Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-263
À nemzetgyűlés 263. ülése 1924. <sem váltani s nem tudott elutazni, noha tudott Tacitusból, Homerosból fordítani, ismerte a legelvontabb tárgyakat, teljesen tudta talán a római császárok korát, az egész történelmet, az ó-kort és az uj-kort, de a gyakorlati életről sejtelme sem volt. Elnök : Figyelmeztetnem kell a t. képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt. Méltóztassék befejezni beszédét. Zsirkay János: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Szeretném, ha a középiskola gyakorlatibbá tétetnék s legalább egy héten egy órát szentelnének az élet gyakorlati tantárgyainak tanítására. Értem ez alatt azt, hogy mindannak lanitásá rí u amire a gyakorlati életben szükség van, amire az illető tanulónak mint jövendőbeli álk'mpolgárnrk szüksége van, — különös tekintettel a közgazdasági ismeretekre, amint azt Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam nagyon jól kifejtette, — egy ói át szenteljünk, mer; bszen minden tanulí a 'legklasszikusabb tantárgyaktól lefelé mindent tanul a világon, csak egyet nem tanítanak sem a középiskolában, sem az egyetemen : az élni tudást, az élütr?\ a Jóságot. Ennek ; s s-erteinék egy gyakorlati órát ; kezdve a legprimitívebb dologtól, az egyszerű levélfeladástól egészen a közgazdasági ismeretekig minden tekintetben kiképezném a középiskolai tanulót, hogy amikor kijött a középiskolából, akkor benne olyan egyéniség, olyan egyed kerüljön ki a társadalmi életbe, aki igazán legény a talpán és megállja a maga helyét. Engedtessék meg, hogy pár szóval még az énektanításra is felhivjam a mélyen t. Nemzetgyűlés figyelmét és teljesen azonosítva magam Petrovácz Gyula képviselőtársam fejtegetésével, kifogásoljam, hogy a kultuszminister ur még mindig a 110.491. sz. rendelet alapján áll, amely 1920-ban adatott ki s amely csak a középiskolák első és második osztályában rendeli el az énektanítást. Én az éneket olyan fontos népnevelő és lélekemelő hatású tantárgynak tartom, hogy erre vonatkozólag határozati javaslatot vagyok bátor beterjeszteni a nemzetgyűlés elé, amellyel be is fejezem felszólalásomat, s amely igy szól (olvassa) : »A középiskolák minden típusában az énektanítás mondassék ki kötelező tantárgynak s az első osztálytól kezdve a nyalcadikig heti két órában tanittassék. Ezzel kapcsolatosan történjék intézkedés a középiskolai zeneoktatás intenzivebb művelésére is, s minden intézet köteleztessék a maga ének- és zenekarának megszervezésére.» Ezzel végeztem felszólalásomat. Felesleges hangsúlyoznom, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot, mint feleslegeset, elfogadjam. (Helyeslés a balközépen.) Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Megteszem napirendi javaslatomat. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szombaton, f. évi március hó 29-én d. e. 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki : La mai napon tárgyalt törvényjavaslat tárgyalásának megszakításával a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. te. kiegészítéséről intézkedő törvény 2. §-a 6. pontjának tárgyalása ; (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) 2. a középiskoláról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárèin március hó 28-án, pénteken. SÍ gyalása. Méltóztatnak ehhez a napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, ekként mondom ki a határozatot. Természetesen holnap — interpellációs nap lévén — a házszabályok által előirt időben megtörténik az indítvány- és az interpellációs könyv felolvasása. Természetes az is, hogy a kitűzőit törvényjavaslat tárgyalása során automatikusan életbelépnek ugyanazok az intézkedések, ^melyek tekintetében a Ház annakidején házhatározatot hozott. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Farkas Tibor képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Én nem akarok az elnökséggel vitatkozni és nem szeretném, ha szavaim félremagyaráztatnának, de tiltakoznom kell az ellen a megállapítás ellen, hogy automatikusan életbelépnek ezek a rendelkezések. (Helyeslés balfelől.) Amikor a nemzetgyűlés a novellát letárgyalta és azzal végzett, ez a novella mint törvény, vagy a másik kitétel szerint — amelyre vonatkozólag az 1920 : I. te.-re lehet hivatkozni — mint törvénycikk felment a kormányzó úrhoz. Annak folytán, hogy ez a novella részben ujabb tárgyalás végett ide visszaküldetett, semmiesetre sem lépnek életbe a házszabályok helyes értelmezése szerint azok az intézkedések, amelyek itt, a novella tárgyalásánál eredetileg érvényben voltak. ( Ugy van I balfelől.) Én azt hiszem, ha a nemzetgyűlés szükségét látja annak, hogy ez a visszaküldött törvényjavaslat újból tárgyaltassék, — mert hiszen itt tulaj donképen nemcsak az eredeti törvény tárgyalásáról van szó, hanem itt sokkal komolyabb problémákról is lesz majd szó, és kell, hogy azokról szó essék, miután a nemzetgyűlés minden fölött napirendre úgysem térhet, — mindenesetre szükségesnek tartom, hogy már most precizirozzuk — amint preciziroztuk annak idején a bizottságban is — azt, hogy itt uj tárgyalásról van szó, hiszen újból választottunk a bizottságban előadót is e javaslat előterjesztésére. (Hegymegi-Kiss Pál : Az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánitotta ! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lett befejezve Î Visszaküldték Î Megvan erre a szabály Î) Amikor újból kezdjük ennek a tárgyalását, akkor én sem indokoltnak, sem a házszabályokból következőnek nem látom, hogy itt mi nyolcórás üléseken tárgyalj unk. Amennyiben ennek szüksége felmerül, ez nem automatice fog előállani, (Lendvai István ; Nem vagyunk mindnyájan automaták, mint a kormánypárt !) hanem akkor tessék a Háznak megfelelő módon, a házszabályok szerint nyolcórás ülésekről gondoskodni. Ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A sürgősségről szóló házszabályszakasz utolsó bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza (olvassa) : »A sürgősségről s illetve az ülések idejének meghosszabbításáról szóló határozat megváltoztatását célzó indítvány felett a Ház az ezt követő ülésen, a napirend tárgyalására szánt idő után vita nélkül, egyszerű szavazással dönt.» Ezen az alapon van csak módja a nemzetgyűlés bármely tagjának házszabályszerü indítványt tenni a hozott határozat megváltoztatására,
