Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-262
öS À nemzetgyűlés 262. ülése 1924. akkor ugyanezzel az erővel elintézhetnék ezeket az egységespártí üléseken is. Másrészt pedig csodálkozom az egységespárt pálfordulásán is. Eddig mindig azt hallottuk a másik oldalról, hogy tulajdonképen a helyes felfogás szerint minden egyes javaslatot a bizottságokban kell megtárgyalni (Gr. Bethlen István ministerelnök: Azért külAtük három bizottsághoz!), hogy minden korrigálható, esetleg kellemetlenséget okozó hibát el lehessen intézni, eliminálni lehessen, úgyhogy, mondjuk, itt már csak a pártok egy-két vezérszónoka venne részt a vitában. Nem értem tehát a többségi pártnak és a ministerelnök urnák inkonzekvenciáját, hogy amikor most az ellenzék kéri, hogy méltóztassék hozzájárulni, hogy egy eminenter külügyi kérdések megvitatására alkotott külügyi bizottság ilyen külügyi természetű kérdések tárgyalásába bevonassák, ez elől konokul és makacsul elzárkózik. Elnök: A képviselő urat rendreutasítom! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Miért f — Lendvai István : Makacsul ! Igazat adok neki !) A ház tekintélyének megóvása az elnök feladata! (Eckhardt Tibor: Fogalma sincs róla! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni és a házszabályokhoz a Ház minden oldalán alkalmazkodni ! (Eckhardt Tibor : Ilyen elnökléssel nem lehet tekintélyt fentartani !) Eckhardt képviselő urat rendreutasitom, mert tiszteletlenséget tanusit az elnökkel szemben ! (Meskó Zoltán : Viharelnök !) Horváth Zoltán: Csatlakozom Baross János képviselőtársam indítványához ! Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Baross János képviselő ur indítványa — amint kivettem — az, hogy a csehszlovák szerződés a külügyi bizottság elé is utaltassák. Ugy látom, hogy Baross képviselő ur ezt a megegyezést nem olvasta, nem ismeri, nem is tudja, mi van benne. (Baross János: Nem volt módom rá!) Módja lett volna rá, mert ez a szerződés régebben a Ház előtt van. A képviselő ur megnyugtatására azt mondhatom, hogy ebben a szerződésben például olyan kérdések vannak rendezve, hogy a biztosító társaságok Magyarországon és a csehszlovák területen miképen működjenek; hogy a kölcsöntartozások miképen írassanak össze és más nem külügyi kérdések. Én nem hiszem, hogyha a képviselő ur ezeket a javaslatokat elolvasta volna, ebben az esetben szükségesnek tartotta volna, hogy specialiter ez a javaslat a külügyi bizottsághoz utasittassék. De hozzá vagyunk szokva, hogy az ellenzék anélkül, hogy egy javaslatot elolvasna (Zaj bal felől. — Szilágyi Lajos: Sérteget!) anélkül, hogy tudná, hogy mi van benne, rögtön azt mondja, hogy a kormány nem akarja a javaslatot alkotmányosan tárgyaltatni, mert pont azt az akaratot, amelyet ők kifejeznek, a kormány a maga részéről teljesíteni nem hajlandó. Én kérem, méltóztassék a Baross János képviselő ur indítványát mellőzni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Két javaslat áll egymással szemben. Ennek következtében szembeállítom a két javaslatot és felteszem a kérdést, hogy el méltóztatnak-e fogadni a ministerelnök ur inditványát, amely szerint a Csehszlovákiával kötött pénzügyi egyezmény, amely 371. szám alatt van besorozva a törvényjavaslatok közé, együtt tárgyaltassék a pénzügyi-, közgazdasági és közjogi bizottságokhoz mai napon utalt öt törvényjavaslattal. Ha igen-nel méltóztatnak válaszolni, akkor ezzel szemben elesett Baross János képviselő ur javaslata, amennyiben pedig nem-m el méltózivi március hó 27-én, csütörtökön. tatnak válaszolni, akkor a határozatot akként kell kimondanom, hogy Baross János képviselőm* javaslata fogadtatott el. