Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-269

266 A nemzetgyűlés 269. ülése 192' választottak meg. Jó magamat 12.520 titkos sza­vazattal választottak meg. Tessék megmutatni nekem a túlsó oldalon azt a képviselőt, akit tit­kos szavazás alapján ennyi szavazattal válasz­tottak meg! (Urbanics Kálmán: Nem titkolózott nálam senki! Aki rám szavazott, az n3Űltan meg­mondta! — Hegymegi Kiss Pál: Csendőrszurony és közigazgatási erőszak!) Mi joggal beszélhetünk a nép nevében nemcsak azért, inert ilyen nagy­arányú szavazatot kaptunk titkos választás alap­ján, hanem azért is, mert komolyan a nép érde­keit képviseljük. Ha nem azt képviselnők komo­lyan, akkor a ministerelnök ur nem állana velünk olyan éles harcban, mint amilyenben áll, (Bessenyey Zénó: Hát a ministerelnök a nép ellen dolgozik?) Ami pedig azt illeti, hogy nem vettünk részt az első választáson, a másodikon pedig csak azért, mert az a módszer, mely szerint a második vá­lasztás lefolyt, alkalmas volt nekünk, — bocsána­tot kérek, ministerelnök ur, ön nagyon lekicsi­nyelné azt a szervezett pártot, amelyről tudja, hogy van ereje, ha azt tételezné fel róla, hogy magukért a választásokért megy harcba. A szociál­demokrata párt minden időben maga állapitja meg taktikáját és nem fogja kikérni hozzá senki­nek a véleményét. (Bogya János: Vonuljon vissza a választásoktól !) Ezt is megtesszük, ha azt ma­gunk jónak látjuk, de nem fogjuk az ön vélemé­nyét kikérni, mert azzal egyáltalában nem törő­dünk. Nekünk igenis van elvi programmunk, van elvi világnézetünk; tudjuk, hogy a társa­dalmi élet egész vonalán mi a programmunk, a kormány azonbanezt nem mondhatja el. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) A ministerelnök ur belekevert beszédébe valami gyanúsítást is, hogy t. i. mi támogattunk olyan javaslatot, mely közel áll a bankokhoz. (Bessenyey Zénó: Ezt nem mondta!) Felvilágosítást kérnék arra nézve, hogy melyik az a javaslat, amely közel áll a bankokhoz és amelyet mi támogat­tunk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Farkas István: Nekünk az összes napirenden levő kérdésekben, a gazdasági kérdésekben is meg van a magunk álláspontja, és lehet olyan állás­pontunk, hogy egyik, vagy másik gazdasági ág­nak a szempontjait mérlegeljük és értékeljük, — különösen áll ez az iparra, mely közelebb áll hoz­zánk — de kifejezetten sohasem fogunk támo­gatni semmi olyan dolgot, amely túlmegy az álta­lános érdek határán, mert minden kérdést tisztán a közérdek szempontjából vizsgálunk. Azt sem tagadjuk, hogy minden kérdést elsősorban a dol­gozó kispolgárság és munkásság szemüvegén ke­resztül nézünk. Ha ezt a ministerelnök ur nekünk bűnül rój ja fel, ha erre azt mondja, hogy osztály­politika, akkor mi joggal elmondhatjuk, hogy ennek az országnak a többségét a dolgozó nép képviseli, az tartja fenn az országot, mert mun­kából él, s az ország is csak munkából élhet. Mi tehát elsősorban a dolgozó nép érdekeit képvisel­jük. (Helyeslés a szélsőbaloldalcn.) Elnök: Szólásra következik! Hitelesítették : Janka Károly s, k. naplóbiráló-, : évi április hó 4-én, pénteken. Héjj Imre jegyző: Perlaki György! Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! Farkas István t. képviselő úrral szemben az a nézetem, hogy a munkásságnak is elsőrangú érdeke, hogy a gazdasági helyzet szanáltassék. A gazdasági helyzet szanálásával ugyanis elsősorban a mun­kások és a fix jövedelemmel birok kerülnek jobb helyzetbe. (Igazi ügy van! jobbfelöl. - Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon.) Épen ezért, mert ez a fel­fogásom, az elnök ur napirendi inditványát fo­gadom el. (Helyeslés jobbfelöl.) Bátor vagyok itt gróf Apponyi Albert képvi­selőtársunkra hivatkozni, aki a Budapesti Hirlan karácsonyi számába irt egy vezércikket, amelyre fel akarom hivni az ellenzék becses figyelmét. Gróf Apponyi Albert képviselőtársunk e vezér­cikk végén a következőket mondja (olvassa): »Végre elérkezett annak az ideje, hogy párt­szempontok fölé emelkedve, jelszavak és széles gesztusok nélkül olyan tárgyilagossággal tárgyal­juk ezeket a kérdéseket, amely megfelel a nem­zet egyetemes érdekének.« Erre kérem a t. túloldalt, és akkor azt hi­szem, nem fognak megismétlődni a szanálási tör­vényjavaslatok tárgyalása alkalmával a nemzet­gyűlésben olyan jelenetek, mint amilyenek most lefolytak, és akkor nyugodtak lehetünk abban a tekintetben is, hogy nem járatjuk le a külföld előtt a magyar nemzetgyűlés tekintélyét. (Helyes­lés és taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbalol­dalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy szembe állitom az elnöki napi­rendi javaslatot Szilágyi Lajos képviselő urnák azzal a módositványával, mely szerint az elnök által javasolt napirenden szereplő négy tárgy közül a negyedik tárgy, mely a szanálási javas­latokat tartalmazza, kihagyassék a napirendből. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni az elnöki napirendi javaslatot, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur elleninditványával, igen _ vágj' nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javas­latot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Megállapitom a többséget. Ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot. Holnap interpelláeiós-nap lévén, a házszabályok által előirt időben fel fog olvastatni az inditvány­és az interpellációs-könyv. Hátra, van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesitése. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyző­könyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesitettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 50 perckor.) Mokcsay Zoltán s. k 'sági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents