Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-264

A nemzetgyűlés 264. ülése 1924. rendelkezései implicite magukban foglalták — hogy mindaddig, amíg- a jogos igények, a tömeges igények kielégítést nem nyernek, mások nem juthatnak földhöz, mert hiszen a törvény 2. §-ában felállított egy sorrendet, mondván, hogy mindaddig, amig a sorrendben előbb következők nincsenek kielégítve, a következő kategória nem kerülhet sorra. Nem volt egyetlen egy eset sem, — lehetett talán egy vagy kettő, de tömeges eseteket véve. egyetlen egy példa sem volt arra. — hogy azoknak az igényei, akik a törvény 2. §-a szerint iogosultak voltak, csak egyetlen egy helyen is kielégíttettek volna. A kivételes szakaszok mégis minden ilyen alkalommal figyelembe vétettek és a speciális intézkedések alapján a bíróság juttatott földet olyanoknak is, akik sorrendben nagyon messze, azok mögött következtek, akiknek a törvény földet szánt, tehát a hadi sújtottak, a kis földmivesék vagv a föld nélküli földmivesek. illetőleg munkások. Ezentúl is csak ezt várhatjnk. Nem a birói függetlenség egy országban a biztosi téka és támasza az igazságnak, az igazságszolgáltatásnak (Szabó István (nagyatádi) földmivelésüeyi minister: Még az sem?), hanem a közszellem és mert a mai közszellem nem jó. nem egészséges: nincs biróság, amely helyét megállhassa. Ne áltassuk masninkat. Az egész birói függetlenség és pártatlanság

1 tulajdonképen csak fikció, elismerem, hogy szükséges fikció. Mi iofászok. ezt ugv szoktuk nevezni: államosított hazngsáír. (Mozaés a jobboldalon.) Mert a birói székbe a bíró minden emberi erényét és minden emberi hibáját beleviszi. Beleviszi túlzásait. szenvedélyeit, érdekeit, stréberségét. Csak jó szerencse, hogy normális időkben a közszellem ott áll mögötte őrként és nem engedi meg, hogv ezek az indulatok vagy mellékes érdekek érvényesüljenek. Ehhez azonban nemcsak a helyes közszellem és a nyilvánosság teljes ellenőrzése szükséges, hanem »z is. hogv az a bíróság legalább formailag füg-fétlen lelvén, bogy legalább a hatalomtól ne kelljen félnie. Az Országos Föklbirtokrendező Biróság szervezete nem olyan, hogv ezt biztosítaná. Méltóztatnak tudni a törvényből, hogv ennek a bíróságnak megalakulásába is beleszól a politika: nolitikai oldalról prezentáltatik a biróságnak egy jelentékenv része és nagyon természetes, hogy ha politikai oldalról prezentáltatik, akkor olyanok nrezfutáltatnak. akik annak a politikának céljára hangolva vannak. Be a biróság azért sem füg«*

