Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-257

A nemzetgyűlés 25?. 'ülése 1924. éri március hó 18-ah, hedâeu. 377 a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő által nyalt ülésen megnevezett budapesti bankok ellen koronarontás miatt rendelje el a vizsgálatot és harminc napon belül tegyen ide arról jelentési az iratok beterjesztése mellett.« Harmadik határozati javaslatom (olvassa): »Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjesszen javaslatot a felesleges ministeriumok, közhivatalok, kormánybiztosságok és intézmények megszüntetésére. így a tárcanélküli ministerelnökség egyesítendő volna egy más ministeriummal, megszüntethető lenne elsősorban a népjóléti és a közélelmezési ministerium«. Negyedik határozati javaslatom (olvassa): »Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az összes állami autókat szüntesse be és amenynyiben hivatalosan állami alkalmazott fuvart igényelne, ugy számvevőségi ellenőrzés mellett a kiadás megtéríttetik«. (Felkiáltások jobbfelol: Az autókat hogyan lehel beszüntetni, költő ur? — Lendvai István: Csakhogy ő nem az ország pénzét költi! — Derültség.) Természetes dolog, hogy ezek a kritikai észrevételek, amelyekben bátor voltam véleményemet előadni ezzel a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló, de legalább másfél esztendővel elkésett javaslattal szemben, már invoválják azt a rezümét, azt a megállapítást, hogy a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés balfelölé) Elnök: A tárgyalást megszakítom és megteszem elnöki jelentéseimet. Bemutatom a ministerelnök ur átiratát, amelyben értesit, hogy Magyarország főméltóságu kormányzója folyó évi március hó 13-án kelt magas elhatározásával őt a magyar királyi igazságügyministerium ideiglenes vezetése alól felmenteni és Pesthy Pál nemzetgyűlési képviselőt, a nemzetgyűlés alelnökét magyar királyi ig*azságiigyministerré kinevezni méltóztatott. (Éljenzés a jobboldalon.) Tudomásul vétetik. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a Budapesti Mérnöki Kamara elnökségének táviratát, amelyben a Kamara alakuló közgyűlése alkalmából a magyar mérnöki kar a nemzetgyűlésnek üdvözletét küldi. Tudomásul vétetik. Bemutatom Rainpreeht Antal képviselő ur 1 eveiét, amelyben egészségének helyreállítása céljából négyheti, valamint Knall er Győző képviselő ur levelét, aki ugyancsak egészségének helyreállítása céljából szintén egyhavi szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságokat megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságokat megadja. Bemutatom az alsószabolcsi Tiszai Ármentesito és Belvizszabályozó Társulatnak Szomjas Gusztáv képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a vizitársulatok fentartási költségei után megállapított adóvisszatéritésnek törvényhozási utón r buzavalutában leendő felemelése iránt, A kérvény a házszabályok 242. §-a értemében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Zsitvay Tibor képviselő ur, mint az I. számú 'bíráló-bizottság elnöke kivan jelentést tenni. Zsitvay Tibor: T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűlés I. bíráló-bizottsága 1923. évi június hó 20-án tartott ülésében birálat alá vette Németh György és társai panaszlóknak Beck Lajos nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott panaszát és a nyilvánosan megtartott szóbeli tárgyalás és az érdekelt felek igazolt képviselőinek meghallgatása után hozott végzésével a panaszt a házszabályok 62. §-a alapján az előirt alaki kellékek hiánya miatt visszautasította és a választás érvénybe tartása mellett Beck Lajost végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelentette ki. A bizottság a panaszlott védelme részéről felmerült költségeket a biztosítékul letett tízezer korona betudásával 150.000 koronában állapította meg s ebben a panaszlókaí egyetemlegesen elmarasztalta. S minthogy az eljárás folyamán megállapítást nyert, hogy Szivós Ádám községi biró névaláírása a panasz hitelesítési záradékán nem tőle, hanem más kéztől ered és így közokirathamisitás ténye látszik fenforogni, a szükségesnek mutatkozó bűnvádi eljárás megindithatása céljából az erre vonatkozó iratok a nemzetgyűlés elnöke a házszabályok 76. §-a értelmében a m. kir. igazságügyministernek megküldettnek. A bíráló-bizottság által hozott vég-zést és annak indokolását, valamint az ügyre vonatkozó iratokat van szerencseni tisztelettel beterjeszteni. T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűlés 1. biráló-bizottsága 1923. évi március hó 21-én tartott ülésében birálat alá vette Major László és társai panaszlóknak Bogya János nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott panaszát és a nyilvánosan megtartott szóbeli tárgyalás és az érdekelt felek igazolt képviselőinek meghallgatása után hozott végzésével a panaszt a házszabályok 62. §-a alapján alaki hiányok miatt visszautasította és a választás mellett Bogya Jánost végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelentette ki. A felmerült költségek megtérítését a házszabályok 103. §-ának rendelkezése értelmében a felek között kölcsönösen megszüntette és a panaszlók által a nemzetgyűlés pénztárában letétbe helyezett tízezer korona biztosítékot a panaszlók kezeihez visszautaltatni rendelte s ez iránt a nemzetgyűlés elnökét megkeresi. A biráló-bizottság által hozott végzést és annak indokolását, valamint az ügyre vonatkozó iratokat van szerencsém tisztelettel beterjeszteni. T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűlés I. biráló-bizottsága 1922. évi szeptember hó 18-án tartott ülésében birálat alá vette a Kisg'ergely Ágoston és társai panaszlóknak Fáy Gyula nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott panaszát és a megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás és ugy a panaszlók, mint az érdekelt képviselő igazolt meghatalmazottjának meghallgatása után hozott végzésével a panaszt a házszabályok 62. §-a alapján 53. § 3. pontján, illetőleg a 4716/1922. M. E. számú rendelet második bekezdésén alapuló alaki hiány miatt visszautasitotta és a választás érvényben tartása mellett^ Fáy Gyulát végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelentette ki. A panaszlókat egyben ^ kötelezte, hogy a választást védőügyvéd részére tízezer koronában megállapított költséget megfizessenek, melynek kielégítésére a nemzetgyűlés pénztárában letétbe helyezett tízezer korona biztosítékot a nemzetgyűlés elnöke utján a választást védőügyvéd részére kiutaltatni rendelte. A biráló-bizottság által hozott végzést és annak indokolását, valamint az ügyre vonatkozó iratokat van szerencsém tisztelettel beterjeszteni. T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűlés I. biráló-bizottsága 1923. évi június hó 21-én tartott ülésében birálat alá vette Romanecz Arisztid és társai panaszlóknak Kaas Albert báró nemzetgyűlési képviselő választásának