Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-269
256 r A nemzetgyűlés 269. ülése 1924. szemben, (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) mint a nemzetgyűléssel szemben ... (Derültség a jobboldalon. — Bessenyey Zénó: Mindig véd valakit!) Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán! Szilágyi Lajos: Nem befolyásol mondanivalóimban, ha derültségben nyilatkozik is meg a többségi párt véleménye. Minden egyes esetben csak arra fogok szoritkozni, hogy megörökíttessék az utókor számára, hogy állásfoglalásunkat derült * hangulatban utasították vissza. — (Bessenyey Zenő: Szobrot fogunk emelni Szilágyi Lajosnak, a nagy hazafinak! — Horváth Zoltán: Ilyen többség mellett minek a diktatúra? Hiszen mindent megszavaznak! — Bessenyey Zénó: Te is ott leszel a talapzaton! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Ha nem méltóztatnak csendben maradni, kénytelen leszek a rendzavaró képviselő urakat névszerint megnevezni ! Szilágyi Lajos: Megállapitjuk — s felelősségünk teljes tudatában tesszük ezt — hogy ez a meghatalmazás, amelyet a kormány kér, olyan kormányzat és olyan kormány számára szóló meghatalmazás, amely kormány a külföldnek kell, hogy engedelmeskedjék. (Zaj balfelöl. — Eekhardt Tibor: Elsősorban a kisententenak! — Baross János: Prágának!) Semmiféle kormánynak ilyen meghatalmazást megszavazni nem vagyunk hajlandók, legkevésbé vagyunk azonban hajlandók megszavazni ilyen meghatalmazást egy olyan kormánynak, amely eddig is alkotmányellenesen kormányzott, amelynek működését eddig is kudarc kisérte s amelynek működésére saját párthiveinek soraiból, például Csontos Imre képviselő azt mondotta, hogy pénzügyi politikája égbekiáltó bűn volt. (Ellenmondások jobbfelől. — Meskó Zoltán: A múlt héten történt!) Egyes kormánynyilatkozatok szerint, de egyes sajtóközlemények szerint is ez főleg bizalmi kérdés volna. Szerintünk ez sokkal több, mint bizalmi kérdés. Az a helyzet, amelyben most vagyunk, megítélésünk szerint önvédelmi harc: a törvényhozás védelme a végrehajtó hatalom további terjeszkedése ellen. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És még ha egy nekünk számoló és tőlünk függő kormányról volna szó! De egy teljesen külföldi tényezőktől függő kormány számára kérik ezt a meghatalmazást. (Ugy van! Ugy van! balfelől. — Barthos Andor: Ezt komolyan mondjál — Eekhardt Tibor: A nagybankok és a külföld, ez a két tényező a kormány pillérei! A nemzet semmi! — Mándy Sámuel: Hát Trianon semmi! - Horváth Zoltán: Ez is Trianon! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Meg kell állapitanunk, hogy ilyen lekötöttségről, a külföld rendelkezései alá való ilyen alárendeltségről soha ezideig szó nem volt, mig ezek a javaslatok nyilvánosságra nem kerültek. Meg kell állapitanunk, hogy a ministerelnök ur az ellenzéki vezető férfiakkal ismételten többizben tanácskozott külföldi útja előtt, de sohasoha a ministerelnök ur részéről olyan irányú nyilatkozat nem történt, hogy az az akció, amelyet vezet, ilyen nagymérvű lekötöttséget jelent a magyar nemzet számára. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Gr. Bethlen István ministerelnök: Publikálva lett! — Zaj balfelől.) Mert ha a ministerelnök ur elárulta volna előttünk, hogy ilyen nagymérvű lekötöttséget követelnek tőle — feltéve, hogy követeltek — abban az esetben mi még ezeken az értekezleteken sem lettünk volna hajlandók megjelenni (Derültség a jobboldalon), nehogy a ministerelnök ur a külföldön hivatkozhassék r.rra, hogy előzőleg ellenzéki vezető évi április hó 4-én, pénteken. egyénekkel is tárgyalt ebben a tekintetben. (Ulain Ferenc: Mindent letagadni : ez erkölcs ! A bankoknak pedig mindent megad! — Lendvai István: Mindent elkövetni! — Bessenyey Zénó: Mit mond? Erkölcs? — Zaj.) Megállapitjuk, hogy az ellenzéki vezető férfiaktól, de bizton hiszem, saját pártjától sem kapott a t. ministerelnök ur ilyen irányú lekötöttségek vállalására megbízatást, úgyhogy eljárását a legnagyobb vakmerőségnek kell bélyegeznem. