedig, ha ez nem fog nekik sikerülni vagy túlságosan jól fog sikerülni, esetleg át fognak térni egy dunai konföderáció politikájára. Benes nemrégiben kifejezést adott egy a magyar kölcsönüggyel foglalkozó beszédében a dunai konföderáció felé törekvő cseh politikának. Ez a dunai konföderáció sem lehet más a cseh megítélés szerint, mint egy szláv többségű birodalom cseh vezetés alatt. Nekünk tehát mind a két kombinációval, a mai laza kisentente kombinációval és a dunai konföderáció kombinációjával egyaránt élet-halálharcot kell folytatnunk ; de tagadom, hogy ezt az élet-halálharcot folytatni tudjuk abban az esetben, ha ez a kölcsön tető alá kerül. Ebben a formában a magyar kölcsön kedves dolog a cseheknek és a kis-ententenak. Ha tagadták is ezt és kérették is magukat és ugy tettek, mintha ez részükre áldozat lenne, belsőleg örültek neki, készültek rá és igyekeztek azt kihasználni minél több politikai és gazdasági zsarolásra. Az én meggyőződésem szerint ügyesen használták ki. Nekik kedves ez a kölcsön, mert 20 évig Magyarország nem csinálhat szövetségi politikát ; azért is, mert Magyarország önálló gazdasági fejlődését 20 esztendőre bármikor megakadályozhatják és terhes legfőképen azért, mert ezzel a kölcsönnel Magyarországot eltakarították a kisentente-imperiaÍizmus útjából, még pedig vagy ugy, hogy teljesen kikapcsolták Magyarországot a cselekvő középeurópai politikából, vagy ugy, — amire törekedni fognak — hogy Magyarországot valamiképen bekapcsolják a 20 éves szolgaság alatt ebbe a szláv Duna-konföderációs konstrukcióba. Ez más helyzet, mint az osztrákoké. Ha osztrák ember volnék, bár akkor is fájó szívvel, de elfogadtam volna azt a kölcsönt, amelyet az osztrákok kaptak, de Magyarország szerintem még az osztrák feltételek mellett sem fogadhat e I kölcsönt nemzeti érdekeinek végső veszedelme nélkül. Én azt akarom itt kimutatni, hogy a magyar kölcsön feltételeiben, gazdaságilag és politikailag évi április hó 16-án, szerdán. milyen véghetetlenül sokkal súlyosabb, mint az osztrák, és kérdem önöktől, hogy ha az osztrákok nehezen mentek bele ennek a nemzetközi kölcsönnek a kedvező feltételeibe, hogyan van az, hogy a magyar nemzet gerince olyan könnyen megpuhult azokkal a veszedelmekkel és aggodalmakkal szemben, amelyeknek mi itt hangot adunk és amelyeket számokkal és tényekkel bizonyítani tudunk. (TJlain Ferenc : Mert nincs gerince, azért ! Kikezdte a szu ! Az osztrák kölcsön és a magyar kölcsön a következőképen áll egymással szemben. Ausztriában nincsen jóvátétel, Magyarországon van. Ausztria 650 millió aranykorona kölcsönt kapott és pedig a nagyhatalmaktól garantálva, Magyarország esetleg kap 250 millió aranykoronát, sokkal rosszabb feltételek mellett, a nagyhatalmak garanciája nélkül. Ott négy állam, Anglia, Franciaország, Olaszország és Csehország garantálták a 650 milliós kölcsön annuitásait 84% erejéig, nálunk senki sem garantálta. Ausztriában az ellenőrzést csak a garantáló hatalmak és a Népszövetség gyakorolja, Magyarországon a nagyentente és a kis-entente, a népszövetség és a hitelezők. A Népszövetség megállapította, hogy Ausztria helyzete rosszabb mint a mienk. Hogyan magyarázza meg a t. kormány és a t. túloldal azt, hogy ennek ellenére sokkal súlyosabb és sokkal hosszabb ideig tartó ellenőrzést gyakorolnak velünk szemben a mi kisebb kölcsönünk mellett? Már külső megjelenési formájában is egészen más volt az osztrák kölcsön, mint a magyar. Az osztrák kölcsön is szanálási programm, egyszerűbb, világosabb, és három rövid szabatos törvénybe van foglalva. Bizottsági indokolása is világos, rövid és szabatos. A három törvény közül az első tartalmazza a három protokollumot, a mosódik a felhatalmazást, a harmadik az újjáépítési programmot. Ezzel szemben a magyar kölcsön és újjáépítés igen konfuzus törvénybe van belepréselve, bő 1ère eresztve, és épen ilyen konfuzus és gyenge a bizottsági indokolás is. A szanálási törvény tartalmazza a két jegyzőkönyvet, a helyreállítási programmot és a felhatalmazást. Ha szembeállítjuk az osztrák 1. számú jegyzőkönyvet a magyar 1. számú jegyzőkönyvvel, mindjárt ráakadunk azokra a súlyos különbségekre, amelyekre Andrássy Gyula gróf t. képviselőtársunk is rámutatott. A t. képviselő ur rámutatott arra, hogy ez a kölcsön ujabb megpecsételése Trianonnak és hogy a békeszerződés külön kiemeli a katonai határozmányokat, ami az osztrák kölcsönben nincs meg. Ausztriának nem volt olyan bázisa, amelyből kiindulva egy békeszerződés revíziónak vethetett volna meg az alapját, nálunk van ilyen bázis, a Millerand-féle kísérőlevél. Ennek ellenére aránytalanul súlyosabb feltételeket kapunk, mint az osztrákok. Jellemző, hogy a2-ik számú jegyzőkönyv Ausztriában a kölcsönt foglalja magában, nálunk Magyarországon pedig a kölcsönnel a jegyzőkönyvnek csupán egy kis szakasza foglalkozik. Nem annyira a gazdasági vonatkozásaival akarok foglalkoznie nnek az egész törvénykomplexumnak, hanem főleg külpolitikai és nemzeti vonatkozásaival. Természetes ennélfogva, hogy össze akarom vetni az osztrák ellenőrzést a magyar ellenőrzéssel. Egész hajmeresztő dolgokra jön rá az ember, ha egymás mellett olvassa és