Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-258

À nemzetgyűlés 258. ülése 1924 Vetődtek fel, felvetődtek ezek minden országban, különösen a legyőzött államokban, és most a világ gunyjára, de különösen a legyőzött nemzeteknek ámulatára az az ötágú csillag, amely végigporolta a legyőzött országokat, feltűnt Paris felett is, és reálépett a győzelmes gall kakasnak tarajára is. Azalatt az idő alatt, amig ez a gall kakas szívósan vetette fejszéjét a teuton-erdőknek, nem vette észre, hogy ez az ötágú csillag következetesen önmagához: a francia nép torkára is odatette kését. Ha tovább nézzük annak a valuta rontásnak eredményét, amely Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban lefolytatódott, igen szomorú tényt lehet megállapitani. Ha ugyanis nézzük ennek a siberhadnak diadalmas útját, ha haladunk egyideig velük, azt látjuk, hogy ezen az utón jóllakva és meggazdagodva nem a magyar, nem az osztrák, nem a német és nem a lengyel nép halad. (Lendvai István: Mondd ezt a kormánynak! Az ébredő bajtársaknak ne mondd!) A valutarontási műveletek eredményekép mindenütt leszegényedik az államot alkotó és fentartó nép és meggazdagszik az, aki minden ország kebelében csak türelemből él. Bárhogy keresem is a szavakat és bármennyire enyhe akarok is lenni, egyet meg kell állapi tanom kérlelhetetlenül: a valutarontásnak és a zsidónak az arca egymáshoz nagyon hasonlítanak (Lendvai István: Bethlen közelről ismeri őket! Fontos megállapítás!) Elnök: Két óra van, a képviselő ur beszédét félbeszakítom délután 4 óráig, amikor a képviselő ur folytatni fogja beszédét. Az ülést délutáni 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Hegedűs György képviselő urat illeti folytatólagosan a szólás joga. Hegedűs György: T. Nemzetgyűlés ! Ennek a törvényjavaslatnak az elbírálását tulajdonképen a legfontosabb kérdés az, amely miatt ez a javaslat is megszületett, hogy t. i. mi az oka annak, hogy a korona értéke leesett, miért rossz a korona, Ahhoz, hogy ezt a kérdést lényegében végigtekinthessük, mindenekelőtt szükséges lenne annak megállapítása, hogy a korona értékét tulaj donképen ki állapítja meg Zürichben. Nem rég olvastam az egyik lapban, hogy egy budapesti fő-fő bankember, külön azért utazott ki Zürichbe, hogy megállapítsa és megtudja milyen erőtényezők állapítják meg a korona napi, nemzetközi viszonylatát. Ez az ur beszámolván egy cikkben utazásának eredményéről, azt közli, hogy hiába járt Zürichben napokon át az egyik banktól a másikhoz, az egyik pénzhelyről a másikra, azzal az eredménnyel kellett Zürichet elhagynia, hogy sehogy sem tudta meg azt, hogy tulaj donképen ki állapitja meg a korona értékét, hogy ugy mondjam, valutáját, nemzetközi viszonylatát. Én sem hallottam és nem is olvastam sehol semmiféle adatot arra, hogy melyek azok a tényezők és erők Zürichben, amelyek befolyással vannak arra, hogy a magyar korona értéke milyen magasságban jelentkezzék napról-napra a világpiacon. Mindebből azt lehet következtetni, hogy a korona sorsa Zürichben valami maffiának a kezében van, melynek céljai, úgylátszik, semmiben sem különböznek a bankok ismert céljaitól. Azok az okok tehát, amelyeket tegnap több képviselőtársam, különösen Rassay t. képviselőtársam, felhozott a korona értékcsökkenésének megindokolására, hogy t. i. a demarkációs vonalon több NAPLÓ XXI, évi március hó 19-én, szerdán. 