Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-259

460 m A nemzetgyűlés 259. ülése 1924, évi március hó 20-án, csütörtökön. szinte azt mondhatnám másfél éven keresztül az állam maga koplaltatja tisztviselőit, nem renovál, nem hozza rendbe iskolaépületeit, elhanyagoltan hagyja vasutját. A kommerciális életnek azonban dobálja a pénzt, elsősorban a tőzsdének : hadd boldoguljon és viruljon — az állam nem fontos —• és dobálja a pénzt termelés ürügye alatt. Ha annak a pénzügyministernek lett volna szakszerű tudása, akkor tudta volna, hogy a termelésen nem is segithet ezekkel a tételekkel. Méltóztatnak tudni, hogy aranyban mit reprezentálnak ezek a hitelek ? Ezek a kommerciális hitelek az első félesztendőben átlag 30 millió aranykoronát, a második esztendőben 60 millió aranykoronát reprezentáltak és csak a legutóbbi félesztendőben emelkedtek fel 80—90 millió aranykoronáig. Kérdezem, méltóztatik elhinni azt, hogy az egész magyar gazdasági élet nem tudott volna meglenni e hitelek nélkül, amikor a bécsi paritás szerint 1924. év február hó 25-én a magyar tőzsdén jegyzett papirok összértéke másfél milliárd aranykoronát reprezentált ? Méltóztassék nekem megmondani, hogy amikor csak a tőzsdén jegyzett részvényértékek másfél milliárd aranykoronát reprezentálnak, az egész magyar gazdasági élet termelésének felfokozása szempontjából mit jelent ez a havi átlagos 50—60—70 millió aranykorona támogatás a Jegyintézet részéről. Ismétlem, közönséges ürügy volt a termelés támogatása. De csupán ürügynek kellett lennie már azért is, mert pl. az 1922. évről szóló tőzsdei kimutatás szerint abban az esztendőben, amikor az úgynevezett tőkeemelések még nem voltak annyira bevezetve, mint 1922-ben, 1921-ben 51 millió aranykoronát gyűjtöttek tőkefelemeléssel ezek a vállalatok. T. Nemzetgyűlés ! Szakembernek tehát hiába próbálja valaki azt mondani, hogy termelési célra kellett ez a pénz. Szakember tudja, hogy nem kellett erre a célra, de ismétlem, a szakember azt is tudja, hogy még termelési célra sem szabad a teljesen rendezett Jegybanknak sem soha egyetlen fillér hitelt adnia, mert a jegybankoknak egyetlen feladatuk az, hogy a kommerciális élet számára, arra a három hónapra juttassanak hitelt, amely alatt az áru a termelőtől a fogyasztóig eljut, ezzel helyettesitik erre az időre a pénzt, egyéb célra pedig a Jegyintézetnek nem szabad kommerciális hitelt adnia. Hangsúlyozom, hogy ez olyan tétel, amelyet nem én találtam ki. De hangsúhozom azt is, hogyha lelkiismeretes ember ült volna a magyar pénzügyministeri székben, annak annál inkább tudnia kellett volna arról, hogy ez a feltétlenül irányadó pénzügyi tétel betartandó, mert 1921 szeptemberében én azokról a jobboldali padokról egyszer már felhivtam a pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy termelési hiteleket adni nem szabad, s hogy ez különben is csak ürügy. Felhívást kapott a nemzetgyűlés egyik tagja részéről a pénzügyminister arra, hogy ezt a hibát állítsa helyre, de nem történt egyetlen lépés sem abból a célból, hogy a helyreállítás bekövetkezzék. (Bogya János: Látjuk, hogy ebből a termelési hitelből a termelés legfontosabb ága, a mezőgazdaság nem kapott !) Elnök : Csendet kérek ! Ulain Ferenc : Volt azonban egy másik indok is, amely miatt ezt az állandó inflációt berendezték. Önök talán emlékezni fognak arra, hogy pénzszűkéről beszélt állandóan a kommerciális élet. T. Nemzetgyűlés ! Az 1923. év őszén a következő teóriát kezdték lanszirozni a sajtóban. (Halljuk ! Halljuk I baljelöl.) Méltóztassanak megfigyelni : rendkivül érdekes és tanulságos az, ami ezekből a fejtegetésekből kiderül. Lanszirozni kezdték ugyanis a következő gondolatot. Rossz volt a pénzügyi politika. A baromorvosok teóriája arról, hogy itt deflációt kell csinálni, esztelenség volt. íme, a példa Ausztriában. Ausztriának van 6—7 billió koronája, Magyarországnak pedig akkor az őszi hónapokban talán 300 milliárdja volt. A 6—7 billió, amellyel Ausztria rendelkezik, reprezentál 600 millió aranykoronát, ami 2—300 milliárdunk pedig alig reprezentál 200 millió aranykoronát, tehát ime az infláció jó, mert csak bátran kell csinálni. Ha bátran csinálják, sok lesz a papir, de nagy lesz az aranyérték, következőleg az ország pénzügyi bősége aranyban való átszámítással meglehetősen kielégítő. Ennek a teóriának megalapozása végett a statisztikai hivatalban számításokat is végeztek. E dicséretes teóriának lett a következménye, hogy a statisztikai hivatal kifejtette, hogy a régi, 1914. évi Magyarországnak a jelenlegi csonka Magyarországgal összeeső területén az aranypénz körülbelül 370—380 millió aranykoronát tett ki, következőleg ezt a 370—380 millió aranykoronás Standot kell nekünk elérnünk, ha azt akarjuk, hogy a szükséges pénzb seggel rendelkezzünk. Ennek következtében ez a teória megindította a bankóprést. Meg kell állapitanom, hogy a pénzügyminister . . . (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a balközépen. — Gömbös Gyula : A kaszinózást tessék kint elintézni. Az elnök urnák javaslom a csengetést.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Derültség.) Ulain Ferenc : Ennek a teóriának lett a konzekvenciája, hogy a pénzügyminister ur, aki ennek az őszi teóriának felvetődéséig tulaj donképen a mérsékelt infláció álláspontján volt, akkor hirtelen megindította a bankóprést. Az őszi hónapok óta talán félesztendő alatt közel egy billióval fokoztatott a jegy állomány azért, mert azt mondották : ha sok lesz a papir, sok ugyan a papir, de sok és nagy az aranytartalma. A statisztikai hivatal számításai alapján már most bátor vagyok ennek a teóriának is teljesen hiábavaló voltát rögtön nyilvánvalóvá tenni. Méltóztassanak a következő kimutatás eredményeit figyelni. (Halljuk ! Halljuk ! baljelöl.) 1921 augusztus 31-én a jegyintézet felállításakor volt Magyarországnak összesen 17 milliárd papírállománya, melynek aranyértéke 265 millió svájci frank volt. Most méltóztassanak figyelni, csak a féléves dátumokat állitom be. 1922 január 1-én a papírállomány már 25 milliárd, de az aranyérték csak 199 millió svájci frank. Egy esztendővel később, 1923 január 1-én van 75 milliárd papírállomány, de a svájci érték 149 millióra csökken. 1923 augusztus 31-én 340 milliárd a papírállomány, amelynek csak 90 millió aranykorona értéke van s most ez a papírállomány azóta iy

2 billióra fokoztatott s a jelenlegi valutáris viszonyok között az értéke csak 120 millió aranykorona. A pénzügyminiszter ur Hegedűstől átvette a kormányzást egy körülbelül 20 milliárd koronás