Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-269
266 A nemzetgyűlés 269. ülése 192' választottak meg. Jó magamat 12.520 titkos szavazattal választottak meg. Tessék megmutatni nekem a túlsó oldalon azt a képviselőt, akit titkos szavazás alapján ennyi szavazattal választottak meg! (Urbanics Kálmán: Nem titkolózott nálam senki! Aki rám szavazott, az n3Űltan megmondta! — Hegymegi Kiss Pál: Csendőrszurony és közigazgatási erőszak!) Mi joggal beszélhetünk a nép nevében nemcsak azért, inert ilyen nagyarányú szavazatot kaptunk titkos választás alapján, hanem azért is, mert komolyan a nép érdekeit képviseljük. Ha nem azt képviselnők komolyan, akkor a ministerelnök ur nem állana velünk olyan éles harcban, mint amilyenben áll, (Bessenyey Zénó: Hát a ministerelnök a nép ellen dolgozik?) Ami pedig azt illeti, hogy nem vettünk részt az első választáson, a másodikon pedig csak azért, mert az a módszer, mely szerint a második választás lefolyt, alkalmas volt nekünk, — bocsánatot kérek, ministerelnök ur, ön nagyon lekicsinyelné azt a szervezett pártot, amelyről tudja, hogy van ereje, ha azt tételezné fel róla, hogy magukért a választásokért megy harcba. A szociáldemokrata párt minden időben maga állapitja meg taktikáját és nem fogja kikérni hozzá senkinek a véleményét. (Bogya János: Vonuljon vissza a választásoktól !) Ezt is megtesszük, ha azt magunk jónak látjuk, de nem fogjuk az ön véleményét kikérni, mert azzal egyáltalában nem törődünk. Nekünk igenis van elvi programmunk, van elvi világnézetünk; tudjuk, hogy a társadalmi élet egész vonalán mi a programmunk, a kormány azonbanezt nem mondhatja el. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) A ministerelnök ur belekevert beszédébe valami gyanúsítást is, hogy t. i. mi támogattunk olyan javaslatot, mely közel áll a bankokhoz. (Bessenyey Zénó: Ezt nem mondta!) Felvilágosítást kérnék arra nézve, hogy melyik az a javaslat, amely közel áll a bankokhoz és amelyet mi támogattunk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Farkas István: Nekünk az összes napirenden levő kérdésekben, a gazdasági kérdésekben is meg van a magunk álláspontja, és lehet olyan álláspontunk, hogy egyik, vagy másik gazdasági ágnak a szempontjait mérlegeljük és értékeljük, — különösen áll ez az iparra, mely közelebb áll hozzánk — de kifejezetten sohasem fogunk támogatni semmi olyan dolgot, amely túlmegy az általános érdek határán, mert minden kérdést tisztán a közérdek szempontjából vizsgálunk. Azt sem tagadjuk, hogy minden kérdést elsősorban a dolgozó kispolgárság és munkásság szemüvegén keresztül nézünk. Ha ezt a ministerelnök ur nekünk bűnül rój ja fel, ha erre azt mondja, hogy osztálypolitika, akkor mi joggal elmondhatjuk, hogy ennek az országnak a többségét a dolgozó nép képviseli, az tartja fenn az országot, mert munkából él, s az ország is csak munkából élhet. Mi tehát elsősorban a dolgozó nép érdekeit képviseljük. (Helyeslés a szélsőbaloldalcn.) Elnök: Szólásra következik! Hitelesítették : Janka Károly s, k. naplóbiráló-, : évi április hó 4-én, pénteken. Héjj Imre jegyző: Perlaki György! Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! Farkas István t. képviselő úrral szemben az a nézetem, hogy a munkásságnak is elsőrangú érdeke, hogy a gazdasági helyzet szanáltassék. A gazdasági helyzet szanálásával ugyanis elsősorban a munkások és a fix jövedelemmel birok kerülnek jobb helyzetbe. (Igazi ügy van! jobbfelöl. - Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Épen ezért, mert ez a felfogásom, az elnök ur napirendi inditványát fogadom el. (Helyeslés jobbfelöl.) Bátor vagyok itt gróf Apponyi Albert képviselőtársunkra hivatkozni, aki a Budapesti Hirlan karácsonyi számába irt egy vezércikket, amelyre fel akarom hivni az ellenzék becses figyelmét. Gróf Apponyi Albert képviselőtársunk e vezércikk végén a következőket mondja (olvassa): »Végre elérkezett annak az ideje, hogy pártszempontok fölé emelkedve, jelszavak és széles gesztusok nélkül olyan tárgyilagossággal tárgyaljuk ezeket a kérdéseket, amely megfelel a nemzet egyetemes érdekének.« Erre kérem a t. túloldalt, és akkor azt hiszem, nem fognak megismétlődni a szanálási törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával a nemzetgyűlésben olyan jelenetek, mint amilyenek most lefolytak, és akkor nyugodtak lehetünk abban a tekintetben is, hogy nem járatjuk le a külföld előtt a magyar nemzetgyűlés tekintélyét. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy szembe állitom az elnöki napirendi javaslatot Szilágyi Lajos képviselő urnák azzal a módositványával, mely szerint az elnök által javasolt napirenden szereplő négy tárgy közül a negyedik tárgy, mely a szanálási javaslatokat tartalmazza, kihagyassék a napirendből. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni az elnöki napirendi javaslatot, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur elleninditványával, igen _ vágj' nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Megállapitom a többséget. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Holnap interpelláeiós-nap lévén, a házszabályok által előirt időben fel fog olvastatni az inditványés az interpellációs-könyv. Hátra, van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesitése. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesitettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 50 perckor.) Mokcsay Zoltán s. k 'sági tagok.
