Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-261

A nemzetgyűlés 261. ülése 1,924. Ennek a kormánynak tehát nincs meg az erkölcsi jogosultsága ahhoz, (Nagy Ernő: Ez így van!) hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének bármely tagját perbe fogassa és üldöztesse azért, mert fegyvereket tartott magánál, — miután ezeket a fegyvereket a kormány adta rendelkezésére. (Kuna P. András: Esztergályos mit szól ehhez! — Esztergályos János: Majd megmondom !) Nehogy pedig az időpontot illetőleg tévedés legyen, hangsúlyozom azt is, hogy az erzsébetvárosi bomba­merénylet után megtartott házkutatásnál is újból megtalálták a fegyvereket és újból otthagyták az Ébredő Magyarok Egyesületénél. Tehát valósággal felháborodik az ember, ha tudja . . . (Putnoky Móric: A maga beszédén! — Horváth Zoltán: Ki felelős ezért? — Kuna P. András: Aki elmondja! — Szomjas Gusztáv: Majd kisül! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Valósággal felháborodik az emberben minden jóérzés, amikor olvassa, hogy egy Gyallay Mihály nevű ébredő magyar urat internáltak csak azért, (Lendvai István Bethlen­féle hála!) mert fegyvert rejtegetett, különösen, ha ehhez hozzáveszem azt, hogy ez a Gyallay Mihály volt az, (Lendvai István: Vak eszköz volt!) aki tiz tagú különítményével Scitovszky Béla képviselőtársunkat Kassay-párti ellenjelölt­jével szemben megválaszttatta. {Nagy zaj jobb­felől. — Perlaki György: Ezt maga elhiszi 1 Nyolcezer főnyi többsége volt! — Kuna P. András: Ez gyanusitás! — Folytonos zaj.) Elnök: (Csenget): Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Hiszen Scitovszky Béla kép­viselő ur balassagyarmati mandátumát az Ébredő Magyarok segítsége nélkül soha el nem nyerte volna. (Kuna P. András: Ez már nagyképű be­állitás! — Zaj.) Meg kell tudnia az ország lakos­ságának, hogy ez a Gyallay Nógrád vármegye főispánjánál, Sztranyavszky Sándornál volt el­kyártélyozva, ott lakott és onnan indult az egész választási harc alatt különböző irányokban a maga kortesutjaira. (Horváth Zoltán: Hallatlan ! — Szomjas Gusztáv: Magának nem voltak kortesei? Mindenkinek vannak kortesei! Nem lehet ezen fennakadni! — Nagy Ernő: De nem fegyveresek! — Szomjas Gusztáv: Fegyveresek? Nem jártak fegyverrel ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Esztergályos Já­nos : Hordozható kortesek ! — Pataesi Dénes : Gyalázat az ilyen árulkodás !) Szilágyi Lajos : Nem tudom, minek minő­sítsem azt, hogy valaki állandóan közbektabcd és sérteget, amikor megmondtam, hogy nem fogok beugrani. (Nagy Ernő : Boldogok a lelki szegények ! — Rubinek István (Nagy Ernő felé) : Boldoggá fognak akkor avatni !) Figyel­meztetem azonban a képviselő urakat, hogy az ilyen sértegetőket felelősségre fogom vonni . . . (Kuna P. András : Nagyon helyes ! Állunk elébe ! — Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : ... és ha nem véd meg engem a nemzetgyűlés az ellen, hogy itt sza­badon sértegetnek, (Felkiáltások jobbfelől ; Ki sértegette f Nem sértették!) akkor majd ma­gam védem meg magiamat. (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szilágyi képviselő ur szavaira pedig megjegyzem, hogy nem hal­1 ottani senki részéről olyan kifejezést . . . Szilágyi Lajos: »Gyalázatos« és ilyen ki­fejezések ! Elnök : w Nem hallottam ! Ha a gyorsírói jegyzetekből meggyőződöm arról, hogy tényleg megtörtént volna, legyen egészen nyugodt a képviselő ur, az illetővel szemben épugy fogom érvényesíteni a házszabályokat, mint