Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

§70 A nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április M 15-én, hedden. az egyik falsification, vagy a másik ; vagy az egyik tévedés, vagy a másik. (Zaj.) Ha betekintek az állami bevételekbe és kiadásokba, látom, hogy ezek semmiképen indokolva nincsenek, hanem egyszerűen oda vannak állitva a számok. Látom azt is, hogy itt egy nagyon nagy alaphiba van, mert a két beadványban"az 1913. évi eredményt kétfélekép állították be. Amikor én ezt a két számot láttam, magamba szálltam és azt mon­dottam, hogy nem érdemes a nemzetgyűlés tag­jának lenni, mert nem lehet itt hasznos dolgot művelni, ha megengedjük azt, hogy ilyen előter­jesztéseket tegyenek. (Zaj.) Ez nem komoly munka. Az ilyet a többségnek kell megakadá­lyoznia. Vagy a 40 %, vagy a 45*7 % az igaz. A két előterjesztésben az 1913. évi eredmény két­féleképen van feltüntetve, amivel reánk bizonyos hatást akarnak gyakorolni s az eredmény kiszá­mítása nem tévedésen, hanem statisztikán ala­pult, mert hiszen az 1913. évi statisztika 1914-ben már megvolt, akkor már teljesen tudták annak az eredményét s az 1923-ban nem lehet más, mint 1924-ben. Ahol ilyen hibák történhetnek, ott nagyon nehéz szivvel lehet egy ellenzéki politi­kusnak megszavazni az ilyen javaslatot. Ennélfogva kijelentem, hogy én nem akarom azzal, hogy a javaslatot meg nem szavazom, önö­ket meggátolni abban, hogy ez a kölcsön létre­jöjjön, mert nem akarom, hogy azzal vádoljanak meg minket, hogy mi gátoljuk azt meg, de a leg­nagyobb bizalmatlansággal kisérem az önök mű­ködését és minden egyes lépésük alkalmával, mint ellenzéki, megteszem azt a kötelességemet, hogy rámutassak azokra az anomáliákra, amelyek általában egész gazdasági berendezkedésünkben és rendszerünkben fennállanak. Az az igazi szaná­lás nálunk, hogy tisztítani kell az egész folyama­tot az országban, magunkba kell szállanunk és követelnünk azt, hogy csak tisztességes emberek élhessenek és csak tisztességes gazdálkodás legyen lehetséges. Ez az egyedüli, amely minket fel­emelhet, semmi más. (Helyeslés baljelől.) De ma nem tartunk ott. Ma lenn vagyunk a pocsolyában az egész vonalon. Ezt állitottam, nem itt a fóru­mon, hanem künn beszédeimben, amikor felelős­ségre lehet engem ezért vonni. Ezt fogom állitani továbbra is s ha önök felelősségre kivannak vonni ezért, méltóztassanak ezt megtenni, állok elébe. (Rupert Rezső : Egy kis tisztességgel öt perc alatt meg lehet menteni az országot, ez azonban nincs ! — Élénk ellenmondások és nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Bizhatunk mi az Ígéretekben ? Minthogy az általam igen t. népjóléti minister ur jelen van, ő megmondhatja, hogy bizhatunk-e az Ígéretekben. (Mozgás jobbfelől.) Itt van a lakásszabályozás. A t. minister ur a múlt évben az érdekképviseletek­kel egy egyezményt kötött, amely szerint nem fog törvényt alkotni az építkezések tekintetében. Az az erkölcsi testület, amelynek az élén állok, akciót indított, hogy lakásokat építhessen. Egyes cégek adtak ehhez az akcióhoz, hogy megtart­hassák üzletüket, 50—100 milliót s azt mondottuk, hogy mi folytatjuk az építést a nehézségek dacára. Most egyszerre ezek a cégek, amelyek azért fizet­ték az 50—100 milliókat, hogy biztonságban érezzék magukat az ő boltjukban, egyszerre kap­ják a fejükre azt a pallost, hogy 1925-ben