Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

r

Á nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, "kedden, 285 Károly : Nem tudja, hogy mi a közgazdaság és mi a spekuláció ! —• Zaj) Semmi okom sincs feltételezni azt, hogy nálunk ezentúl a közgazdaság részére nyomják a bankjegyeket. Önök eddig a bankjegyeket kizárólag a spekuláció részére gyártották s nagyon keveset vett abból az államháztartás és közgazdaság igénybe. Azt a rengeteg milliárdot odaadták a nagybankoknak, és a nagybankok adták tovább a közgazdasági életnek, borzasztóan magas kamatok mellett. (Dréhr Imre előadó : Ulain-féle demagógia !) Ezek tények, előadó ur, nemcsak áilitások, amelyeket önök is beismertek és kénytelenek voltak beismerni. Az önök jelentésében is benne van, hogy az ilyen hitelek meggátlása végett van szükség a szanálásra. De önök egyszerre csodálatosan feledékenyek. Kimutattuk, bebizonyítottuk itt önöknek — és felhívtuk a kormányt, hogy vállaljon felelősséget ezért —• hogy az utolsó pillanatokban adtak több mint 100 milliárd hitelt azoknak a nagybankoknak, amelyekkel a pénzügyminister ur tárgyalt, mert tudták, hogy jön a kényszerkölcsön-javaslat és a valorizációs javaslat, tehát tudva megkárosították az államot. S ezt a tisztelt többség nyugodtan hallgatja és tűri s ahelyett, hogy a kormányt ezért felelősségre vonná, egyszerűen iparkodik ezt letagadni. Ilyen politikával csak sirba lehet vinni a nemzetet. (Dréhr Imre előadó : Nem tagadunk le semmit !) Nem tudom és nem értem tehát, hogyan próbálná most a magyar kormány pénzügyileg szanálni a helyzetet, amidőn az egyik oldalon mérhetetlenül fokozza a drágaságot a javak megdrágításával és a fogyasztási adók, a vámok emelésével, a másik oldalon pedig korlátozza a bankjegyforgalmat, mert be kell állitani, meg kell szüntetni az inflációt. Ennek következménye az lesz, hogy itt még méregdrágább lesz minden, mint eddig, —• bár most is elég méregdrága minden — emellett pedig még fokozottabb mértékben kevesebb pénz fog rendelkezésére állani a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak. (Erdélyi Aladár : Most mondtad, hogy 100 milliárdos hitelt adtak a bankoknak !) Az lezárt akta. Április 1-től kezdve már nem volna szabad bankjegyet nyomni. Az inflációt, a bankjegyprést csak egyeseiben lehetett volna és lehetne megállítani, abban az esetben, ha a magyar kormány nem ezzel a költségvetési tervezettel jött volna, amelylyel jött, mert ez a költségvetési tervezet kizárólag a javakat terheli, a fogyaszátst és a kisexisztenciák életét neheziti meg. Ha a magyar pénzügyminister olyan adónemekkel jött volna, amelyek megadóztatják a nagybirtokot és a nagytőkét. . . (Patacsi Dénes : De ha felosztod, nem lehet megadóztatni ! De kár volt Korányit hazahozatni, mikor itt van Dénes !) Legfeljebb önök nem akarják megadóztatni, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megadóztatni. Lehet, de önök nem akarják megadóztatni. Mondom, ha a magyar pénzügyminister olyan költségvetést dolgozott volna ki, amely a nagyvagyonokat sújtja, ebben az esetben nem fokozná evvel a tervezetével a drágaságot. Ilyen adórendszer mellett, ilyen reform mellett azután talán maradhattak volna a mostani árak és a mostani pénzmennyiség, amely, hansúlyozom, most sem elegendő a fogyasztás, a termelés