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. -— Dénes István: Orvtámadás a nemzet ellen! — Bessenyey Zénó: Jobban kellett volna helyeselni! Ez semmi! — Nagy zaj. — Ulain Ferenc: Sokat mondott már a ministerelnök ur, amit nem tartott be! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: Ezeknek a javaslatoknak abban a formában, amint előttünk fekszenek, illetőleg amint a pénzügyi és egyéb bizottságokban letárgyaltalak és amilyen kormánynyilatkozatokkal, mint kommentárokkal kisérték, előttünk az a jellegük van, mintha azokat ránk erőszakolták volna, holott viszont, ha átnézzük az iratokat, sehol semmi nyomát nem látjuk annak, hogy külföldi felelős tényezők részéről ilyen lekötöttséget követeltek volna tőlünk. Megállapitjuk azt is, hogy mi a biztositékoknak, amelyekben részesíteni hajlandók bennünket a külföldi tényezők, ugylátszik kevesebb értéket tulajdonítunk, mint a t. kormány. Mi egyszerűen azt mondjuk, hogy ezeknek a biztosítékoknak nem lehet nagyobb értékük, mint más nemzetközi szerződésekben, például mondjuk, a kisebbségi jogok védelmét biztositó szerződésekben lefektetett jogoknak és biztosítékoknak. (Baross János: Ugy van! Ugy van! A területkiigazitds!) Már pedig at. ministerelnök urnák magának is, saját személyi és anyagi viszonyai tekintetében tapasztalatai kell hogy legyenek arról, (Barthos Andor: Szomorú tapasztalatai vannak!), mit érnek azok a biztosítékok, amelyek le vannak fektetve például a nemzeti kisebbségek jogait illető nemzetközi szerződésekben. (Baross János: Öt nagyhatalom zsirójával!) Megállapitjuk, hogy a kormány sötétben tart bennünket a külpolitikai kérdésekben . . . (Eekhardt Tibor: És a titkos megállapodásokról sem beszél! — Baross János: Hónapok óta nem látjuk itt a külügyministert!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: ... és elénk terjeszt olyan javaslatokat, amelyek erősen külpolitikai vonatkozásúak, viszont érthetetlenül ellenzi azt. hogy a külügyi bizottság azokat betekinthesse. Külügyministertinket hónapok óta nem látjuk és igy a magunk tájékozottságában, vagy tájékozatlanságában — ahogy tetszik, — olyannak Ítéljük a helyzetet, hogy nem vagyunk képesek ilyen lekötöttségek elvállalására. Nem tagadjuk, hogy itt az ellenzéki oldalon is eltérőek nézeteink abban a tekintetben, hogy külföldi tőke behozatala nélkül talpra lehet-e állitani az országot, vagy nem, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) de azok is, akik közülünk elvileg a külföldi kölcsön mellett vannak, a külföldi kölcsön ellenzőivel egyetértenek abban, hogy el lehetett volna kerülni ezt a helyzetet, amelyben most vagyunk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Baross János: Vagy korábban, vagy későbben! — Meskó Zoltán: Strakosch mondta nekem! — Zaj. Elnök csenget. — Dénes István: A pénzügyi bizottság jelentése is megállapította !) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, a Ház mindkét oldalán. Szilágyi Lajos: Mi tehát egyhangúlag azzal vádoljuk a kormányt, hogy bűnös a mai helyzet előidézésében (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Lendvai István: Egyedül ő a bűnös! -r-Eekhardt Tibor: Tessék rendet csinálni! S akkor nem kell
