Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

354 A nemzetgyűlés 279. ülése 19k tudni fogja a következőket. Hogy a magyar külkereskedelmi mérleg megjavulhatott, az annak a körülménynek a következménye, hogy a magyar mezőgazdaság terméseredményei négy év alatt feltűnően megnőttek. 1920-ban a Magyarországon termelt búza, rozs, árpa, zab együttvéve 24 millió métermázsát tett ki, mig 1923-ban 36 és fél millió métermázsát. 1920-ban volt 24 millió q, 1923-ban pedig felemelkedett 36.5 millióra, tehát 12 millió q-val javult meg a magyar termés. Méltóztatnak látni a differenciát a 306 millió és a 82 millió között is. A magyar mezőgazdaság volt az, amely lehetővé tette, hogy a külkereskedelmi mérleg deficitje leszálljon oda, ahol most van. Azt fogják önök mondani : de hiszen ha ezt meg tudtuk tenni a múltban, meg fogjuk tudni tenni a jövőben is s még jobban fog javulni a magyar mezőgazdasági termelés. Erre a következő választ adom. A régi Magyarország kereteiben csonka Magyarország évi termése 39 és y

2 millió q volt az 1910. és 1915. évek átlagában, amiből az következik, hogy a régi Magyarország termésátlagainak elérését feltételezve, még áll előttünk egy 3 millió q-ás fejlődési latitüd. Ha ez bekövetkezik, ezzel még javithatunk a magyar külkereskedelmi mérlegen, ha azonban be nem következik, a differencia marad. Mi azonban ez a 3 millió q? Ez a 3 millió métermázsa javulás arra sem alkalmas, hogy azt a 82 millió aranykorona differenciát a külkereskedelmi mérlegből eltüntesse. Azokból, amiket kifejtettem, teljesen nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar mezőgazdaság 4 esztendős rapid fejlődéssel le tudta szállítani külkereskedelmi mérlegünk differenciáját 82 millióra. Tegyük fel, hogy a régi szinthez viszonyitva, van még előttünk egy 3—4 millió métermázsás termésemelkedés, amely talán le tudja szállítani 10—15 millió aranykoronára a differenciát. De még mindig nincs meg a biztositék és a garancia arra nézve, hogy ezt a már csak 100 millió aranykoronát, amelyről előbb beszéltem, fedezni tudjuk, fizetési mérlegünkben ezt a differenciát ki tudjuk elégiteni. Ezek azok az aggodalmak, amelyek miatt mi, a fajvédő csoport tagjai, ezeket a javaslatokat elfogadhatatlanoknak tartjuk. Mert ha mi most felvesszük a kölcsönt, de nem tudjuk visszafizetni, mert a nemzet gazdasági élete nem olyan erős, hogy a szükséges tőkéket a fizetési mérleg deficitjének kiegyenlítésére rendelkezésre bocsáthatná, akkor ez az egész kormányzat és az egész ország rettenetes pénzügyi krízis elé kerül és az a stabilizáció, amelyet a kormány most nagy áldozatok árán megvalósit, egy pillanat alatt összeomlik. Financiális, államháztartási szempontból ezek azok a dolgok, amelyeket lehetetlen szó nélkül hagynunk, ha lelkiismeretesen mérlegeljük a javaslatokat. De engedjék meg, hogy én ezektől egészen eltekintve, még egy körülményre hivjam fel a figyelmet. Nekünk az az aggodalmunk van, hogyha fel is tesszük, hogy ezek a javaslatok nagyon jók, célra is vezetnek, a kormánynak sikerülni fog olcsó feltételek mellett a pénzhez hozzájutni, mégis megdöbbentően drága lesz ez a kölcsön. Drága lesz azok miatt a feltételek miatt, amelyekre ezt fel kell venni. Tisztán gazdasági L évi április hó 16-án, szerdán. feltételekre gondolok, egyáltalában nem emlitem a politikaiakat. T. Nemzetgyűlés ! Kifejtettem már ma önök előtt azokat az aggodalmakat, amelyek miatt mi, a fajvédő csoport tagjai ezeket a javaslatokat nem fogadhatjuk el, sőt ezek ellen a javaslatok ellen harcolunk. Most engedjék meg, hogy — bizonyos mértékben összegezvén az eddig kifejtetteket— visszatérjek azokra, amiket mondottam. Csak egy pillanatig térek vissza azokra. Mi a javaslatokat nemcsak a külföldi kölcsön problémájának tekintjük, hanem a jóvátétel problémájának is, ez tehát nem egy probléma, hanem két probléma ; itt nemcsak egy, a nemzet javára szolgáló probléma oldatik meg, hanem megoldatik vele együtt egy irásik probléma is, amely nem a nemzetnek, hanem idegeneknek áll érdekében. Mi tehát ezért a másikért vagyunk kénytelenek szembehelyezkedni ezekkel a javaslatokkal, a kölcsön szempontjából padig szembehelyezkedünk azért, mert nem látjuk ezt a kölcsönt célravezetőnek. Azonban azok után, amiket eddig kifejtettem még azt is koncedálom, hogy Önök közül joga volna bárkinek felállani és teljes etikai jogosultsággal felénk kiáltani : Önök állandóan kritizálnak, de azt koncedálják, hogy az ország rossz viszonyok között van ! Ha kritizálnak, miért nem mondják meg, hogy miért kell orvosolni. Akinek nincs az orvoslásra metódusa, aki nem tud javaslatokat tenni, annak nincs joga ahhoz, hogy éles kritikát gyakoroljon. Ennek következtében azt hiszem, hogy teljes joggal állunk a mi kritikánkban és harcunkban etikai alapon a kormánnyal szemben, mert, amint beszédem bevezető részében előterjesztettem volt, nekünk megvannak azok a javaslataink, amelyeken keresztül, azt hiszem, az országot ilyen rettenetes feltételek nélkül is keresztül lehetett volna vinni ezeken a végzetes helyzeteken, ha azokat a javaslatokat megvalósitották volna. Azt bátor vagyok Zsirkay igen t. barátommal szemben megjegyezni, hogy a mai viszonyok között már magam is koncedálom, hogy elkéstünk vele, hogy ma inkább az elvi fentartás az, amely miatt én és elvbarátaim ezeket ide előterjesztjük és hozzáteszem, az elvi fentartáson kivül a magunk etikai igazolása és még egy dolog : le akarjuk rakni a mi mostani felszólalásainkkal és javaslataink előterjesztésével az alapokat már most előre ahhoz a megoldáshoz, amely megoldásra 2—3 esztendőn belül feltétlenül rá kell kerülnie a sornak. Lehet, hogy nem igy fogják átvenni és megcsinálni a dolgokat, amint azt mi proponáljuk, de ehhez a gondolathoz lesz kénytelen a kormány visszatérni, annál az egyszerű oknál fogva, mert nincs abban a helyzetben a magyar gazdaság, hogy rendet tudjon teremteni ennek a kölcsönnek a segítségével. Áttérek tehát annak a feladatnak megoldására, amely feladattal megbizattam a fajvédő csoport részéről és előterjesztem a mi megoldási javaslatainkat. Mielőtt azonban ennek a munkának részletes kidolgozására rátérnék, engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket egy körülményre, amely körülírény nélkül nem leszek kellően világos a továbbiak során. Én tudniillik ezeknek a javaslatoknak, amelyeket a kormány előterjesztett, az eddig már kifejtett hibáin kivül legfőbb hibáját abban látom, hogy ezek, — bogy ugy