Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-261

A nemzetgyűlés 261. ülése 1924. hotry ha az elnökség nem védi meg őt, más t utón vesz magának elégtételt. Tudom, hogy az J elnök is megvédi, de, ámbár tudom, hogy nem vagyok képesitett arra, hogy Szilágya képvi­selőtársam becsületbeli ügyben ily módon ve­gyen tőlem elégtételt, amikor sérteni nem aka­rok, kötelességem egyúttal azt is kijelenteni, hogy ott, ahol kellett, a hazáért megáltam be­csülettel a helyemet, és ezentúl először is a tör­vénynél keresek és kérek elégtételt. Ha ott meg­találtam, akkor sem erkölcsileg, sem becsületi­leg, sem a magyar virtus szempontjából nem fogadok el leckét senkitől. (Zaj.) Elnök: Ki a következő interpelláló képvi­selő ur? Bartos János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc : Kérem interpellációm elhalasztásának megengedését. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legköze­lebbi interpellációs napon mondja el? (Igen!) Ezt határozatként kimondom. Ki a következő interpelláló? Bartos János jegyző: Nagy Ernő! Nagy Ernő: Én is kérem interpellációm el­halasztását. Elnök : Ha hozzá méltóztatnak járulni, az in­terpelláció a legközelebbi interpellációs napra halasztatik el. Ki következik? Bartos János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Bármeny­nyire előrehaladt is az idő, kötelességemnek tar­tom ezt az interpellációt elmondani. Amint a bejegyzett cím is mutatja, lénye­gében nem nagy kérdésről van szó. Egy tag­gyűlést tiltott be a békéscsabai rendőrség, mely gyűlést a szociáldemokrata párt ottani vezetősége hivott egybe, hogy egyéves műkö­déséről a tagok előtt beszámoljon. Hogy a sab­lonos betiltások közül ez az egy mégis kikíván­kozik, az onnan van, mert a békéscsabai rend­őrség nemcsak betiltotta ezt a taggyűlésünket, hanem — amint a végzésében kimondja — alapszabályt követel a békéscsabai pártszerve­zettől, amely hosszú esztendőkön keresztül alapszabály nélkül működött. (Zaj. Elnök csen­get.) Egyszersmind kihágási eljárást indit a pártvezetőség tagjai ellen... (Zaj a haloldalon.) Nagyon szeretném, ha sokorópátkai Szabó t. képviselőtársam befejezné a beszélgetését, (Kuna P. András: A gyorsírók meghallják! — Elnök csenget.) ... azon a címen, hogy — amint mondja — az a gyanú látszik fenforogni, hogy itt a szociáldemokrata pártszervezet egyesületi tevékenységet fejtett ki anélkül, hogy ennek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya lett volna. T. Nemzetgyűlés! Sokféle közigazgatási csodabogárral találkozunk mi szocialisták, akármilyen szervben dolgozunk is. De ennél a határozatnál mégis meg kell állnunk egy pilla­natra. Kijelenthetem, itt a nemzetgyűlés előtt is, hogy a szociáldemokrata pártnak sehol ebben az országban nincs kormányhatóságilag jóvá­hagyott alapszabálya, mint ahogy más pártok­nak sincs kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya. Amint nincs az egységespártnak és a keresztényszocialista pártnak, épugy nincs a szociáldemokrata pártnak sem kormány­hatóságilag jóváhagyott alapszabálya, Politi­kai pártoknak — jogszokás alapján beszélek — eddig sohasem volt szükségük arra, hogy kor­mányhatóságilag jóváhagyott alapszabályaik legyenek. E bevezetés után felolvasom azt a végzést, amely — azt hiszem — mindennél többet mond. éli március hó 26-án, szerdchi. 4:> Ez többet magyaráz annál, amit én mondani tudok, vagy mondani akarok. Szól pedig a végzés ekképen (olvassa): »Filipinyi János, a fenti pártszervezet elnöke bejelenti, hogy a. pártszervezet folyó hó 23-án delelőtt 10 óra 30 perckor a Széchenyi-ligeti pavillonban pártértekezletet óhajt tartani a következő napirenddel : 1. Jelentések (elnöki, pénztári és ellenőri). 2. Vezetőség felmentése és uj vezetőség választása. 3. Politikai és gazda­sági helyzet (előadó: budapesti kiküldött és Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő). 4. In­dítványok. Véghatározat, A pártértekezlet megtartását nem engedélyezem. Mivel pedig a beadványból kitünőleg a békéscsabai szociáldemokrata párt­szervezet egyesületi tevékenységet folytat anél­kül, hogy kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályai lennének, a pártszervezet veze­tősége ellen az 5084/1919. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző kihágás miatt az eljárás nieg­inditását elrendelem. Ezen véghatározat csak birtokon kivül felehbezhető a kézhezvételtől számított tizenhat napon belül, a m. kir. állami rendőrség szegedi kerületének főkapitányához, A felebbezés nálam benyújtandó. Indokolás. Fili­pinyi János beadványából és előadásából meg­állapitható, hogy a békéscsabai szociáldemok­rata pártszervezetnek elnöke, pénztárnoka, el­lenőre és egyéb tisztviselői vannak, megállapít­ható, hogy pénzeket szednek be tagjaiktól, a be­folyt összeget kezeli, azokról elszámol, párt­szervezeti bélyegzőt használ, tehát nyilvánvaló, hogy kifejezetten egyesületi tevékenységet folytat. Nevezett pártszervezetnek kormányha­tóságilag láttamozott alapszabályai nincsenek, mint az országos pártszervezet helyi csoportja vagy meg nem alakult, illetve a megalakulást Békésvármegye alispánja tudomásul nem vette, tehát a 77.000/922. B. M. rendelet szerint sem mint anya-, sem pedig mint fiókegyesület nem működhetik. Ily előzmények után az értekezlet megtartása, mint szabályellenes, engedélyezhető nem volt, ellenben a fenforgó kihágás megtor­lása iránt az eljárás megindítását feltétlenül elrendelni kellett.« Szükséges megmondanom azt, hogy ez a pártszervezet Békéscsabán hosszú éveken ke­resztül megvolt és nem olyan sokkal a dikta­túra bukása után ismét megalakult. Harminc­hatszor tartott ez a pártszervezet gyűlést és ér­tekezletet, amit bizonyit most az a tény, hogy ezt a harminchat darab végzést a rendőrség jegyzőkönyve szerint megtalálták az irattár­ban, tehát harminchatszor engedélyezett gyű­lést és értekezletet tartott ez a pártszervezet, csak most, a harminchetedik gyűlésnél vagy ér­tekezletnél fedezte fel a rendőrség, hogy ennek az egyesületnek kormányhatóságilag jóváha­gyott alapszabályai nincsenek. A rendőrség, amely eddig maga adott ki ilyen engedélyeket gyűlések és értekezletek tar­tására, csak most jött rá, hogy nincs jóváha­gyott alapszabályba pártszervezetünknek. De nem elégedett meg azzal, hogy kihágási eljárást indított a pártvezetőség tagjai ellen, hanem házkutatásokat foganatosított végig a párt minden egyes vezetőségi tagjánál. Felkutatták, felhányták bútoraikat, mindenüket; bolseviki nyomtatványok után kutattak, keresték a Szocializmust, a Népszavát és a Ill-ik interna­tionale nyomtatott szövegét, amiket természe­tesen nem találtak meg, mert a szociáldemo­krata pártszervezetekben ilyen nyomtatványok nincsenek. Átnéztem azokat a ministeri rendeleteket,

Next

/
Thumbnails
Contents