Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-277

A nemzetgyűlés 277. ülése 1924. évi április hó 14-én, hétfőn, 239 a benzint! - Berki Gyula: Megint személyes­kedik! Szokása szerint! — Rupert Rezső: Ezt a koncot félti! Az autót és a mandátumot féltik?) Csendet kérek! (Esztergályos János: A Zugligetbe este autón megy! — Zaj.) Csendet kérek! Esztergályos képviselő ur, tessék csendben ma­radni! (Rupert Rezső: Száz kis árva gyermeket lehetne rajta ebből eltartani!) Rupert képviselő urat kénytelen vagyok másodszor rendreutasítani! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szabó Imre: Ez csak hallatlan! — Zaj a jobboldalon.) Szijj Bálint kép­viselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Zaj.) Szabó Imre képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. (Esztergályos János közbeszól.) Esztergályos képviselő urat másod­szor figyelmeztetem. (Folytonos zaj a szélsőbalol­dalon. — f Propper Sándor közbeszól.) Propper Sándor képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni! A képviselő ur jól tudja, hogy már egyszer figyelmeztettem. (Esztergályos János: Szijj Bálint múltkor is gyalog volt kénytelen kimenni! — (Zaj. Horváth Zoltán: Mi ellenzékiek, mivel par­lamentárisán gondolkozó képviselők vagyunk, bár elvbeli felfogásban különbözünk a többségtől, mégsem mondjuk azt, hogy bennünket önök nem tudnak meggyőzni. (Szabó Imre: Az önök érdeke, hogy a parlamentarizmust őrizzék és ne járas­sák le!) Elnök: Szabó Imre képviselő urat kérem, méltóztassék csendbenmaradni. Horváth Zoltán: T. képviselőtársam, méltóz­tassék felállani, elmondani érveit és ha azok az érvek meggyőzők lesznek,... (Zaj a jobboldalon. — Berki Gyula: Előbb üljön le!) Elnök : Berki képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni! (Lendvai István: Ő a komány főtanácsos!) Lendvai képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni ! Horváth Zoltán: Mi engedjük meggyőzni magunkat és ha meggyőznek, követni is fogjuk. De önök ezt meg sem próbálják. (Szijj Bálint: Hát a szónokaink mire valók voltak?) Azok a szónokok, akik onnan beszéltek és akik a dolghoz beszéltek, egytől-egyig lesújtó kritikát mondtak erről a javaslatról, (Esztergályos János: A folyo­són ön is mást mondott! — Szijj Bálint: Dehogy mondtam mást!) azok pedig, akik nem mondtak lesújtó kritikát, nem a javaslathoz szóltak, hanem az elnök ur türelmével s egyébről beszélgettek. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak a jobb­oldalon is. (Esztergályos János: Mennyit tanul­hatnának, ha nem beszélnének közbe!) Eszter­gályos képviselő urat kérem, méltóztassék csend­ben maradni. (Szabó Imre: Minket nem váltanak fel reggel 1 f órakor! — Zaj a jobboldalon.) Gschwindt képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Szabó Imre: Nekünk nin­csenek cserepárjaink.) Szabó Imre képviselő urat rendreutasitom. (Meskó Zoltán: Az én pártom már elhagyott régen! (Derültség és zaj balf elől.) Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csend­ben maradni ! (Esztergályos János közbeszól.) Esz­tergályos képviselő urat rendreutasitom. (Szabó Sándor: A szónok is szóljon már közbe! — De­rültség.) Horváth Zoltán: Amint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam megállápitotta, a külföldi köl­csönszerződésnek legkeményebb és a kölcsön szem­nontjából legérthetetlenebb intézkedése az ellen­őrző bizottság. Ez az ellenőrző-bizottság a trianoni békeszerződéssel szemben pluszt jelent, tehát egye­nesen súlyosbítása a trianoni békeszerződésnek. Ennek az ellenőrző-bizottságnak igen nagy és kiterjedt hatalom adatik ebben a szerződésben. Ez az