Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-256

324 jt nmisetgyülés 256. ülése 1924. felállítása már folyamatban van, tehát látjuk, hogy a kormány tudatában van ezek fontosságának. Ezek most vannak szervezés alatt, és ez mindenesetre azt mutatja, hogy a kormány látja és tudatában van a betegségeknek és a kormányzat segíteni akar ezeken ; mert senki sem tagadhatja, hogy a mezőgazdaság súlyos krízisben van épugy, mint az ipari vállalatok, 'részvénytársaságok vagy bankok, amelyeknek nincsen megfelelő forgótőkéjük. (Forster Elek : A bankok jól élnek !) Egy kis különbség azonban mégis van a mezőgazdaság és az ipari vállalatok között. (Gaal Gaston : Nem is kiesi !) Én ezt a kis különbséget azzal magyarázom, hogy ha a mezőgazda pillanatnyilag* megszorul is és nincs forgótőkéje, ott azért szociális és egyéb bajok nem állanak elő olyan könnyen, mert a gazdasági munkások legnagyobb része természetben kapja a fizetését, kommencióban, ott él a falun és van egyéb keresete is a mezőgazdasági munkásoknak ; mig egy iparvállalatnál, ha pl. a vállalat szombaton nem tudja munkásainak a munkabért kifizetni, a'bból beláthatatlan gazdasági bajok és katasztrófák állhatnak elő. (Rassay Károly : Könnyebben mobilizál !) A mezőgazdaság tehát zavartalan termelésében érzi annak káros hatását, ha nines forgótőkéje, de az ipari vállalatok ezenkívül szociális szempontból sem maradhatnak egy percig sem pénz nélkül, mert különben megáll az egész verkli. (Baross János: Nem lehet ezt egy millióval lebonyolítani és az egy millióitól másfél milliót visszavenni!) Mélyen t. képviselőtársam, én rá fogok térni a kérdés számszerű bírálatára is, de arra akarok most rámutatni, hogy a kormányzat nem érné el azt a célját, amelyet a részvénytőkének 4 százalékos megadóztatásával céloz, mert mint igazolni igyekeztem, nem lehet ezeket a milliárdokat kivonni a gazdasági életből. Ezek a részvénytársaságok képtelenek ara, hogy azokat a tervezett milliárdokat befizessék az államkasszába március 13-áig vagy egy megállapított fix napig, ha pedig a másik megoldási lehetőséget választják, amint a lapokból olvasom, hogy leadhatják részvényeiket is, akkor kérdezem, hogy ezzel segítve van-e a kormányon! (Rassay Károly: Megint lehet manipulálni a tőzsdén!) Hiszen a kormány kénytelen ezeket az értékpapírokat, amelyeket kényszerkölcsön váltság címén kapott, a piacra dobni, hogy pénzt szerezzen ; nem szívja el tehát közvetlenül a pénzt, hanem elszívja a tőzsdéről s ezzel olyan árrombolást idézne elő ezzel a tőzsdén, amelynek kiszámíthatatlan katasztrófa volna a következménye. (Ugy van f Ugy van !) Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a vállalatokat, a részvénytársaság-okat minden tehertől mentesítsük és a kényszerkölesönt csakis a gazdatársadalomra hárítsuk : igenis, ezeknek is áldozniok kell és ezeknek is mindent le kell adniok és minden lehetőt el kell követniök, hogy mi ezt a pár hónapot, amely bennünket a külföldi kölcsöntől elválaszt, át tudjuk gazdálkodni. (Varsányi Gábor: Majd csak kibírjuk már ! Elkinlódunk addig !) Megvan erre is a mód, Remélem, hogy csak 3—5 hónapi időtartamról van szó és erre az időre főleg valutakölcsönre volna szüksége a kormánynak azon a vagyonadó és jövedelemadó alapján kivetett kényszerkölcsönon felül, amely a belföldi deficit fedezésére szükséges. Én nem hiszem, hogy ha a kormányzat erélyesen fog fellépni a nagybankokkal és nagy ipari vállalatokkal szemben, pe érhetné ezt el évi március