Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-268
¥ À nemzetgyűlés 268. ülése 1924. sérelmére elkövetett lopás ügyében folytatott nyomozás eredményét ismerteti. A nyomozás adatai szerint a »Vasvármegye« a közzétételre engedélyt nem kapott, miért a szombathelyi kir. törvényszék végzése szerint a cikk szerzője, Lingauer Albin képviselő ur ellen a vonatkozó törvény 96. §-ába ütköző vétség miatt bűnvádi eljárás volna lefolytatandó. A bizottság az iratokat betekintése után, meghallgatta Lingauer Albin képviselő urat, aki elmondotta, hogy igenis az ő szerkesztésében megjelenő »Vasvármegye« című napilap helyiségeibe ismeretlen tettesek betörtek. A lap erről a betörésről és ennek következményeiről bizonyos hireket és cikkeket közölt sorozatosan. A lap azonban nem olyan adatokat közölt, amelyeket a rendőrségnél felvett nyomozati iratokból, vagy jegyzőkönyvekből vettek volna, hanem olyanokat, amelyeket maga a lap szerkesztősége, mint sértett, szerzett meg, ezeket hozta a közvélemény és a rendőrség tudomására. A mentelmi bizottság ebben az esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a vonatkozó törvényszakasz szelleme és intenciója azt célozza, hogy egy bűnügyben annak nyomozati vagy vizsgálati stádiumában harmadik személyek akár sajtó utján, akár más módon — a jelen esetben tehát sajtó utján — ne adhassanak közre olyan híreszteléseket, vagy hireket, melyek megakadályozzák a nyomozást, vagy meghiúsítják annak eredményét, vagy megkönnyitik a tettesek helyzetét a saját személyük eltitkolásában, vagy a bűncselekményből származó eredmények elrejtésében. A jelen esetben azonban nem ezzel találkozunk, mert itt a sértett a saját baját, a saját panaszát mondja el abban az újságban, amely a tulajdonát képezi, s amely az ő szerkesztésében jelenik meg, és pedig nem azoknak az adatoknak alapján, amelyeket a rendőrségtől nyert, hanem kizárólag azoknak az adatoknak alapján, amelyeket mint sértett a betörés színhelyén az ott észlelt körülményekből meritett. Tekintettel arra, hogy a bizottság megállapítása szerint a hivatkozott törvény 96. §-ában körülirt vétség tényálladéki elemei itt láthatólag nem forognak fenn, a bizottság ebben az ügyben a zaklatás esetét látja fenforogni és javasolja, hogy a t. Nemzetgyűlés Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani a vitát berekesztem és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést; méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát elfogadni, hogy Lingauer Albin képviselő ur mentelmi joga az imént tárgyalt ügyből kifolyólag ne függesszék fel, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Lingauer Albin képviselő ur mentemi jogát, ebből az ügyből kifolyólag, nem függesztette fel. Napirend szerint következik a társasháztulajdonról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Általában azon az állásponton állok, hogy ma, amikor az életviszonyok ilyen gyors egymásutánban változnak, maradandó törvényalkotással ezeket az életviszonyokat szabályozni nem lehet. Ezért nagy koncepciójú javaslatokat nem is hozok és nem is szándékozom hozni a Ház elé; ez az állásfoglalásom azonban nem jelenti azt, hogy az életviszonyoknak azok a részei, amelyek a régi törveÍS T *P'Ó XXÎ1. évi április hó 3-án, csütörtökön. 236 nyeink alapján nem szabályozhatók s amelyeknél régi törvényeink korlátai elhomályosultak vagy az életviszonyok által áttörettek, uj ideiglenes és részleges törvényekkel ne szabályoztassanak. Ez az állásfoglalás késztet engem arra, hogy a hivatali elődöm által beterjesztett és az igen t. Ház napirendjére kitűzött három javaslatot a magam részéről is fentartsam. Szólnak pedig ezek a javaslatok egymásután a következőkről: az első szól a társasháztulajdonról. Hogy ezt a javaslatot fentartom, indokolja az, hogy — amint méltóztatnak tudni — a lakásviszonyok olyannyira megnehezedtek, hogy a lakásépítésről állami segéllyel vagyunk kénytelenek gondoskodni s még igy sem tudjuk azt megoldani; másrészt méltóztatnak tudni azt is, hogy a privát építkezések lehetősége az építési anyagok és a munkabérek megdrágulása folytán anynyira redukálódott, hogy bizonyos közös, vállvetett és összefogó erők szervezése szükséges ahhoz, hogy ez a lakáskérdés némileg is megoldassék. Ez indokolja azt, hogy a hivatali elődöm által beterjesztett, a társasháztulajdonról szóló törvényjavaslatot magamévá tegyem. Magamévá teszem pedig azért, mert ez a javaslat nem a már meglévő bizonyos szövetkezeti tipusu házak jogviszonyait kívánja rendezni, hanem alapot akar teremteni ahhoz, hogy az ebben a javaslatban beállított jogviszonyok alapján uj épületek emeltessenek. Ez a javaslat tehát elsősorban és főkép azt célozza, hogy többek összeállása, többek erejének összetevése folytán uj épületek épüljenek fel, amelyek aztán a iakásszükségnek enyhitésére szolgáljanak (Pakots József: Szemérmetlen spekuláció folyik a társasháztulajdonnal!) és a lakásépítés lehetőségét előmozditsák. Ugyanezek az indokok vezetnek arra, hogy a másik két napirendre tűzött javaslatot is magamévá tegyem. Szól pedig ezek egyike a fogadós felelősségéről, és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról. Erre a javaslatra szükség van azért, és ennek a javaslatnak fentartását indokolja az, hogy a háború ós a forradalmak következtében megélénkült forgalom folytán a vendéglők és a fogadók olyan egyének által lettek igénybe véve, akiknél a megbízhatóság kevésbé forog fenn, úgyhogy a fogadósokat és vendéglősöket terhelő anyagi felelősség őket olyan módon sújtja, hogy emiatt ennek az iparnak dekadenciájával kellene számolnunk, ami a közforgalom szempontjából igen súlyos következményekkel járhatna. Ez teszi szükségessé, hogy a fogadósok felelőssége a viszonyokhoz alakítva némileg enyhébben Ítéltessék meg. Ez indokolja a második javaslatot. A harmadik javaslat a polgári perrendtartás és az igazságügyi szervezet módosításáról szól. Ebbsn a javaslatban valójában uj jóformán semmi nincs. Ebben a javaslatban csak törvényileg vannak megállapítva azok a rendszabályok, amelyek eddig a kivételes hatalomról szóló törvény alapján hatályba helyeztettek és ma is hatályban vannak. E törvényjavaslat elfogadása tulajdonképen nem jelent egyebet, mint ráhelyezkedést a rendeleti alapról a törvényi alapra. Kérem ezért a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezeket a javaslatokat, mint az enyéimet, most tárgyalás alá venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Nemzetgyűlés! Az igazságügyminister ur bevezető előadása után csak egy-két szóval vagyok bátor a bizottság jelentésének beterjesztése kapcsán megindokolni annak a szükségességét, hogy ez a javaslat tárgyaltassék. Az igazságügyminister ur kifejtette azt a köztudomású tényt, hogy a mai nehéz lakás88