fel­mondhatnak nekik. Nem beszélek most a felemelt bérekről, hanem arról, hogy fel lehet nekik mon­dani. Erre a javaslatra egy volt képviselőtársam, aki megvett mostanában egy igen nagy házat, a Trattner-házat, felmondott 40 kereskedőnek az ő házában. Ennek a 40 kereskedőnek egyszersmind meg­mondta, hajlandó vagyok veletek kiegyezni, de csak ugy, ha 1926-ban már a 100%-os boltbért fizetitek. Mit jelent ez ? Én kiszámítottam a pénzügyi bizottságban és nem lett megcáfolva, nem is lehet megcáfolni, hogy egy üzlet, amely fizetett békében 10.000 koronát, fizetni fog na­ponta közüzemi pótlék nélkül 300 ezer korona boltbéit, ha 50%-ig aranyértékre emeljük fel a házbéreket. Háromszázezer koronát naponta köz­üzemi pótlék nélkül, amelyre szintén számítani kell körülbelül 25%-ot. Azok a cégek, amelyek fizették azt az 50 és 100 milliót, abban a hiszem­ben bíztak a kormányban, hogy igéretét meg­tartja, hogy ők ezekben a bolthelyiségekben nyugodtan maradhatnak, amelyek jegyezték eze­ket a nagy összegeket, ezek az emberek most plüre essenek ? Azoknak, fel lehet mondani 1925­ben vagy fel lehet emelni a bérüket olyan magas perifériákig, amelyeket ezek a kereskedők el nem birnak ? A kormány ígéretének szentnek keil lennie. (Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter : Soha nem kaptak Ígéretet a szabad forga­lomra, mindig csak kötött forgalomról volt szó !) Nem hiszem, hogy be akarták őket csapni csak azért, hogy adjanak 50 és 100 milliót, azután kiszolgáltassák őket a házi uraknak. A minister ur tudja, hogy én többszörös háziúr vagyok, azt is tudják, hogy az a vállalat, amelynek én tagja vagyok, talán a legnagyobb háztulajdonos ebben az országban, mégis felemelem szavamat, hogy nem szabad 10 és 10 ezer kereskedőt hajléktalanná tenni és azoknak a háziuraknak a kezébe adni, akik eddig tényleg rettentő helyzetben voltak és akik mint a hiénák fognak rájuk rohanni a szerencsét­lenekre és fel fognak nekik mondani, hogy a ret­tenetes boltbéreket elérhessék. A perifériákon, ahol azok a bizonyos siberek laknak, ezt örömmel fogják fogadni és ezek fogják a tisztességes bel­városi és lipótvárosi kereskedők helyeit elfog­lalni. Csak arra hivatkozom, hogy ha a kormány ilyen akciót kezd, akkor a kormánynak be kell tartania igéretét. (Vass József népjóléti és munka­ügyi minister : Sohasem ígérte ezt !) Igenis azzal, hogy minket kényszeritettek arra, hogy 50 és 100 milliót jegyezzünk, hogy mentesítsük a bolt­béreket. (Vass József népjóléti és munkaügyi mi­nister : A kötött forgalom idejére !) Benne volt ; ezt elhipokritizálni nem lehet. (Vass József nép­jóléti és munkaügyi minister : A kötött forgalom idejére !) Mondok egy más esetet. Itt volt a va­gyonadó. Hegedűs volt pénzügy minister kijelen­tette, hogy vagyonadót csak egyszer szabad be­szedni, többször nem. És ime itt van ismét a vagyonadó a szemünk előtt. (Friedrieh. István : Einmal ist keinmal !) Hol van a kormány Ígérete ? Hát kire adjunk, ha nem egy ország kormányára, hol van magasabb erkölcsi fórum egy ország kor­mányánál, legalább is legmagasabbnak annak kellene lennie. Ha erre nem alapithatja bizalmát a lakosság, akkor mire építsen. Ha a kormányzati ígéretben azt mondják, hogy most megszabadul­nak, több vagyonadót nem fizetnek és ennek elle­nére ismét vagyonadóval jön a kormány, hol van

Next

/
Thumbnails
Contents