Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

362 A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. méltóztatik mondani : igen, de méltóztassék megoldási módozatot, javaslatot előterjesztem, szivesen megtesszük. Abban a Boden-KroneBank rendszerben, amelyet az imént ismertettem, az alaptétel a német minta szerint az, hogy a gazdasági hitelek felé állandóan a mezőgazdasági életnek kell kapnia. Mi ezzel a javaslattal szemben, amelyet a jegybankkal kapcsolatosan önök a Ház elé terjesztettek, kijelentjük, hogy kérjük a többségi párttól, amely agrár karakterű, méltóztassék hozzájárulni ahhoz a javaslatunkhoz, hogy a jegybank alapszabályaiban kimondassék, hogy a jegybank által kihelyezett mindenkori összegéből legalább 30%-nak mezőgazdasági karakterűnek kell lenni. Ha önök alapszabályszerűen konstruálják meg ezt, akkor lehet reményük ahhoz, —• bár akkor is töméntelen kijátszás fog bekövetkezni, — hogy a magyar jegybank hitelerejének egy részét a magyar mezőgazdaságnak bocsátja rendelkezésére, ha önök ilyen intézkedést nem tesznek, akkor a magyar mezőgazdasági hitelről gondoskodva nincs. Meltóztatik-e tudni ugyanis azt, hogy abból a töméntelen milliárdból, amely kinn van a forgalomban —• hiszen maholnap két billió lesz ez az összeg —- a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegyintézet sem tudott a vidéknek többet rendelkezésére bocsátani, mint 5%-ot, ennek a rettenetes mennyiségű hitelnek 95%-át a budapesti nagybankok vették igénybe. Amikor a magyar kormány vezetése alatt álló jegyintézet sem tudja . . . ((^Eckhardt Tibor : Mit szól ehhez Erdélyi Aladár ? Rendben van ? — Egy hang a jobboldalon : Tévedés ! — Erdélyi Aladár : Erre már megtettem észrevételeimet ! —• Eckhardt Tibor : Hogy mondhatja, hogy tévedés ? — JVánássy Andor: Azért mert Budapesten keresztül megy a vidékre is ! — Zaj. — Ügy van ! a jobboldalon. Elnök csenget.) Elég az hozzá, hogy amikor a helyzet ma ez, milyen lesz a jövőben ? Egészen biztos, hogy csak sokkal sivárabb lehet. Mi tehát kérjük, méltóztassék konszideráció tárgyává tenni e javaslatunkat és méltóztassék intézményesen gondoskodni arról, hogy a jegyintézet a mezőgazdasági hitelről gondoskodjék. Már most kell hangsúlyoznunk, hogy ha önök erről intézményesen nem gondoskodnak, akkor azért nem lesz mezőgazdasági hitel, mert a felállított öt mezőgazdasági hitelszervezet, amely ma létezik, ime már is életképtelen, hiszen nem látják el pénzzel, megcsinálták a kereteket, de nem gondoskodnak az életlehetőségről. (Eckhardt Tibor : Komolytalan porhintés volt !) Méltóztatnak-e feltételezni mélyen t. uraim, hogy amikor már felállitották a jegybankot és a kormánynak nem lesz ingerenciája arra, hogy a jegybank pénzével mi történjék, akkor ezekbe a kerületi intézményekbe fognak pénzt bocsátani ? Nem, ez nem fog bekövetkezni. Ezért engedjék meg, hogy a fajvédő csoport nevében a mezőgazdasági hitel megkonstruálása céljából javaslatot terjesszek elő. Franciaországban, pedig az nem annyira agrikol állam, mint Magyarország, van egy agrár szervezet, — ha nem is olyan mértékben kidolgozva, mint mi szeretnők, de mint emiitettem Franciaország nem is annyira agrikol állam mint mi vagyunk, — amelyen keresztül rengeteg pénz jut a mezőgazdaságnak. Németországban