Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-279
342 A nemzetgyűlés 279, ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. *s azt mondta Hódmezővásárhelyen 1922 március 26-án, hogy jóvátételt pedig nem fizethetünk, holott a ministerelnök ur — azt kell, hogy mondjam —- nem volt akkor őszinte, mert akkor már állatok szállitása által igenis jóvátételt fizetett. Szóbakerült ismételten azon kártérítési kötelezettség, amellyel Románia velünk szemben tartozott a bolsevizmus utáni itt tartózkodása alkalmával elkövetett közönséges rablásokért. Nem akarom a t. Ház türelmét hosszasan igénybe venni, csak megemlitem, hogy a Szózat, amely 1919 november 30-án még a kormánynak legerősebb támasza volt a magyar sajtóban, akkor a legnagyobb részletességgel közölte, hogy mit raboltak el a románok. Ha kiszámíttatnám szakértővel, hogy mit jelentenek ezek az anyagok értékben, amiket elraboltak, azt hiszem messze felülmúlná még azon kölcsönösszeg nagyságát is, amelynek bejövetelétől várja a t. többség Magyarország háztartási egyensúlyának helyreállítását. À deficit kérdésénél meglepett "engem az, hogy ugy a bizottsági jelentés, mint a t. pénzügyi bizottsági előadó ur, de a pénzügyminister ur is a takarékosság kérdésénél elsősorban a közalkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak járandóságait említi. A közalkalmazottak létszámát akarja elsősorban csökkenteni és a nyugdíjasoknak szerzett jogait akarja csorbitani, mikor nyugdíjukat csökkenti. Én, bár amellett vagyok, hogy igenis a közalkalmazottak létszámát csökkenteni kell, mindazonáltal nem ezt soroltam volna először fel, m ; nt legközelebbi és legsürgősebb teendőt, hanem sokkal inkább máshol kerestem volna a deficit eltüntetésének módját. Nem tehetek róla, mindig előttem lebeg Nagy Emil volt igazságügy minister urnák az a súlyos vádja, mely Gömbös Gyula t. képviselőtársam vádjaihoz hasonlóan a mai napig nem tisztáztatott, amikor a volt igazságügyminister ur azt a vádat emelte saját ministertársai ellen, hogy a nagybankok a köz rovására milliárdokra rugó hasznot húztak. Mikor ilyen súlyos vád hangzik el, akkor a közalkalmazottak és a nyugdíjasok járandóságainak csökkentését nem említeném elsőscrban, hanem későbben. T. Nemzetgyűlés ! Azt is meg kell hogy említsem, hogy miközben a t. többségi párt szónokai ezeket a javaslatokat valóban honmentőknek mondják, ugyanakkor saját lapjuk, a Nyolc Órai Újság, tipográfiailag erősen kihozva nagy betűkkel »Az összes gazdasági érdekeltségek együttesen tiltakoznak a szanálási javaslatok súlyos terhei ellen» cím alatt leírja, hogy a Gyáriparosok r Országos Szövetségétől kezdve egészen az Áruügynökök és Gyári Képviselők Országos Egyesületéig valami húsz egyesület, mind, egyhangúlag tiltakozik ezek ellen á szanálási javaslatok ellen. Mégis, akik a t. többségi párt soraiból felszólalnak üdvöseknek, helyeseknek és szükségeseknek mondják ezeket a javaslatokat. De épen ugy csodálkozom, ha az ellenzéki oldalról is hangzanak el olyan szónoklatok, amelyek az 'egyesületeknek ezt az álláspontját nem honorálják, hanem épen ellenkezőleg e javaslatok mellett szavaznak. Ebből a szempontból meg kell jegyeznem, hogy Sándor Pál t. képviselőtársam beszéde lepett "meg legjobban, amennyiben lesújtó kritikát gyakorolván a kormányról, de utána mégis elfogadván a szanálási javaslatokat, az én véleményem szerint teljesen olyan beszédet mondott, mintha egységespárti képviselő lett volna, vagyis a legszigorúbb kritikával illette a kormány politikáját, végül azonban azt a következtetést vonta le, hogy a javaslatokat megszavazza. A múlt alkalommal, amidőn a polgári ellenzéki pártok nevében felszólaltam, nagy gaudiummal ünnep3lték ők a túloldalról, hogy felemelvén kezét, mutatta, hogy nem ért egyet az ellenzékkel és tőlünk különvált. Abban a kritikában, amelyet tegnap Sándor Pál t. képviselőtársam hallatott, azt hiszem, nem sok öröme telt a t. kormánynak és a t. többségi pártnak, a képviselő ur magatartása tehát egyszerűen csak azt jelentette, hogy mindezen véleménye ellenére is a törvényjavaslatot megszavazza, mig az ellenzék többi tagjai azt nem szavazzák meg. Akiket pedig még emiitettek a t. képviselő urak az ellenzéki oldalon ülők közül, hogy azok is megszavazzák, legyenek nyugodtak a t. többségi párt tagjai, azokat a képviselő urakat már régen nem tartjuk ellenzéki képviselőknek, bár itt ülnek közöttünk, mert mégis kell annyira hallgatnunk a józan észre, hogyha a ministerelnök felveti a bizalmi kérdést, ha azt mondja, hogy e javaslatok elfogadása elsősorban a bizalom vagy bizalmatlanság kérdése és ha két és fél esztendőre kér meghatalmazást, akkor ellenmondás az, ha eg}' ellenzéki képviselő ezeket a javaslatokat megszavazza, ha egy ellenzéki képviselő bizalmat szavaz. Hivatkoztak még arra is, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam nincs köztünk. Tényleg nincs köztünk, amennyiben súlyos betegen fekszik. Azonban megtaláltam azt a kritikát, amelyet pl. erről az adózási rendszerről mondott, amely itt uralkodik. Azt hiszem, igenis, köztünk volna, ha egészséges volna, mert hiszen ő a mai adótörvényjavaslatokat merkantil irány uaknak, a falura sérelmeseknek, vészthozóknak, egyoldaluaknak, igazságtalanoknak, aránytalanoknak, helyenként elviselhetetleneknek, faluelleneseknek, váratlanul meglepetésszerül eg előterjesztetteknek és az állam szempontjából végzetesen hibásaknak mondta. Ha Gaal Gaston t. képviselőtársamnak ez volt a véleménye a mi adózási rendszerünkről, akkor nyugodtak lehetnek a t. képviselő urak, hogy'ő igenis köztünk van akkor, amikor az államháztartás egyensúlyának helyrehozására ennek a kormánynak két és félesztendős teljhatalmat megszavazni nem vagyunk hajlandók. Nem akarok részletekbe bocsátkozni. Kezemben van egész sor panasz az adózásra vonatkozólag, a forgalmi adóval történt csalásokról, a hamis vagyon- és jövedelemadóbevallásokról és az adókezelés módjáról, továbbá a kényszerkölcsön ellen az ország minden részéből hozzám érkezett panaszokról. De van nálam panasz a jegyzői kar részéről is, amely csodálkozik azon, hogy a nemzetgyűlés nem gondolja meg, hogy amikor adóegyszerüsitésről és az adókezelés könnyitéséről beszél és amikor ezek a szavak a vezérszavak, ugyanakkor olyan nagymértékű munkát zudit a községek nyakába, amelyet a községi jegyzői hivatalok lényeges létszámemelés nélkül nem tudnak elvégezni. Már emiitettem futólag, hogy a ministerelnök ur azt mondotta, hogy a javaslat elfogadása a kormány iránti bizalom vagy bizalmatlanság kérdése. Az egységespárt közbeszólásaiból azonban