ellenőrző-bizottság a főbiztoshoz időnkint kifogásokat terjeszthet elő és ha a főbiztos az ellenőrző-bizottság kifogásait nem honorálja, akkor az ellenőrző-bizottság a nemzetek szövetsége ta­nácsához fellebbezhet. Egyúttal bármikor egész idő alatt ez az ellenőrző bizottság a nemzetek szövetsége tanácsához észrevételeket nyújthat be. Minthogy az ellenőrző-bizottság tagjait a jóvá­tételi bizottság nevezte ki, tisztában lehetünk annak összetételével, hogy azok legnagyobb része olyan államok képviselőiből kerül ki, akik előtt mi antipatikusak vagyunk (Lendvai István: A legnagyobb antipatikus Gaál Bandi! — Élénk derültség. — Erdőhegyi Lajos: Ezentúl nem kinál meg cukorral. — (Derültség és zaj.) Azt mondotta gróf Bethlen István, hogy ezt a külföldi szerződést ugy konstruálták meg, hogy ennek alapján a külföld és különösen a kisentente az ország belügyeibe nem avatkozhatik bele. Bethlen István grófnak ezt az állitását ebből a szerződésből nem tudom alátámasztani. Ebből a szerződésből ép az ellenkezőjét olvasom ki annak, amit Bethlen István gróf állit. A 2. számú jegyző­könyv nyolcadik cikkének 3. és 4. pontja ugyanis eként szól. (Derültség és zaj a jobboldalon. —• Szabó Imre: Aki nem olvasta el, annak nagyon érdekes lehet!) »Ebből a célból a magyar kormány a főbiztosnak megadja mindazokat a felvilágo­sításokat, amelveket az ellenőrző bizottság eset­leg a magyar költségvetés bevételeinek és kiadá­sainak bármely fejezetére vonatkozólag kért és amelyek kapcsolatban állanak azokkal a célokkal, melyek végett a bizottság létesült. A bizottság­nak szintúgy jogában áll időszakonként szám­adási kimutatásokat követelni. A kivánt fel vilá­gitások megszerzése céljából a főbiztos élhet avval a jogával, amelyet a VI. alatti cikk 4. §-a neki biztosit«. Az ellenőrző-bizottság tehát ha nem is köz­vetlenül, de közvetve a főbiztos utján mindenre kiterjedő hatáskörrel bir. De nemcsak az ellen­őrző-bizottság, mert hiszen a 4. § igy szól: »a bizottság vagy bármelyik tagja felvilágosításokat kérhet a pénzügyi reformprogrammról és e Pro­gramm végrehajtásáról«. (Héjj Imre: Jól van lefordítva?) Ezt képviselőtársamra bizom. Ön, mint a többségi párt tagja, szignálja azt, hogya kormány nem követ el okirathamisitást. (Zaj.) Tehát nemcsak az ellenőrző-bizottságnak, hanem az ellenőrző-bizottság tagjainak is megadatik az országunk belügyeibe való beleszólás joga. (Lendvai István: Ez őket hazafias örömmel tölti el! — B, Podmaniczky Endre: Hosszulépés! — Derült­ség a jobboldalon.) A békeszerződésnek ezen intézkedéséből ki­olvashatjuk azt, hogy a jóvátételi ellenőrzés ál­lán dósittatott, közvetlenebbé tétetett, mert itt vannak a nyakunkon, ha nem is itt fognak székelni bent az országban, hanem a szomszéd államban, de állandó összeköttetésben lesznek és kell is lenniök. Minthogy pedig a jóvátételi bizott­ság nevezi ki, itt a kisentente befolyást nyer a mi belügyeinkbe is. Ebből megállapitható, — amint gróf Apponyi Albert képviselőtársam virágnyelven kifejezte — hogy Bethlen István gr. rózsásan festette ezeket a szerződéseket a nemzetgyűlés előtt. Van azonban ennek a szerződésnek egy tragi­komikus szerve: a bizalmiférfiak szervezete, (Esztergályos János: A házbizalmiakat Zalaeger­szegre vitték, most meg ujakat neveznek ki! Derültség. — Meskó Zoltán: Van itt elég bizalmi ! Bizalmiért nem kell külföldre menni!) Ezek a külföldi bizalmiférfiak a hitelezők közül állít­tatnak össze. Ezeknek hatáskörét a II. számú jegyzőkönyv X. cikkének 2. pontja állapítja meg, amely igy szól: »Az a hatáskör és mindazok a jogok és kötelességek, amelyek a jelen cikk előző

Next

/
Thumbnails
Contents