Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-261
A nemzetgyűlés 261. ülése 1924. hotry ha az elnökség nem védi meg őt, más t utón vesz magának elégtételt. Tudom, hogy az J elnök is megvédi, de, ámbár tudom, hogy nem vagyok képesitett arra, hogy Szilágya képviselőtársam becsületbeli ügyben ily módon vegyen tőlem elégtételt, amikor sérteni nem akarok, kötelességem egyúttal azt is kijelenteni, hogy ott, ahol kellett, a hazáért megáltam becsülettel a helyemet, és ezentúl először is a törvénynél keresek és kérek elégtételt. Ha ott megtaláltam, akkor sem erkölcsileg, sem becsületileg, sem a magyar virtus szempontjából nem fogadok el leckét senkitől. (Zaj.) Elnök: Ki a következő interpelláló képviselő ur? Bartos János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc : Kérem interpellációm elhalasztásának megengedését. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondja el? (Igen!) Ezt határozatként kimondom. Ki a következő interpelláló? Bartos János jegyző: Nagy Ernő! Nagy Ernő: Én is kérem interpellációm elhalasztását. Elnök : Ha hozzá méltóztatnak járulni, az interpelláció a legközelebbi interpellációs napra halasztatik el. Ki következik? Bartos János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Bármenynyire előrehaladt is az idő, kötelességemnek tartom ezt az interpellációt elmondani. Amint a bejegyzett cím is mutatja, lényegében nem nagy kérdésről van szó. Egy taggyűlést tiltott be a békéscsabai rendőrség, mely gyűlést a szociáldemokrata párt ottani vezetősége hivott egybe, hogy egyéves működéséről a tagok előtt beszámoljon. Hogy a sablonos betiltások közül ez az egy mégis kikívánkozik, az onnan van, mert a békéscsabai rendőrség nemcsak betiltotta ezt a taggyűlésünket, hanem — amint a végzésében kimondja — alapszabályt követel a békéscsabai pártszervezettől, amely hosszú esztendőkön keresztül alapszabály nélkül működött. (Zaj. Elnök csenget.) Egyszersmind kihágási eljárást indit a pártvezetőség tagjai ellen... (Zaj a haloldalon.) Nagyon szeretném, ha sokorópátkai Szabó t. képviselőtársam befejezné a beszélgetését, (Kuna P. András: A gyorsírók meghallják! — Elnök csenget.) ... azon a címen, hogy — amint mondja — az a gyanú látszik fenforogni, hogy itt a szociáldemokrata pártszervezet egyesületi tevékenységet fejtett ki anélkül, hogy ennek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya lett volna. T. Nemzetgyűlés! Sokféle közigazgatási csodabogárral találkozunk mi szocialisták, akármilyen szervben dolgozunk is. De ennél a határozatnál mégis meg kell állnunk egy pillanatra. Kijelenthetem, itt a nemzetgyűlés előtt is, hogy a szociáldemokrata pártnak sehol ebben az országban nincs kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya, mint ahogy más pártoknak sincs kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya. Amint nincs az egységespártnak és a keresztényszocialista pártnak, épugy nincs a szociáldemokrata pártnak sem kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya, Politikai pártoknak — jogszokás alapján beszélek — eddig sohasem volt szükségük arra, hogy kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályaik legyenek. E bevezetés után felolvasom azt a végzést, amely — azt hiszem — mindennél többet mond. éli március hó 26-án, szerdchi. 4:> Ez többet magyaráz annál, amit én mondani tudok, vagy mondani akarok. Szól pedig a végzés ekképen (olvassa): »Filipinyi János, a fenti pártszervezet elnöke bejelenti, hogy a. pártszervezet folyó hó 23-án delelőtt 10 óra 30 perckor a Széchenyi-ligeti pavillonban pártértekezletet óhajt tartani a következő napirenddel : 1. Jelentések (elnöki, pénztári és ellenőri). 2. Vezetőség felmentése és uj vezetőség választása. 3. Politikai és gazdasági helyzet (előadó: budapesti kiküldött és Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő). 4. Indítványok. Véghatározat, A pártértekezlet megtartását nem engedélyezem. Mivel pedig a beadványból kitünőleg a békéscsabai szociáldemokrata pártszervezet egyesületi tevékenységet folytat anélkül, hogy kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályai lennének, a pártszervezet vezetősége ellen az 5084/1919. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző kihágás miatt az eljárás nieginditását elrendelem. Ezen véghatározat csak birtokon kivül felehbezhető a kézhezvételtől számított tizenhat napon belül, a m. kir. állami rendőrség szegedi kerületének főkapitányához, A felebbezés nálam benyújtandó. Indokolás. Filipinyi János beadványából és előadásából megállapitható, hogy a békéscsabai szociáldemokrata pártszervezetnek elnöke, pénztárnoka, ellenőre és egyéb tisztviselői vannak, megállapítható, hogy pénzeket szednek be tagjaiktól, a befolyt összeget kezeli, azokról elszámol, pártszervezeti bélyegzőt használ, tehát nyilvánvaló, hogy kifejezetten egyesületi tevékenységet folytat. Nevezett pártszervezetnek kormányhatóságilag láttamozott alapszabályai nincsenek, mint az országos pártszervezet helyi csoportja vagy meg nem alakult, illetve a megalakulást Békésvármegye alispánja tudomásul nem vette, tehát a 77.000/922. B. M. rendelet szerint sem mint anya-, sem pedig mint fiókegyesület nem működhetik. Ily előzmények után az értekezlet megtartása, mint szabályellenes, engedélyezhető nem volt, ellenben a fenforgó kihágás megtorlása iránt az eljárás megindítását feltétlenül elrendelni kellett.« Szükséges megmondanom azt, hogy ez a pártszervezet Békéscsabán hosszú éveken keresztül megvolt és nem olyan sokkal a diktatúra bukása után ismét megalakult. Harminchatszor tartott ez a pártszervezet gyűlést és értekezletet, amit bizonyit most az a tény, hogy ezt a harminchat darab végzést a rendőrség jegyzőkönyve szerint megtalálták az irattárban, tehát harminchatszor engedélyezett gyűlést és értekezletet tartott ez a pártszervezet, csak most, a harminchetedik gyűlésnél vagy értekezletnél fedezte fel a rendőrség, hogy ennek az egyesületnek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályai nincsenek. A rendőrség, amely eddig maga adott ki ilyen engedélyeket gyűlések és értekezletek tartására, csak most jött rá, hogy nincs jóváhagyott alapszabályba pártszervezetünknek. De nem elégedett meg azzal, hogy kihágási eljárást indított a pártvezetőség tagjai ellen, hanem házkutatásokat foganatosított végig a párt minden egyes vezetőségi tagjánál. Felkutatták, felhányták bútoraikat, mindenüket; bolseviki nyomtatványok után kutattak, keresték a Szocializmust, a Népszavát és a Ill-ik internationale nyomtatott szövegét, amiket természetesen nem találtak meg, mert a szociáldemokrata pártszervezetekben ilyen nyomtatványok nincsenek. Átnéztem azokat a ministeri rendeleteket,