Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-264

A nemzetgyűlés 264. ülése 1924. évi március hó 29-én, szombaton. 133 következtében az állam rendje felborulhatna, i Hiszen van nekünk jó erős rendőrségünk és esendőrségünk. A honvédelmi minister ur azt veti a szememre, hogy nem teszi fel rólam azt a naivitást, hogy ne tudnám, mikép a béke ide­jében a konszolidált Nyugat-Európában még a semleges államok is, melyeknek területét pedig nemzetközi szerződések garantálták, mindig tartottak hadsereget. Én ezt nagyon jól tudom, de tudom azt is, hogy Svájc és Belgium had­serege sohasem volt nagyobb, körülbelül ak­kora volt, mint a mi létszámú rendőrségünk és csendőrségünk. Ha egy komoly kormány, amely komolyan rendet akar, ezzel a rendőr^ seggel és csendőrséggel nem tudja a rendet fentartani, akkor a 35.000 katona is kevés rá. De ha a kormány el van szánva arra, hogy csi­rájában elfojt minden törvénytelen mozdula­tot, amely a társadalmi és állami rend ellen irányul, akkor egy pillanatra sincs e tekintet­ben semmi félteni való. Emlékezzenek csak vissza a fascista-mozg-alom keletkezésére. Nem kellett semmi más ahhoz, hogy ez a mozgalom megszűnjék, mint a belügyminister nyíregy­házi ^kijelentése: ezt pedig nem fogom tűrni. Történt ezenkivül a mozgalommal szemben egy komoly lépés, és három napra a fascista-moz­galómból már nem lett semmi, mert tudták a mozgolódók, hogrv ezúttal komoly lenesről van szó. Ennek ellenkezője az, amikor ébredő-moz­galomról van szó, mert az ébredő-mozgalom­ban résztvevők viszont tudják, hogy az ellenük irányuló lénés nem komoly. (Zaj a jobbolda­lon.) Egyébként is, hogy semmi más szempont nem vezetett engem, mint szorult anyagi hely­zetünk, kétségbeejtő szociális helyzetünk, azt talán az is bizonyltja, hoary a tisztikart együtt akartam tartani, pedig, nisryjék el. t. képviselő­társaim, hosry én, aki a demokratikus politiká­nak eeryik küzdő harcosa vagyok, sokkal job­ban érzem magamat, ha a közlegénvek ott van­nak a hadseregben, mint a tisztek. Nem lehetett az a gondolatom, hogy valami képen leszereljük a hadsereget, hiszen a mai állanotot nem lehet az 1918-assal összehasonlítani, 1918-ban anarchia volt. Az eeyüttmaradás nem jelentett volna semmikéüen erőt. Most eerészen másról van szó, mint 1918-ban volt. Nekünk egy célunk van, és ez a célunk: megmenteni az országot. (Mozaás jobbfélH. Felkiáltások: Ez nem személyes kér­dés!) Nekünk igenis szabad illúziókat táplál­nunk, de viszont a reális valóságot is szemelőtt kell tartanunk. Az én lelkemben is élnek illúziók, az én lel­kemben iis él a múlt emléke, él a gondolat, hosrv Masrvarorszáf* integritását visszaszerez­zük. (Tetszés balfelöl.) Mert lehet ugyan olyan vélemény, hoarv helyes dolog elmenni a kül­földi hatalmakhoz és azt mondani, hogy talán jobban belenyugszunk a trianoni szerződésbe, mint ahogy Bethlen ministerelnök ur is vál­lalta ezt a szerepet, mi azonban tudjuk, hos'v nem nyugszunk bele és azok a külföldi hatal­mak — ellenségeink is — tudják, tudniok kell, hoery ebbe nem nyugszunk bele, mert nem le­het- hogy eibbe egy masrvar ember is belenyu­godjék. Sőt ellenségeinknek meg kellene vet­niök bennünket, ha feltételeznék rólunk, hofrv nem él bennünk 1 a vásrv. hosry visszaszerezzük az ország régi nagyságát. Abban lehet közöt­tünk különbség, hogy az arra vezető utak mi­félék. Lehetnek olyanok, akik a militarista ál­lásponton vannak, én azonban nem sze^venlem bevallani, hogy a magam részéről a kultúrát, a paeifizmust tartom az arra vezető útnak. A paeifizmust, a békét, mert békével mindent előbb lehet elérni. (Mozgás.) Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, mél­tóztassék szigorúan a személyes kérdés kereté­ben maradni. (Nagy Ernő: Majd ha vissza­adják az országot, akkor leszek pacifista! — Tetszés.) Rupert Rezső: Méltóztassék a régi magyar területre egy pillantást vetni. A magyar kul­túra emlékeit mindenütt ott látjuk, csak nem azokon a területeken, amelyeket a szuronyok erejével tartottunk, (Mozgás és zaj.) ami alatt Boszniát és Hercegovinát és más efféle terüle­teket értek. (Perlaki György közbeszól. — Zaj.) Szóval arról lehet szó, hogy más és más utakat tartunk helyeseknek, az elvesztett területek vis szasze rzés ére. Elnök: Ismételten kérnem kell a képviselő urat, hogy ne méltóztassék felállított tézisének további magyarázásánál időzni, hanem mél­tóztassék a személyes kérdés keretében ma­radni. (Helyeslés jobb felől.) Rupert Rezső: Egynéhány mondattal ké­szen leszek. Vannak idők, mikor bizonyos igaz­ságokat nehéz kimondani. A háború megkez­désekor pl. nagyon nehéz lett volna kimondani, —- pedig megáldotta volna az Isten az illetőt, — hogy ne legyen háború. (Kováts-Nagy Sán­dor: Miért nem mondta magái) Ám, ha végig­nézünk Európán, azt látjuk, hogy mindenütt a pacifista államok maradtak felül és a milita­rista államok buktak meg. Tessék csak Német­országnak, az Osztrák-Magyar Monarchiának és Oroszországnak példáját venni. (Ellenmon­dás jobbfelöl. Felkiáltások: Hát Francia­ország?) Elnök: A képviselő urat utólj ara figyel­meztetem, hogy ezen kérdésnek megvitatása nem tartozhatik a személyes kérdés keretébe. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Rupert Rezső: Egy mondattal befejezem. Az, hogy én a békét és a paeifizmust tar­tom a nemzet életének megmentésére, az termé­szetesen nem jelenti azt, hogy viszont ne vall­jam azt, hogy ha eljön az alkalom arra, hogy a mi jogos birtokunkat, amelyet elvettek tő­lünk, visszaszerezhetjük, akkor ezzel az alka­lommal ne éljünk. Ebben bennünket semmiféle szerződés meg nem akadályozhat. De ez az al­kalom, nem jöhet el másképen, mint egy becsü­letes paeifizmus érájában. Elnök: Következnek az interpellációk. Ki az első interpelláló 1 ? Héjj Imre jegyző: Szeder Ferenc! (Nincs itt!) Elnök: Az interpelláló képviselő nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Ki következik? Héjj Imre jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegyniegi-Kiss Pál : Tisztelettel kérném a Ház engelélyét, hogy interpellációmat a leg­közelebbi interpellációs napon mondhassam el. Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a Ház a kért engedélyt megadja. Ki következik? Héjj Imre jegyző: Lendvai István! Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, in­terpellációja töröltetik. Ki a következő inter­pelláló? Héjj Imre jegyző: Szeder Ferenc !_ Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, in­terpellációja töröltetik. Ki következik? Héjj Imre jegyző: Nagy Ernő! Nagy Ernő: Minthogy interpellációmat fo­képen a belügyminister úrhoz intézném, ő azon­ban nincs jelen, ennélfogva kérem, méltóztas-

Next

/
Thumbnails
Contents