Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-244

A nemzetgyűlés 244. ülése 1924. évi február 21-én, csütörtökön. tését azért, mert nem domborítja ki kellően azokat a szempontokat, melyeknek kidomboritása esetén, azt hiszem, már elimináltuk volna a tegnapi vita anyagát. A tényállás a következő.

# Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő 1922 január 19-én, tehát olyan időben, amikor még képviselőjelölt sem volt, cikket irt a Népszavába. Ezen cikk alapján az ügyészség eljárást indított ellene, melynek folyamán a vádtanács április 28-án az ügyben határozatot hozott. A képviselő ui; tehát annak idején izgatás miatt vád alá helyeztetett. Abban az időszakban egyáltalában még szó sem lehetett arról, hogy Propper Sándor képviselő lesz-e vagy sem, tehát az illető cselekményt, melyet a képviselő ur akkor elkövetett, nem képviselői minőségében követte el. Szó lehetne arról, hogy a cselekmény mint képviselői minőségében elkövetett cselekmény biráltassék el abban az esetben, ha az eljárást akkor tették volna ellene folyamatba, amikor már képviselő volt; az eljárást azonban olyan időben indították meg ellene, amikor a képviselőség, tehát a mentelmi jogvédelem csak mint a jövő eshetősége jöhetett számba. Ebben az esetben tehát zaklatást látni szerintem teljes lehetetlenség, viszont nem tartom megengedhetőnek,, hogy a mentelmi jogot annyira kiterjesszük, hogy az olyan cselekményre is vonatkozzék, amelyet valaki képviselővé való megválasztása előtt követett el, tehát akkor, amikor még egyáltalában kétséges volt, hogy fog-e politikával foglalkozni. Minthogy ez az eset jogilag teljesen tiszta, s a zaklatásnak, még csak árnyéka sem merülhet fel, ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a bizottsági jelentést méltóztassék elfogadni. (Horváth Zoltán: Nincs bűncselekmény!) Ami a másik kérdést illeti, hogy van-e bűncselekmény vagy sincs, legyünk tisztában azzal, hogy ennek eldöntése nem a törvényhozás feladata, hanem azt annak idején megfelelő vádhatározat alapján majd a bíróság fogja eldönteni. Mi, t. Nemzetgyűlés, nem bíráskodhatunk, nem keverhetjük össsze a hatásköröket, mert ez a hatalmak teljes megoszlására vezetne. Mi mindenesetre óvást emelhetünk és .óvást is kell hogy emeljünk az ellen, hogy üldözés vagy zaklatás fenforgása esetén képviselőket kikérjenek; ilyen esetet látnék pl. akkor, ha egy ilyen cikk megírásáért tényleges képviselő ellen indítanának eljárást. Arról lehet vitatkozni, hogy ha valaki ezt a cikket mint képviselő irta meg, vagy valamely beszédet mint képviselő mondott el, nyilvánosan, hogy ebben az esetben nem erőltetett-e az ügyészség eljárása. Akkor azonban, amikor a bíróság már a tényálladékot megállapította, — mert hiszen a vádhatározat meghozatalánál a tényálladékot alapul vette — megállapította pedig egy olyan időpontban, amikor még szó sem volt arról, hogy az illető képviselő lesz-e vagy sem, semmi okot nem látok arra, hogy a képviselő mentelmi joga fel ne függesztessék, sőt, azt hiszem, egyenesen kötelességünk, hogy a jelen esetben akképen intézkedjünk, mint ahogy azt a bizottság javasolja. (Klárik Ferenc: Ha nincs joga rá, hogy függessze fel?) Én azt tartom, hogy a mentelmi jog - lényegének sérelme nélkül nem határozhatunk máskép, mint ahogy a" mentelmi bizottság döntött. ; Elnök : Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Rakovszky István! - Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Én egészen ellenkező álláspontot foglalok el, mint amelyet elfoglalt t. barátom, aki előttem szólt. Az a kérdés, hogy