Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-256

A nemzetgyűlés 256. alèse 1924. évi március ko 14-èn, pénteken* 331 ki rá. Gombai Borbála, akinek 600 hold földje van, háza, beltelke, 539.000 koronát fizetett. Ez; is a húszszoros szorzószám alapján volt kivetve. Sz-öke Lajosnak 1400 hold földje van, ebből 50 hold szőlő és kivetettek rá 2,797.000 korona a dót. Ezzel szemben Stresznyák Lajos falusi hentes, aki nyáron nem vág- azért, mert a hús elromlik, télen nem vág azért, mert mások vágnak (Erdélyi Aladár: Hát akkor miért hentesí Baross János : így van ez a valóságban is !) és van neki másfél hold beltelke, rajta egy kis viskója, tavaly adóban befizetett 1,105.000 koronát. (Erdélyi Aladár : Hány hasit ott sertést szállított fel Pestre %) Egyetlen egy disznót sem száíiitoitt. Megmondom mindjárt az okát, hogy miért; azért, mert az Ébredő Egyesületnek tagja volt és azt kellő időben otthagyta. {Erdélyi Aladár: Mi volt a bűne? Az, hogy kellő időben otthagyta ? — Fábián Béla : Az, hogy otthagyta!) Heu fel János asztalosra, akinek 3 hold szántója van, két hold szőleje, 288.000 koronát vetettek ki, ellenben Jarábik Andrásra, akinek két háza, 45 hold földje, 5 hold szőleje van, arra csak 17.000 koronát vetettek ki. Ezeket az aránytalanságokat nem tudom hova magyarázni. Oly megdöbbentő adatok ezek, hogy kénytelen voltam annak idején az elégedetlenkedő népet a pénzügy minister ur elé vezetni, hogy e kivetések revízióját rendelje el, az ügy azonban még ma is nyugszik és ezen az alapon vetették ki a mostani kényszerkölesönt is. Ezek csupán egy falunak kikapott adatai, de ha végignézünk az egész járásban, ugyanezt tapasztaljuk minden községben. Mit jelent ez végeredményben