u

+len, mert méltóztatik tudni a régi törvény 7. i-ából, hogy ennek a biróságnak egybatod része minden esztendőben sorshúzás útián kilép és ezeknek a kilépett tagoknak a következő évszakra való megválasztása, attól függ. hogy hogvan viselkedtek, mert hiszen újból megvájnon-+iv._ tók. Ezek tehát félvén attól, hogv a sorsoláskor kimaradnak a biróság tagjai közül. —• mert a biróság tagjának lennni jó, hiszen ez külön Jövedelmet szerez — igyekezni fognak, hogv érdemeik legyenek arra, hogy a választás alkalmával újból megválasszák őket. De vannak még súlyosabb és aggasztóbb szempontok is. Ennek a biróságnak tagja mindenki csak^ addig lehet, amig a Kúria, közigazgatási biróság. vagy szervezetek részéről ki van küldve, mig annak a bíróságnak vagy «zervez^tnek maga is tagja. Már most a sorshúzástól is eltekintve, minden pillanatban beavatkozhatom a biróság irányitásába; (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem lehet!) mert ha én kormány vagyok és az évi március hó 29-én, szombaton. 117 I igazságügyministerem előterjesztésére történik meg az. hogy egy kúriai birót nyugdíjba küldenek-e Vagy nem, amikor ennek feltételei elérkeztek, akkor ha a nekem nem tetsző birót az OFB tagjai közül valahogy ki akarom buchstabiroztatni, azt fogom mondani annak az igazságügyministernek : tessék ezt a knriai bíró urat nyugdíjazni s akkor automatice megszűnik az OFB tagja is lenni. Ugyanigy van a közigazgatási biróság részéről s a szervezetek részéről kiküldött biroknál is. mert ezek csak addig foglalhatják el azt az állást, ameddig annak a szervezetnek tagjai, sőt csak addig, ameddig abban a különös megbízatásban vannak, amelynek alapján a biróság tagjai közé bejutottak. Mondom, ne áltassuk magunkat, mert tiszta általás az. ha most egyszerűen azzal férünk napirendre a kérdés felett, s abban nvugsznnk meg. hogy a kérdés a független biróság kezébe kerül. Nem kerül: annyira nem kerül, hogv ha a kormány akarja, a biróság szinte kénytelen azt cselekedni, amit akar, mert a biróság belső életébe, szervezetébe annvi befolyása van a kormánynak, amennyit akar. Aggasztó ez a javaslat azért is — és itt is sérti a morált és jogrendet és érinti az ország puriíikációját. — hogv a t. többség egy pillanat alatt eltér a helyes állásponttól, holott néhány héttel ezelőtt még szükségesnek tartotta a közéleti purifikáció szempontjából azt. hogy a nemzetgyűlési képviselők kihagvassanak azok közül, akik nasrvobbmérvü földjuttatásban részesülhetnek. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Akkor sem helyeseltem!) Most csodálatoskénen a t. Nemzetgyűlés és a kormány arra az álláspontra akar helyezkedni, hogy ezt vissza kell állítani. A képviselőknek az elődeik által megalkotott összeférhetetlenségi, törvény szerint nem szabad eljárniok például egy hitvány kis trafik ügyben, egv kis italmérési ügvben. nem szabad a kormánytól valami ártatlan kis javadalmazással járó kinevezést tdfogadniok és most egyszerre ott vagyunk, hogy amikor a képviselőknek ilyen kis dolgokat — igen helyesen — nem szabad elfogadniok. vagy ilyen kis dolgokban a. maguk befolyását érvényesíteni nem szabad, mert ez Összeférhetetlenség, akkor hirtelen felrúgva a régi törvényt, sokkal nagyobb jutalmaztatási lehetőséget szerzünk meg nekik, mert naevobb darab földet kaphatnak az államtól. Talán méltóztatnak tudni, hogv azok. akik ennek a törvénynek alapján földet kapnak, ezt az államtól kapják, ha még ugy bíróság ítélkezik is. Miféle helyzet az. hogy az állami élet legfelsőbb funkciójában működő kiváltságos, nagyhatalmú és nagy befolyású ember kiteszi magát annak, hogy őt megjutalmazhassák, sőt ilyen állami jutalmat elfogadjon? Hogyan fest akkor egy törvényhozás? Ennek a törvényhozásnak ideálisan függetlennek kell lennie. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem ingyen adják! Nem ajándék!) T. földmivelésüg-yi minister ur, később rá akartam térni erre a témára, minthogy azonban nem méltóztatott megvárni, ezt mindjárt el is intézem. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Majd elintézem én is!) Nagyon jól tudjuk, hogy nem ingyen adják, de nagyon kedvezményesen adják, mert amikor a törvény teljes értékről beszél, azt senki sem mondja komolyan. Mindenki szivesebben megveszi a törvény alapján az ingatlant teljes érté-