a kép­viselő úrral szemben. (Esztergályos János : éri március hó 26-an, szerdán. SÖ Azoknak a képviselőknek ma a szénásszekér is kitér !) Szilágyi Lajos : Felháborodik az ember, amikor azok merészelnek a nemzetgyűlés szín­vonaláról beszélni, akik nem tudnak végighall­gatni egy olyan ellenzéki felszólalást, amely­ben egyetlenegy férfi becsülete sincs a leg­csekélyebb mértékben sem érintve, és akik folyton-folyvást közbeszólnak és folyton sérte­getik az embert. (Barla-Szabó József : De gyanúsított ! Az elnök választását is meg­gy anusitotta !) Felháborodik az ember, mi­csoda erkölcsi sülyedésben kell lenniük azok­nak, akik nem tudják legalább közvetlen szom­szédságukat is elhallgattatni. (Zaj.) Kezeimben van egy királyi közjegyzőileg hitelesített okmány arról, hogy gróf Klebels­berg Kunó akkori belügyminister ur az Ébredő Magyarok Egyesületével miképen vette fel az érintkezést, miként hivta őket lakására, miként preparálta őket a választásokon való közre­működésre, micsoda hízelgő nyilatkozatokat tett az Ébredő Magyarok Egyesületének meg­mérhetetlen nagy fontosságáról, annak jövőjé­ről és milyen különös nyilatkozatokat tett a nemzeti demokráciáról, amelyek ugy hangza­nak a kormány tagjainak szájában, hogy iga­zán csak a felháborodást válthatják ki az em­berből. Ugyanakkor azonban perek folynak azok ellen, akikkel együtt kalapálták össze önök a mai többséget. Kezemben van egy másik okmány, szintén királyi közjegyzőileg hitelesítve, amely bizo­nyítja azt, hogy a ministerelnökségen egy vá­lasztási iroda volt, ahova az Ébredő Magyarok Egyesülete részéről ár. Dániel Sándor volt ve­zényelve, és ez a dr. Dániel Sándor ur adta le az intézkedéseket a niinisterelnökség telefon­ján a ministerelnökség részéről az egész ország területére. Ugyanez az okmány bizonyítja, hogy mikor mennyi pénzt bocsátottak az Éb­redő Magyarok Egyesületének rendelkezésére, (Horváth Zoltán : Ez nagyon szomorú !) holott azt hiszem, ezzel sohasem dicsekedett el a je­lenlegi kormány sem ott, ahol hétrét görnyedve meghódolt, a külföld előtt, sem pedig itthon, ahol gőgösen beszél lefelé és mitsein törődik az alulról felhangzó panaszokkal. (Zaj és el­lenmondások jobbfelől.) Nem tudom, hol és hon­nan van a kormánynak pénze, olyan pénze, amelyet az Ébredő Magyarok Egyesületének kiutalhat, tény azonban az, — itt »bizonyítják — hogy dr. Dániel Sándor, a minist er elnök­ségről részint küldöncökkel, részint telefonon küldött utasításokat az Ébredő Magyarok Egyesületének a választásokat és a kormány­párti képviselőjelöltek támogatását illető te­vékenységére vonatkozólag. (Olvassa) : »E tevékenység elősegítésére egy izben 500.000, azaz ötszázezer koronát hozott a minis­terelnökségről, amely összeget az egyesület il­letékes vezetőségének adta át.« (Szomjas Gusz­táv : Öt nyakkendő ! — Kuna P. András: Sokra is mentek vele !) »A kormánnyal való vá­lasztásokon kivüli összeköttetésekre vonatko­zólag gróf Bethlen István ministerelnök Pröhle Vilmos egyetemi tanár, az Ébredő Ma­gvarok Egyesülete központi igazgatósági tagja által az Ébredő Magyarok Egyesületének 1921 decemberében közel egymillió koronát utalt ki, amelv összeg a Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár Egyesület egyetemutcai intézeténél, dr. Tarányi Ferenc és Turchányi Egon egyesületi igazgatósági tagok nevén nyitott csekkszám­lára fizettetett be, ahonnan az egyesület köz­ponti pénztára részére esetenként történt pénz-

Next

/
Thumbnails
Contents