ez szintén megtörténik a Genossenschaftokon keresztül és a Spaarkassen-okon keresztül. Nálunk ilyen nincs, ez elmaradt és az elmúlt három évtized gazdasági orientációjának egyik legnagyobb hibája az, hogy a mezőgazdasági hitelünk nincs megkonstruálva, meg lett formailag konstruálva, de mint minden intézményünk, amely ezen a téren felállíttatott — az OKH-ra, a Földhitelintézetre gondolok — szinte szisztematikusan elsorvasztatott, mert azoknak a tényezőknek, amelyek a kormányt nyomni szokták, a magyar ipari és financiális tényezőknek eddig az volt az érdekük, hogy ami pénzerő ebben az országban van, azt magukhoz hivják és a nemzet nagy, széles, agrár rétegeinek megélhetésével nem törődtek. Mi fajvédők, akikről azt szokták mondani, hogy gazdasági dolgokhoz nem értünk, bátrak vagyunk itt a nemzetgyűlés szine előtt egy mezőgazdasági hitelszervezetnek prospektusát, kontúrjait előterjeszteni és kérjük a nemzetgyűlést valamint a kormányzatot, gondoskodjék arról, hogy a mezőgazdasági szervezet ebben a felfogásunk szerint helyes keretben és elvi rendszerben megkonstruáltassék. Ma mezőgazdasági hitelt nem lehet kapni, hiszen a jegyintézet nem juttathatja el a mezőgazdasági hitelt, hacsak nem az OKH-n keresztül, amelynek nehézkes szervezete van, a kisemberekhez, sőt a 2000 holdas birtokoshoz sem, mert nincs meg a likviditása. Ennek következtében, ha eddig nem volt meg, ki kell épiteni a mezőgazdasági hitel szervezetét, mert más agrárországban már megvan. A kiépítés szempontjából tervezetünk a következő. Kérek pár percnyi türelmet, hiszen 10 percnél tovább nem fog tartani, nagyon érdekes és van benne annyi érték, hogy érdemes vele kissé foglalkozni. A tervezetben névmegjelöléseket fogok használni, hogy jobban kidomborítsam a gondolatot. A mi szerkezetünk a következő. Felállítunk farmerbankot, Farmerbank Budapest. A farmerbank csak mezőgazdasági hiteleket nyújt és alaptőkéje X. Az alaptőkét nem jegyezheti írás, irint Budapesten kivül lévő bankok vagy szövetkezetek. Tehát Magyarország minden vidéki bankja vagy szövetkezete, ha likvidálás szempontjából tűrhetőnek találtatik a farmerbank vezetősége által, részvényese lesz a fanierbanknak. A farmerbank részvényesei, a vidéki takarékpénztárak a következőképen szolgálják a mezőgazdasági hitelt. Pl. Cegléden Nagy Sándor gazdálkodónak szüksége van 1000 aranykoronára. A farmer váltót állit ki. A farmerváltó semmi egyéb, mint írás rendes váltó, csak rá lesz irva, hogy farmer váltó. Meg kell azonban magyaráznom, hogy a farmerváltónak külön jogi specialitása van, t. i. aki farmerváltót állit ki, az egész mezőgazdasági ingóságával és termésével mintegy zálogot biztosit a váltó birtokosának. A magyar judikaturában, a magyar jogrendszerben az ingózálog nem ismeretes, ez tudomásom szerint egyedül az angol jogrendszerben ismeretes. (Czettler Jenő : Franciaországban, sőt Romániában is !) A mezőgazda tehát, aki felvesz 1000 koronát és ráirja a váltóra, hogy farmerváltó, ezzel az aláírással elismerte, hogy ingózálogot adott a ceglédi takarékpénztárnak, ami azt jelenti, hogyha termését eladná, mielőtt a váltót kifizeti, vagy eladná ingóságait, ezáltal büntetőjogi konzekvenciákat kénytelen vállalni. Ezzel a szerkezettel megfogjuk a gazdát