és a forgalom lebonyolítására. E helyett azonban azt az abszurditást követik el, hogy a fogyasztási adók súlyos' emelésével niegdrágitják az életet, a javakat, ugyanakkor pedig csökkentik a bankjegymennyiséget. Pénzszűke fog tehát beállani, ami rendkivül súlyos pénzügyi zavarokra fog vezetni. Én csak egy példára hivatkozom itt, hogy szociális szempontból minő következményei lesznek ennek. A tisztviselői osztály helyzetét veszem, nem a földmunkásságét, bár szét kellene vennem, de önök jól tudják, hogy a földmunkásság már ott tart, hogy megélni sem tud. Rá nézve tehát, ha behozzák az ujabb terheket . . . (Erdélyi Aladár : Én nem tudom, hogy őszinte legyek !) Méltóztatnak látni a helyzetet. Hat megyében voltam a legutolsó napokban tanulmányozni a helyzetet s láttam, hogy a földmunkásság, ha csak egy-két aranykoronával is emelik terhét, el fog pusztulni. Nem birja ki az emelést ; ez kizárt dolog. Méltóztassanak elhinni, hogy ezek a nagy mezőgazdasági munkástömegek hónapok óta legminimálisabb, legszükségesebb holmijaikat sem tudják bevásárolni. Méltóztassanak elképzelni mi lesz. ha terheiket még duplájára fokozzák. (Sehandl Károly : Duplájára nem !) 27-ről felmegy 57-re. (Erdélyi Aladár : Nem azokra esik !) Hát kikre ? (Erdélyi Aladár : A vagyonra és a nagyjövedelemre !) Itt van közöttünk a világnézeti eltérés. (Erdélyi Aladár : Nem annyira világnézeti, mint inkább számítási eltérés i) Ha én a költségvetési tervezetben valóban azt látnám, hogy a nagyvagyonok, a nagyjövédelmek fizetik az emelkedést, (Erdélyi Aladár: 75 %-ig a jövedelem és 40 %-ig a vagyon !) akkor egy pillanatig sem beszélnék tovább, mert legfontosabb aggályom, amiért tulajdonképen ellenzékieskedem az hogv az állam terheit nem a nagyvagyonok viselik. (Sehandl Károly: Gyere ki a folyosóra, meggyőzlek!) Nem kell kimenni a folyosóra, elég nekem kezembe venni az önök javaslatát, ez beszél. A folyosón önök mondhatnak, amit akarnak, a- költségvetési tervezet azonban beszél. Milyen tételek szerepelnek a költségvetési tervezetben ? Az a t. képviselőtársam, aki csóválja a fejét, ugy látszik, el sem olvasta az állami bevételek alakulásáról szóló tervezetet, mert ebben benne van, hogy a forgalmi adók, amelyek a legbrutálisabb és a világ legantiszociálisabb adónemei, ma is borzalmas tétellel, 653 millió aranykoronával szerepelnek s ez a következő esztendőben felmegy 80 ír. illió aranykoronára. (Erdélyi Aladár : De azután meg lemegy !) 63 millióra. Ajánlom önöknek, hogy olvassák el Kállay volt minister urnák a jóvátételi bizottsághoz intézett jelentését, amelyben ő maga elismerte azt, hogy a világ egyetlen államában sem szedik be olyan bőven a forgalmi adót, mint Magyarországon. (Sehandl Károly : Az utódállamok közül épen Magyarországon a legkevesebb ! — Erdélyi Aladár : És egyúttal a kormány bejelentette, hogy ezt leépíteni szándékozik és megszünteti !) Nem tudom, honnan veszi t. képviselőtársam ezt, mert az utódállamok között egyedül Ausztria dicsekedhetik a forgalmi adórendszerrel, Ausztriában pedig 1%-ot tesz ki a forgalmi adó. nem pedig 3%-ot, mint nálunk. Méltóztassanak elolvasni az osztrák költségvetést. Bocsánatot kérek, nem lehet levegőből beszélni. (Sehandl Károly : Én adatokat mondok majd önnek !) Mondom, Ausztriában 1 %a^forgaJmi adó s behaj-