1

? A népnek végtelen elkeseredését. Nem azon keseredik el a nép, hogy adót fizet, mert hiszen mindenki tudja, hogy adót fizetni kell, hanem a méltánytalanság, az igazságtalanság bántja a népet. De hogy is ne bántaná, t. Nemzetgyűlés. Itt van például egy másik falu, amelyre vonatkozólag szintén felolvasom a mostani kényszerkölcsönre vonatkozó adatokat. Lusztig Dezső szabó, zsidó (Meskó Zoltán: Mellékes, az ő baja, hogy zsidó!) 1,300.000 korona kényszerkölcsönre vonatkozóan kapott fizetési meghagyást. Göbölyös István szénakereskedőre, akiről tudom, hogy 2—300 milliós forgalmat bonyolít le egy esztendőben s akinek van 20 hold földje is, már csak 870.000 korona kényszerkölesönt vetettek ki. Tusák Móricra pedig-, akinek van négy fertály földje, — körülbelül 40 hold — 750.000 korona van csak kivetve. Ez nagyon behajló, megértő ember. (Meskó Zoltán: Ugy látszik, kellő időben belépett! Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Barizs Bénire pedig, aki egy tősgyökeres magyar ember, aki nem enged a 48-ból, s akinek ugyancsak négy fertály földje van, már nem 750.000, hanem 4,150.000 koronát vetettek ki. (Fábián Béla : Biztos, hogy ez kilépett! — Zaj. —• Halljuk! Halljuk!) Ott van csak egy reám szavazó Kovács József nevű földbirtokosember, kinek négy gyönyörű szép háza van, amelyekben köztisztviselők laknak, fizetvén a köztisztviselők által fizetendő lakbért s azonkívül van 10 hold szőleje, egyebe nincs: reá. 19 millió kényszerkölesönt vetettek ki. (Meskó Zoltán: Aki az ellenzékre szavaz, az iuxusadót fizet !) Farkas Lászlóra azonban, aki köztiszteletben álló becsületes magyar ember egyébként, de 3600 hold földje van, csak 14 milliót vetettek ki. Ezek az adatok megdöbbentőek. Meg kell itt említenem azt is, (Zaj, Halljuk! Halljuk! — Meskó Zoltán: Szomorú dolgok ezek!) hogy most a kölcsön kivetésekor ágrólszakadt, szegény, foltos emberek jöttek hozzám: uram, mit csináljunk, napszámunk 3—4000 korona, nincs másunk, csak az a kis viskónk 300 négyszögöl beltel ékkel, (Zaj a jobboldalon: — Graettl Jenő: Három-négyezer koronás napszám nmes ! — Zaj.) mihez fogjunk most, mikor 30—-40—50.000 korona kényszerkölcsönt vetettek ki reánk. ? {Felkiáltások a jobbotdalon : Milyen alapon 1 — Propper Sándor : Földönfutóvá teszik őket ! — Klárik Ferenc : Forradalomba kergetik !) Kivetették reájuk ezt a kényszerkölcsönt azon az alapon, hogy nem tudom, milyen oknál fogva, azért, mert kis házacskájuk volt, jövedelemadót vetettek ki rájuk annak idején. Ez olyan csekélység volt, hogy annak idején az a szegény ember nem tartotta érdemesnek, hogy apelláljon, nem is értett hozzá, hagyta és most ezen az alapon vetették ki a kényszerkölcsönt. (Felkiáltások jobbfelől : Nem lehet!) Ez valóság; bebizonyíthatom, hogy igy van. (Erdélyi Aladár : Tízezer korona jövedelemig nem is vetettek ki jövedelemadót! — Zaj.) Igazolhatom saját tudomásommal, hogy ezeknek az embereknek nem volt másuk, mint a kis viskójuk és egyébként teljesen napszámból élő szegény emberek. (Folytonos zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Megfellebbezhetik ! — Dénes István: Nincs appelláta, csak birtokon kivül! — Fábián Béla: Csak a jó Istenhez és a pénzügyin misterhez ! — Propper Sándor : A láthatatlan pénzügymini sterhez ! — Zaj.). Megdöbbentő adatok ezek, mert azok a szerencsétlen emberek szerencsétlenségükben és tudatlanságukban esetleg t éhen ecsk éj ükét adták el, — ilyenről is tudok, — hogy befizethessék a kényszerkölcsönt, mert nem tudták, hogy mi következik rájuk. Ök már megkóstolták a terrort, és most itt van a rendelet terrorja : takarékkorona, 10 százalék és nem tudom, talán még akasztás is jöhet utána. Iparkodtak tehát befizetni, mert a mi népünk a teherviselés alól nem akar kibújni. Szabad-e azonban elnézni, hogy a kormány, amikor Erdélyi és Csontos képviselőtársain) olyan kívánalmakat állítanak fel a kormánynyal szemben, hogy a minimumra legyen tekintettel, fizetési meghagyást bocsátott ki ezek ellen a legkisebb emberek ellen és nem intézkedik, hogy ezeket a fizetési meghagyásokat visszavonják. (Erdélyi Aladár: De végre nem hajtja!) Nem hajtja be? Azok a szegény emberek ma is abban a hitben vannak, hogy rájuk a legnagyehb veszedelem következik. Nemcsak, hogy az 1920-as jövedelmi alapon álló kölesönkivetés igazságtalan, hanem ez a hebehurgyán elkészített rendelet olyan sok mindenről nem rendelkezik, hogy a kérdések egész káosza áll elő. Hozzám hoztak olyan esetet, amelyben a közigazgatási bíróság megsemmisítette az adókivetést, tehát az adókivetés jogerősen meg van semmisítve, amelyet az adó felszólarnlási bizottság készített, a kényszerkölcsönt azonban az annak idején kivetett összeg után mégis kivetették s ezt az összeget be kell fizetni, különbeni végrehajtás terhével. (Mozgás a jobboldalon.) Hallgat róla a rendelet, hogv fellebbezés esetén a fellebbezésnek halasztó hatálya van. (Erdélyi Aladár: A 37.900. számú rendelet intézkedik erre vonatkozóan!) Azért tartja szükségesnek elhallgatni ez a rendelet, mert a másik intézkedik. Kimondhatta volna pedig, hop-v halasztó hatálya van vagy nincs a fellebbezésnek, sőt a fizetési meghagyásba is bele kellett volna irai ezt, ha nem azzal a célzattal hagyták volna ki belőle, hogy.