Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-252

2$6 À nemzetgyűlés 252. ülése 1924. figyelemmel^ kell lenni, mert hiszen a bankok urai és a háziurak: urak, azok nem dolgoznak; ellenben a dolgozó-osztályról a munkásneprŐl, a mezőgazdasági népességről dehogy is gondoskodnak. T. minister ur, ön törvényt hozatott a nemzetgyűléssel, de annak az u. n. in unkabér védőtörvénynek a gyakorlatban nincs semmi értéke, mert a földmivesmunkásságnak nines szervezkedési szabadsága, nem tudja a maga befolyását érvényesíteni. Az ön törvénye, az a bizonyos szociálpolitikai törvény csak kirakattörvény, semmi más, és gyakorlati értéke, gyakorlati jelentősége nincs. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt, méltóztassék tehát beszédét lehetőleg röviden befejezni. Farkas István: Nagyon rövidre fogom előadásomat, méltóztassanak azonban megengedni, hogy még egypár szót szóljak. Mindenekelőtt pártom részéről javaslatot fogok előterjeszteni, mely javaslatot részletesen meg akartam indokolni, ami azonban most nem áll módomban. Pártom nevében az egész kérdés szanálására és rendezésére egy tervezetet vagyok bátor előterjeszteni, melynek az a célja, hogy annak alapján komolyan, behatóan, a szociális szempontok figyelembevételével szanáltassék az egész gazdasági élet. A javaslat több részletből áll és a következőképen szól (olvassa) : »A nemzetgyűlés« a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről« szóló 381. számú törvényjavaslatot visszaadja a pénzügyi, igazságügyi és közgazdasági bizottságnak ujabb tárgyalás végett. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a fent megnevezett bizottságnak bocsássa rendelkezésére a következő anyagot: I. 1. elszámolás az 1921: XV. te. és 1921: XLV. te. alapján befolyt vagyon- és rész vény váltságösszegek hovafordításáról; 2. elszámolást az 1920: III. te. alapján a pénzlebélyegzésből visszatartott és államkölcsönként befolyt összegek hovafordításáról; 3. kimutatást arról, hogy mely bankok és vállalatok milyen összegű hiteleket kaptak a Jegyintézettől; 4. kimutatást a legutóbbi öt év alatt befolyt adó jövedelmekről; külön feltüntetve az egyes adónemeket ; 5. vagyon- és jövedelemkatasztert a legutóbbi öt évről. II. A nemzetgyűlés utasítsa a fent megnevezett bizottságot, hogy az emiitett anyag birtokában dolgozza át a törvényjavaslatot az alábbi ' szempontok érvényesítésével: 1. A valorizáció a gazdasági élet minden terén érvényesítendő: valorizálandók a különböző járadékok, nyugdíjak, rokkantsegélyek és az egyéb pénzbeli szolgáltatások; 2. a kényszerkölcsön alól mentesitendők mindazok, akiknek jövedelmi adó;a nem érte el a 250.000 és vagyonadója a 100.000 koronát az 1923 évben; 3. kényszerkölcsön a progresszivitás elvén érvényesítendő, a jövedelmi adó után kivetett kényszerkölcsön szorzószáma arányosan alacsonyabb legyen a vagyonadó után kivetett szorzószámnál; 4. a kéu y szerkölcsönadó kivetendő: 1. a Pénzintézeti Központ utján a bankokra, 2. a Tőzsdetanács utján a tőzsdetagokra, 3. a részvénytársaságokra és szindikátusokra. évi március hó 7-én

% pêntekêfi. III. A nemzetgyűlés titasitsa a kormányt, hogy a pénzügyi javaslatokkal egyidejűleg terjesszen elő megfelelő törvényhozási javaslatokat a munkások és alkalmazottak anyagi helyzetének javítására. a) 1. módositsa a béregyeztetésről szóló rendeletet; 2. alkossa meg a béregyeztető hivatalokat, amelyek a bérek és árak állandó figyelemmel kisérése mellett szabályozzák a minimális béreket; 3. vezesse be az állami hivatalos indexet; 4. iktassa törvénybe a létminimumot; b. A nemzetgyűlés küldjön ki parlamenti vizsgáló-bizottságot, amely vizsgálja meg a gyáripari és mezőgazdasági munkásság gazdasági, egészségügyi és szociális viszonyait és vizsgálatának eredményéről annak idején tegyen jelentést a Háznak. IV. 1. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy sürgősen szüntesse meg az elsőrendű cikkek forgalmi adóját és kincstári részesedését. 2. Szüntesse meg a gabona- és élelmiszervámokat. 3. Biztosítsa a devizaszükséglet zavartalan kielégítését. 4. Szüntesse meg a beviteli és kiviteli engedélyekkei való visszaéléseket és biztosítsa a kereskedelmi forgalom zavartalanságát addig a mértékig, amig a közérdek ezt megengedi. 5. A kormány gondoskodjék a korona stabilizációjáról, ami előfeltétele a gazdasági és pénzügyi helyzet szanálásának. Ha a korona stabilizációja nem volna megvalósítható, ugy a német »Rentenmark« mintájára járadékkoronát bocsásson ki, amelynek fedezetét az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági nagytőke szolgáltassa. 6. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy készítse elő az adóreformot. Terjesszen elő törvényjavaslatot a szükségleteknek megfelelő, a progresszivitás elvén alapuló jövedelem-, vagyon-, föld- és telekértékadózásról. 7. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a kereseti adó megállapításánál biztosítsa a létminimum adómentességét és a progresszív adózást igazságosabban alkalmazza. 8. Végül az állami rendelések és különböző közmunkák kiadásával, tervszerű termelési Programm végrehajtása val biztosítsa a normális gazdasági élet lehetőségét és fellendülését.« T. Nemzetgyűlés ! Sokszor azt a szemrehányást kaptuk, amikor itt felszólaltunk a drágaság kérdésében, hogy nem teszünk javaslatot a drágaság ellen. Sokszor tettünk valamennyien és tettem magam is javaslatot erre a kérdésre vonatkozólag. Azt a visszavágást is kapjuk a túlsó oldalról, hogy ne politikával, hanem gazdasági és szociális problémákkal foglalkozzunk. Ezt mi mindig megtettük és megtesszük ezután is. Most is azért terjesztettük elő ezt a javaslatot, hogy módot adjunk a nemzetgyűlésnek és arra kérjük, hogy kényszerítse a kormányt igazságos adóztatásra, igazságos munkásvédelemre, és arra, hogy ne csak a tőkét, hanem a munkást, a dolgozó osztályokat is megvédje. A javaslatot nem fogadom el. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, f. hó 11-én, délelőtt 11 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a korona értékcsökkenésének meggátlására irá-