az illető képviselő kiadandó-e vagy sem, teljesen független attól, hogy a tényállás mikor történt. Mert ha okoskodás helytálló volna, akkor nem a tényállásnak fenforgása vagy fenn nem forgása lenne a döntő momentum, hanem az, hogy mely időben követtetett el az a cselekmény. Bármennyire is szivemen viselem a mentelmi jogot, nem adnék privilégiumot bármely képviselőnek sem arra, hogy ha ő, mint képviselő, valamit elkövet, ellene a bíróság el ne járhasson azért, mert a cselekményt képviselősége ideje alatt követte el, ellenben ha nem lett volna képviselő, el lehetett volna ellene járni. A zaklatás esete csak akkor forog fenn, igen t. barátom, ha a tényállásból meg lehet konstruálni azt, hogy büntetendő cselekmény nincs, s ha megállapítható, hogy semmi más célból nem tétetett a feljelentés, mint abból, hogy az illető képviselő politikai tevékenységének kifejtésében akadályoztassák. Én magát az esetet nem tartom súlyosnak, s a tényállást sem tartom még megállapítottnak. Mert abban is tévedésben van t. képviselőtársam, hogy a tényállás már meg van állapítva azáltal, ha a vádtanács vád alá helyezési határozatot hoz. A tényállás akkor van megállapítva, mikor az ítélet jogerős, mikor az Ítélet megdönthetetlen, azaz akkor, amikor már a legfelső fórum is kimondotta, hogy valóban ez és ez a bűn vagy vétség áll fenn. Mindezeknél fogva, mivel én ebben zaklatás esetét látom fenforogni, nem járulhatok hozzá a mentelmi bizottság indítványához, és azt az álláspontot fogom elfoglalni ebben a kérdésben, hogy Propper Sándor t. képviselőtársam mentelmi joga ez esetből kifolyólag ne függesztessék fel. (Zaj jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Hebelt Ede! Hebelt Ede: T. Nemzetgyűlés ! Teljes mértékben hozzájárulok Rakovszky István t. képviselőtársam véleményéhez. Az időpont, vagyis az, hogy mikor követtetett el a cselekmény, vagy hogy mikor indult eljárás, nem lehet döntő abban, hogy a képviselőt képviselői működésében zaklatják-e vagy sem. Ha az ügyészség azt tartja, hogy Propper Sándor képviselőtársunk vezércikke bűncselekmény, ám folytassa le ellene az eljárást képviselői működésének befejezése után, képviselői működésébeu azonban ne zaklassa ilyen jelentéktelen üggyel. A mentelmi bizottság jelentése nem teljes. A jelentés maga mondja, hogy a vádirat szerint a vád tárgya a cikk egész tartalma, különösen pedig annak következő része. Tehát a vád az egész cikket sérelmezi. A mentelmi bizottság jelentése mégis a cikkből csak egy kis részt emel ki. Zsitvay Tibor előadó: A vádirat maga emeli ki! Hebelt Ede: Lehet, hogy a vádirat maga emeli ki, lehet, hogy a vádiratban nincs benne az egész cikk, de mégis vádolja az egészet és a mentelmi bizottság beszerezhette volna ezt. Én beszereztem az egész cikket. Itt van kezemben, s ha méltóztatnak meghallgatni, fel is olvasom. (Zaj jobbfelől.) Tipikus esetét Játom itt fenforogni annak, hogy az ügyészség teljesen alaptalanul és hamisan vádol. (Ügy van! a szélsőbalqldalon.) Ez a vád is egy kurzus vád, kurzusügy észsèg vádja; (Zaj jobbfelől.) ismétlem ezt a kifejezést. Tipikus eset ez. (Felkiáltások a jobboldalon: Mírevaió ez a mufelháborodás!) Kiszakit egy részt és ezzel teljesen helytelenül állítja be az egész cikket, olyannak tünteti fel, mintha osztály elleni izgatás lenne, holott szó sincs benne osztály elleni izgatásról. Egész terjedelmében előttem fekszik a cikk, ha méltóztatnak meghallgatni, felolvashatom elejétől végig. {Felkiáltások a baloldalon: Halljuk! Halljuk! — Varsányi Gábor; Olvastuk!) Először megmondom röviden, miről van