hó 14-én, pénteken. Ugy hallom, hogy 50—80 millió aranykoronányi az az összeg, amelyre a kormánynak ezekben a hónapokban szüksége van. Tessék ezt az összeget kivetni az ipari vállalatokra, tessék ezeknek ezt a 80 milliós — a maximális számot mondom — valutakölcsönt a kormánynak rendelkezésére bocsátani. (Rassay Károly: Miből fogják visszafizetni !) Azt mondják, hogy nincs nosztrójuk. Elismerem, mert a mi deviza- és pénzügyi politikánknak épen az volt az egyik hibája, hogy Magyarország teljesen külföldi valuta, nélkül áll, ezzel szemben Németországban és Ausztriában mindenki megszedte magát külföldi valutával. (Létay Ernő: Halotti beszédet tart az egységespárt pénzügyi politikája felett !) Azonban, mólyen t. Rassay képviselő ur, el tudja-e képzelni azt, hogy egy Rimamurányi, vagy egy Salgótarjáni, vagy egy Hitelbank, vagy Kereskedelmi Bank nem tud magának összeköttetései révén külföldön egy hathónapos külföldi kölcsönt szerezni I A^t hiszem, mindegyik részvénytársaságnak és mindegyik nagybanknak megvan ehhez a kellő és megfelelő összeköttetése. (Rassay Károly: De a földbirtok is tud szerezni! — Halász Móric: Nem nagyon! — Rassay Károly: Biztosítom, hogy kap!) Mélyen t. képviselő ur, a földbirtok adózik, fizeti a kényszerkölesönt. Én objektiv és igazságos akarok lenni. (Zaj. — Varsányi Gábor: De sokat kell neki kilincselni!) A földbirtok fizeti a jövedelem- és vagyonadó alapján a kényszerkölcsönt, nagyon sok teher van rajta és nagy igazságtalanságok vannak. (Ugrón Gábor: Mi nem fizetjük? — Rassay Károly: Mi is fizetjük! — Zaj.) Pardon, ezek személyes adók, de a társulati adót a vállalatok nem fizetik. Egy rókáról két bőrt nem akarok lenyúzni. (Rassay Károly: Ez az! — Ugrón Gábor: Épen ez az, ezt csinálja!) Nem ugy értettem, hogy csak a nagybirtok fizet, hiszen nekem nincs birtokom; de azt akarom megmagyarázni, hogy amint megvédtem a részvénytársaságokat, a bankokat ós vállalatokat, (Ugrón Gábor: A Hegedűs-féle vagyonváltságot is az apró emberek fizetik ! — Zaj. Elnök csenget.) mondom, amint megvédtem a bankokat és épen a bankoknál nem akartam a kétszeres adózást, hogy a részvénytőke alapján valutakölcsönt is adjanak, (Ugrón Gábor: Kiragadnak egy kategóriát!) épugy meg kellett védenem Rassay Károly t. képviselőtársam közbeszólása folytán a másik társadalmi osztályt is, amely szintén adózik a maga részéről. (Rassay Károly: Nem bántom! Én csak igazságot akarok az egész vonalon!) Az én beszédem igyekezett ezt a nivót betartani. (Rassay Károly: Igen tanulságos volna, ha bemutatnák, hogy ki mennyi vagyonadót és jövedelmi adót fizet! — Ugrón Gábor: És hogy ki fizette már ki!) Azt hiszem, hogy ha a kormányzat a bankokkal és iparvállalatokkal szemben ilyen irányú óhajjal lépne fel, akkor a kormányzat megtudná szerezni a szükséges valutakölcsönt, ez pedig feleslegessé tenné azt, hogy az eddigi előleg címén kivetett négy- és hatszoros adózási kényszerkölcsön helyett még további adózásokra is legyen szükség. Amidőn azonban a nemzetnek minden rétege panaszkodik, mindeniknek fáj valami, (Zaj. — Elnök csenget.) mint a közbeszólásokból látom, az egyik osztály tényleg sokkal erősebben adózik, mint a másik, — nem tudom, melyik erősebb, mint a másik, — akkor ezeknek a termelő osztályoknak van egy jogos közös óhaja és kívánsága s ez az, hogy ha az egyik oldalon... (Állandó zaj a balközéven.) Elnök: Gaal Gaston képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Görgey István ;,.. hozzájárulnak az állam