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: el móltóztatik-e fogadni a ministerelnök ur javaslatát, amely szerint a Csehszlovákiával kötött pénzügyi egyezmény, amely 371. sztm alatt van besorozva a törvényjavaslatok közé és ezidőszerint a pénzügyi bizottság előtt fekszik, együtt tárgyaltassék a mai napon benyújtott törvényjavaslatokkal s egyúttal a közgazdasági és közjogi bizottságokhoz is utasittassék, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik igennel szavaznak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Megállapítom a többséget; a határozatot ebben az értelemben mondom ki. Szilágyi Lajos_ képviselő ur a házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! (Zsirkay János: Ne mondd azt, hogy kétszínű!) A nemzetgyűlés elnökének jogait, különösen a szólásjog tekintetében, a nemzetgyűlés házszabályai részletesen előírják. Én ezeket a jogokat szükségesnek, sőt mondhatnám, elengedhetetlenül szükségeseknek tartom, azt hiszem, ebben mindannyian poli* tikai pártkülönbség nélkül egyek is vagyunk és ezeknek a házszabályoknak változatlan épségben és tiszteletbentartását mindannyian egyformán szívünkön viseljük. Ebben a nemzetgyűlés elnökét természetszerűen támogatni vagyunk kötelesek és támogatni is fogjuk. A nemzetgyűlés elnökét azonban mindig a komolyság és a pártatlan igazságosság magaslatán állónak akarjuk látni. (Lendvai István: Szeretnők látni!) Ugy érezzük, hogy az elnöki jogokkal elnöki kötelességek is járnak, amelyek között legfontosabb a képviselők szólásszabadsága feletti őrködés, a képviselők szólásszabadságának megvédése. (Ulain Ferenc: Uti figura doc'et !) Minden egyes képviselőnek kivétel nélkül meg kell, hogy védje az elnök ur a szólásjogát, de különösen meg kell, hogy védje a kisebbségét, az ellenzékét, legfőképen pedig a teljesen egyedülálló, pártonkívüli, tehát minden támasz nélkül álló képviselők szólás jogát. Természetes dolog, hogy a szólásszabadságnak korlátai is vannak ; hozzáteszem mindjárt, hogy ezeket a korlátokat szükségeseknek is tartom. Ezek a korlátok azonban nem az elnök úrért, nem az elnök személyéért vannak, (Ulain Ferenc : Hanem a kormányért !) hanem a nemzetgyűlésért, az összességért, a nemzetért és ezek a korlátok a képviselőket kötelességük teljesítésében véleményük szabad nyilvánításában, szabad kifejtésében nem akadályozhatják. Tegnapi interpellációm közben azt tapasztaltam, hogy az elnök nemcsak, hogy nem védte meg szólásszabadságomat, hanem tegnapi interpellációm közben az elnök beszédemet állandóan zavarta, (Ellmmondások jobbfelől.) tehát abba a hibába esett, amely hibát nem szabad eltűrnie, hogy egyes képviselők elkövessenek. Három okból szólalok fel az elnöki jogok gyakorlása tekintetében a tegnapi ülésen tapasztaltak miatt. Először is tiltakozom az ellen, hogy én olyan kifejezéseket, amelyeknek értelmével, mivel a magyar nyelvet tökéletesen és teljesen birom, tisztában vagyok, olyan kifejezéseket, amelyek a legkényesebb, legfinomabb izlésü embernek sem bánthatják semminemű jó érzékét, durva kifejezéseknek minősítsék. (Zaj a jobboldalon. — Varsányi Gábor: Szubjektív felfogás! — Esztergályos János: A gyilkosság is szubjektív felfogás?) Jól meg tudom különböztetni azt, hogy a magyar nyelvben melyik kifejezés durva és melyik nem durva, és szent meggyőződésem szerint az általam tegnap használt kifejezések, (Hedry Lőrinc: A sér-