399 alkalommal határvillongások voltak, hogy itt millitarista szellem uralkodik, hogy ilyen nyilatkozatok is történtek, stb., ezek mind nem elégséges okok arra, hogy azt higyjük, hogy ezek miatt bizalmatlan a külföld kormánya az országgal és a magyar koronával szemben. De menjünk ennél a kérdésnél tovább. A modern gazdasági fogalmak szerint valamely ország pénzének értéke, különösen nemzetközi viszonylata függ mindenekelőtt az ország belső jogi rendjétől, azután függ a külpolitikai viszonylatától és a belső termelésétől. Ha még hozzátesszük azt az ujabban beállított és ebbe a fontos kérdésbe beszorított argumentálást is, hogy a valuta értéke függ még a külkereskedelmi mérleg aktivitásától és passzivitásától is, akkor is azt kell mondanom, hogy ha ezeket a kérdéseket a legmélyebben vizsgáljuk is, nem találunk semmi okot arra, hogy a magyar korona ennyire rossz legyen. Összehasonlítást teszek teljes nyugalommal két állam, még pedig Jugoszlávia és Magyarország között. Ha például azt nézem, hogyan áll a kettő katonailag, arra a következtetésre jutok, hogy a kettő közül tuíajdonképen Jugoszlávia az, amely katonailag sokkal rosszabb viszonyban van nemzetközileg, mint ml. Magyarország területe, ugyebár, legújabban is nemzetközi megállapodással, szerződéssel biztosíttatott. Senkisem mondhatja, hogy mi fegyverkezünk, vagy valamely kisententebeli államnak veszélyeztetői vagyunk, hiszen leszereltek bennünket, nincs semmink. Katonaságunk oly kicsi erő, hogy azzal háborút, különösen támadó háborút folytatni nem lehet. De nézzük meg például Jugoszlávia helyzetét, nem is említve Csehországot. Egyik tisztelt képviselőtársam ezt nagyon jól lefestette: Jugoszlávia egyik része Horvátország, amely sohasem fog belenyugodni abba, ami vele történt. Ott vannak a szlovének, akik sohasem fogadják el a jugoszláv állam mindenhatóságát. Ott vannak a bosnyákok, a hereegovinaiak, a montenegróiak, az albánok, a macedónok, mind Szerbiával szemben. Ott van azután a bolgár-török szövetség, amelynek célja nyilvánvaló és még hozzátehetjük azt, hogy Jugoszlávia mögött ott áll a megcsonkintott Magyarország, amely szintén sohasem fog belenyugodni megcsonkított állapotába. Ha katonailag nézzük tehát Jugoszlávia viszonyát, azt látjuk, hogy ez nem valami kedvező és ime, a dinárja mégis váltott fogatokkal siet előre a valutaemelkedés lépcsőjén. Mindebből csak azt lehet megállapítani, hogy itt tudatos, lelketlen és nemzetrontó machináció működik közre abban az irányban, hogy a magyar korona erőre ne kapjon. Elszegényitési politika folyik itt, amelynek nem érdeke, hogy erős Magyarország legyen, amelynek nem érdeke, hogy a kereszténység ós Magyarország megerősödjön. (Ugy van t jobbfelől.) De hogy az igazság mellett maradjak végig, még reá kell mutatnom különösen arra, hogy a korona elértéktelenedésének ezeken az okokon kivül más, igen fontos oka is van, amire t. képviselőtársaim eddig még nem mutattak rá. Tény az, hogy a magyar korona a forgalomban itt bent, de különösen a külső viszonylatokban igen nagy mértékben elveszítette fizetési eszköz jellegét, azonban mégis fizetési eszköz maradt. Hogy a korona fizetési eszköz maradt és csak ez a fizetési eszköz, azt kimondta már régebben az 1920 : III. te. az 1921 : XIV. te, amely a koronát a régi osztrák-magyar bankjegyek értékével ruházta fel és kimondta ugyanezt az 1920. évi 1700. számú M. E. rendelet 1. ée 11. §-a is. Eddig mindig azt láttuk a történelemben és az egyes országok gazdasági történetében, hogyha 5y