Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-259

À nemzetgyűlés 259. ülése 1924. intézi, de nem kellhet nekünk az a bank, amely nagy poziciójánái, pénzerejénél, a ministerekhez, a kormányokhoz való relációinál fogva tudatosan kiskaliberű, tudatlan, gyenge embereket félrevezet és azokat az embereket felhasználja arra, hogy a nemzetet megrontsa, csak azért, hogy a bankok trezorjai mentül gazdagabbak legyenek. ( Ugy van ! Ugy van ! a balközépen.) Emlékezzenek vissza önök csak arra, hogy 1919-ben minden recsegett és ropogott a bankok körül ; emlékezzenek önök vissza, hogy a külföldi hitelek következtében alig volt Magyarországon pénzintézet, amely szilárdon állott volna. Remegés volt a bankvilágban és a remegés megszűnt. Miért ? Mert négy évig tartó meggondolatlan pénzügyi politika mellett sikerült nekik láthatatlan módon — mert hiszen a jegyintézet takaró —- a jegyintézet rezervoirján és egész pénzhálózatán keresztül a közönségből kiszivattyúzni az értékeket és ha talán attól a gazdától, aki Isten tudja hol, egy kis falusi házban lakik, csak két aranyfillért vagy két aranykoronát szivattyúzott ki, de kiszivattyúzta ez a gyalázatos rendszer mindanynyiunk zsebéből tudatosan, önzőén, szándékosan, az értékeket és felhalmozta, mert egy előrelátás és szaktudás nélküli kormányzat vezeti az ország pénzügyi dolgait. (Ugy van ! a balközépen. — Zaj jobbjelől.) Elnök : Csendet kérek ! Ulain Ferenc : Ha lelkiismeretről van szó, akkor csak annyit mondok önöknek : Igaz-e az, amit Eckhardt Tibor barátom itt pár nap előtt elmondott ? (Lendvai István : Hol a megtorlás ?) Igaz-e az, hogy akkor, amikor súlyos börtönbüntetést kiszabó törvényünk van, a devizaproblémákkal kapcsolatosan és a koronakiajánlások ellen, a Magyar Általános Hitelbanktól kezdve a Kereskedelmi Bankon és a többi nagy bankokon keresztül, majdnem végig súlyos milliárdokat kiajánlottak a külföldre azért, hogy a magyar koronát megkontreminálják ? Igaz-e ez vagy sem ? (Lendvai István : Nagyon is igaz ! — Szabó József : Nem lehet, hallgatással elintézni !) Ha ez igaz, kérdem : hát van lelkiismeret azokban a férfiakban, akik az államtól kapott kommerciális hitelek felhasználásával az állam pénze ellen dolgoztak csak azért, hogy összeharácsoljanak néhány millió koronát ? És kérdem : ha ez igaz, van-e erély, van-e kötelességtudás, (Lendvai István : Lelkiismeret !) tisztesség abban a kormányban, amelynek nincs igazságügyministere, nincs ügyésze ezek ellen a nemzetrontó hitvány gazemberek ellen ? (Nánássy Andor : Bizonyára nem igaz ! •—• Szabó Józsei : Akkor tessék megcáfolni ! — Zaj. Elnök csenget. — Szilágyi Lajos : Álljon fel és cáfolja meg ! — Zaj a balközépen.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Bogya János : Ezt nem lehet menteni ! — Zsilinszky Endre : Akasztófa kellene ezeknek a gazembereknek !) Zsilinszky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Lendvai István : Még csak tagadni sem próbálják ! — Szilágyi Lajos : Csontos miért mondta égbekiáltó bűnnek ezt a politikát ? Csontos nevezte el égbekiáltó bűnnek !) Ulain Ferenc : Miután még sok mondanivalóm van és már csak egy perc választ el délutáni két órától, hogy ne kelljen most uj probléévi március hó 20-án, csütörtökön. 463 mába belekezdenem, kérem az elnök urat, méltóztassék az ülést felfüggeszteni. Elnök : Két óra lévén, az ülést délutáni négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A szó Ulain képviselő urat illeti. Ulain Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Délelőtti felszólalásom folyamán két problémával foglalkoztam. Az egyik a valorizáció, a másik a kommerciális hitelek kérdése volt. Kegyes engedelmükkel most áttérek a harmadik probléma vizsgálatára, amely nélkül ezt az egész pénzleromlási akciót megérteni nem lehet : a Devizaközpont problémájára. (Gömbös Gyula : Halljuk ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassék a szónokot társalgással, zavarni. Ulain Ferenc : A Devizaközpont voltaképen megint azok közé a problémák közé tartozik, amelyekről meg kell állapitani, hogy a kormány kedve és inye ellenére az a társaság, azok a politikai és nem politikai tényezők f orszirozták, amely tényezőkről azt szokták mondani, hogy a fajvédelem gondolatának hivei. A Devizaközpont fölállítására vonatkozó rendelet 1922 augusztus 8-án jelent meg. Konstatálnom kell, hogy a Szózat . című napilapban Zsilinszky Endre igen t. barátom már 1922. év tavaszán szinte hetenkint foglalkozott a Devizaközpont felállitásának problémájával, ugy, hogy a Devizaközpont egész problémája általunk vettetett be a magyar közgazdasági életbe, mi forszíroztuk a Devizaközpont felállítását, azonban a kormány és a kommerciális tényezők részéről ezzel a problémával szemben is mindenkor bizonyos averzió mutatkozott. Meg kell ezt a dolgot állapitanom azért, mert az önök vezére, Bethlen István gróf, amint már jeleztem, azt szokta rólunk állítani, hogy nem értünk a gazdasági kérdésekhez, hogy — amint tudni méltóztatnak — baromorvosok vagyunk. Felállították a Devizaközpontot, de mikor, milyen körülmények között, hogyan és milyen előzmények után. A volt pénzügyminister ur maga mondotta el itt a Házban, hogy azért veti be most a valorizáció kérdését, mert ettől a pániknak épen olyan megállítását reméli, mint ahogyan megállította a pánikot 1922 augusztusában a Devizaközpont felállításával. Az önök volt pénzügyministere tehát maga beismeri azt, hogy a Devizaközpontot az önök által támogatott pénzügyminister ur — mert általunk nem volt támogatva . . . (Felkiáltások jobbfelől : Önök is támogatták ! — Szabó Sándor : Ezt nem mondhatja senki sem, hogy támogatjuk !) Koncedálom egész őszintén, hogy az urakon múlt, hogy eltávozott, mert ha rajtunk múlt volna, ezer esztendeig is itt maradt volna, mondom tehát a pénzügyminister ur a pánik kitörésekor hirtelen bedobta a Devizaközpont felállitásának rendeletét, azt a rendeletet, amelynek kibocsátását nem tudtuk hónapokon keresztül kiforszirozni. Kibocsátotta a rendeletet és megállította a pánikot. Álljunk meg ennek az egész kérdésnek vizsgálatánál, álljunk meg azért, mert rá kell itt mutatnom arra, hogy a kapkodás, a meggondolatlanság milyen konzekvenciákat szokott maga után vonni. Miért lett a Devizaközpont felállítva au-