Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-269
r A nemzetgyűlés 269. ülése 1924. évi április hó 4-én, pénteken. fias, bölcs elbírálása alá bocsátjuk, vájjon aktuálisak-e azok a kérések, azok a kívánságok, amelyeket Szilágyi t. képviselőtársain ideterjesztett. Épen ezért, mert látjuk, hogy az u. n. szanálási javaslatok ellen az ellenzéknek elvi kifogásai vannak, alkalmat és módot akarunk nyújtani arra, hogy minél tágasabb mederben és minél hamarább tér nyiljék az ellenzék részére ezen javaslatok tárgyilagos megvitatására. Ezért hozzájárulunk az elnöki javaslat elfogadásához. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A házszabályokhoz való szólás címén Szilágyi képviselő ur kért szót. A szót megadom. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok kezeléséhez szólok hozzá és valamilyen lehetőséget kérek a magam számára, — különösen akkor, mikor az összes ellenzéki polgári pártok nevében beszélek, — hogy mondataimat befejezhessem. (Igaz! Vgy van! a szélsőbaloldalon. — Erdélyi Aladár : Ne tessék sértegetni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos : De személyes megtámadtatás és félreértett szavaim helyreigazítása címén is kérek újból szót, most már az előttem szólott képviselő ur nyilatkozata folytán. (Baross János : De mondd el azt a mondatot ! Igazán kíváncsi vagvok rá, mit akartál mondani !) Elnök: Méltóztassék ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur kétségbevonta azt, hogy kiknek a megbízásából beszéltem. Ebben személyes megtámacltatást látok, mert ez szavahihetőségemet vonja kétségbe. Ezt akartam kifejteni, és mivel kétségbevonták a túloldalról, hogy a ministerelnök ur személyemben is megtámadott engem, erre akartam reflektálni, hogy igenis megtámadtak, mert kétségbevonták azt, hogy megbízásból beszéltem. Lehetséges, hogy vannak olyan képviselők. — ezt ki is domborítottam, — akik nem értenek egyet az ellenzéki oldalon abban, hogy külföldi tőke behozatala nélkül talpra tudjuk-e állítani az itteni helyzetet, vagy nem. Ebben eltérők nézeteink. Élesen megkülönböztettem azonban, hogy de azok is, akik elvileg a külföldi kölcsön mellett vannak, a külföldi kölcsön ellenzőivel egyetértenek abban a tekintetben, hogy el lehetet volna kerülni a mai helyzetet. A t. ministerelnök ur tehát hiába próbált közénk éket verni: néhány percnyi eredményt esetleg elér ebben a tekintetben, de én egész világosan feltártam a helyzetet, hogy az ellenzék miben ért egyet és miben nem, és azok nevében, akik valamilyen kérdésben nem értenek velem egyet, természetszerűleg nem nyilatkoztam, mert fogadatlan prókátor szerepére semmi körülmények között sem vállalkozom. Azonban megengedi nekem a t. ministerelnök ur, ha azon különös célzásaira és gúnyolódásaira mi is majd itt az ellenzék soraiban egy kis seregszemlét tartunk. Mert mégis azt kellett következtetnem az ő szavaiból, hogy én tévedek abban a tekintetben, hogy az ellenzék minden egyes tagja azon a véleményen van, hogy még akkor is, ha minden ugy van ahogy a ministerelnök ur mondja, ennek a kormányzatnak mi ilyen széleskörű meghatalmazást nem vagyunk hajlandók megszavazni. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbal 1 'oldalon. — Egy hana jobb felől : Valószínű! — Bessenyey Zénó : Ezt már hallottuk a 7 esész beszéd alatti) És ha volna olyan képviselő, akit a ministerelnök w ellenzéki képviselőnek neA T ez, — mert itt esetleg a szavakon is lehet nyargalászni — akkor méltóztassék nekem megengedni, hogy a saját személyemre annak a véleményemnek adjak kifejezést, hogy nem tartom ellenzéki képviselőnek azt, aki két és félesztendei időtartamra ilyen széleskörű meghatalmazást megszavaz annak a kormánynak, amely kormány iránt bizalommal nincs. (Dobóczky Dezső : A nemzetnek szavazza meg, nein nekünk ! — Zaj.) Abban a tekintetben sem titkoltam,_ hogy ellentétek vannak közöttünk, hogy vájjon tárgy altassanak -e ezek a javaslatok vagy nem; ellenben mindannyian egveterthetünk abban a tekintetben, hogy méltóztassék a holnapi napirendről ezt a törvényjavaslatot törölni és ehelyett méltóztassék azt a javaslatot tenni a főrnéltóságu kormányzó urnák, hogy a nemzetgyűlést oszlassák fel. (Bessenyey Zénó: Lásd mint fent! Ez a refrain!) Ami pedig a t. ministerelnök urnák azt a kijelentését illeti, hogy én komédiának neveztem a holnapi tárgyalást, erre én válaszképen azt kell, hogy mondjam, hogy méltóztassék a gyorsírói jegyzeteket megtekinteni és meg méltóztatik győződni arról, hogy ezt a kifejezést nem használtam. (Bessenyey Zénó : Kállay Tiborra használta ! — Lendvai István közbeszól.) Elnök : Lendvai képviselő urat harmadszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Szilágyi Lajos : Én azt kifogásoltam, hogy ugyanaz a pénzügyminister, akinek pénzügyi politikája megbukott és akinek a pénzügyministeri r székből távoznia kellett épen az önök befolyására, holnap itt meg fog jelenni . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Igenis meg fog jelenni ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. a Ház mindkét oldalán ! Szilágyi Lajos : . . . és ugyanazokat a pénzügyi javaslatokat, amelyek miatt megbukott, itt fogja képviselni azzal a csekély különbséggel, hogy az ellenzéki felszólalásokra viszon válaszait az előadói székből fogja megadni. Ha a t. ministerelnök ur példátlan kötetelességteljesítésről beszél Kállay Tibor személyével kapcsolatban, nekem ezzel szemben azt kell mondanom, hogy a t. többségi pártnak az az eljárása, hogy a pénzügyminis tért annak idején megbuktatta, holott javaslataival egyetért, ez példátlan személyeskedés. (Igaz ! Ügy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Farkas Isíván ! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Ha a kér dést egyszerűen ugy el lehetne intézni, mint azt a ministerelnök ur beállította, akkor nagyon egyszerű volna a dolog és azt hiszem, a ministerelnök ur már régen elintézte volna. Igen fontos dologról van szó, arról, hogy két és fél esztendőre a kormány felhatalmazást kap, olyan felhatalmazást, amelynek alapján azt fog csinálni, amit akar. Azt mondotta a ministerelnök ur. hogy ő büszkén és önérzetesen vállalja a felelősség/Rt, hogy felhatalmazást kapott az ország szanálására a választásokon. Bocsánatot kérek, ilyen kérdéseknél Magyarországot és a Bethlen-kormányt összehasonlítani a francia kormánnyal, mégis csak nem lehetséges. Ott a titkos választás alapján ül össze a íörvénvhozás, ott a nép szabadon nyilatkozhatik, (Felkiáltások a jobboldalon : Itt is szabadon nyilatkozott mea !) ott a kormány nyíltan hivatkozhatik ... (Naay zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán ! (Dénes István közbeszól)
