Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-252

A nemzetgyűlés 252. ülése 1924, nieztetése előtt. Én a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra akarom felhívni, hogy mindazok a kérdések, amelyek a. drágasági bizottság elé tartoznak, tumjdonképen a nemzet legfontosabb életkérdései, azért mert minden ember életébe teljes mértékben belevágnak. Azért fontosnak tar- | tanain, hogy a drágasági bizottság minél előbb j járuimn a nemzetgyűlés elé egy minden kérdést felölelő jelentessél, hogy a nemzetgyűlésnek módja legyen a maga határozatát meghozni. Elnök: A házszabályok 134. §-a értelmében a bizottságok csak a hozzájuk utalt ügyekben tehetnek a Háznak jelentést. Azokban az ! ügyekben, amelyek a drágasági bizottsághoz [ voltak utasitva, a drágaság! bizottság eddig is megtette a maga jelentését. Egy -olyan ügyben azonban, amely nincs hozzá utasitva, nem tehet a nemzetgyűlésnek jelentést. Ellenben a bizottság a maga hatáskörében megteheti azt, amit jónak és szükségesnek lát, de innen a nemzetgyűlés utján nem utasítható nézetem szerint és a házszabályok szakaszai és szelleme szerint sem arra, hogy egj bizonyos ügyben, amely odautalva nincs, jelentést tegyen a nemzetgyűlésnek. Ez teljesen ellentmondana az eddig gyakorlatban volt házszabályoknak. Teljesen lehetetlen volna ezt a praxist követni, mert akkor ezt az összes bizottságokra nézve meg lehetne tenni. Már pedig a nemzetgyűlés csak arra utasithatja a bizottságokat, — ami eddig meg is történt — hogy amennyiben egy javaslat hozzáutasittutik, erre vonatkozólag ejtse meg a tárgyalást és tegye meg a jelentését a nemzetgyűlésnek. Ez van a házszabályokban, ami gyakoroltatott is eddig. Amit a képviselő ur ajánl és proponál, az teljesen ki van zárva és lehetetlen, mert a házszabályokkal ellentétben áll. (Helyeslés jobb felől.) Beck Lajos képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Beck Lajos: Tisztelt Nemzetgyűlés ! A mélyen t. elnök urnák felfogásával szemben tisztelettel előterjesztem azt a véleményemet, hogy a házszabályok 138. §-a imperative irja elő, hogy a bizottságok előadói jelentéseiket előterjeszteni kötelesek. Ebből kifolyólag én ugy interpretálom a paragrafust, hogy a Ház plénuma a bizottságot mindenkor ntasithatja ilyen jelentések előterjesztésére. Elnök: A képviselő nrnak teljesen igaza volna, ha csak a 138. § vonatkoznék erre a kérdésre. Azonban ez vonatkozik a többi szakasszal összefüggésben arra is, hogy a bizottságok tartoznak megtenni jelentéseiket a hozzájnk utalt ügyekben. (Fábián Bé'a: A lakáskérdés hozzá van utalva!) A Ház eddig nem utalta hozzá ezt a kérdést és ezért nincs előadója. A házszabályok 138, §-át abból a koniDlexumból, mely ezt a kérdést rendezi, nem lehet kiragadni. Méltóztassék a házszabályok e rendelkezéseit egész összefüggésükben elolvasni, akkor méltóztatnak látni, hogy téliesen ki van zárva az, hogy leérvén elöadóia olvau ügynek, amely nem is létezik a bizottságnál. (Esztergályos János: A drágaság létezik!) Dráerasáffi bizottság van, de a. lakáskérdés nincs ndautalva. tehát nem is bizhatott meg- előadót e kérdés előadá- j sával. Ha e kérdés oda volna utalva, akkor kel- | lene előadóiának lennie és a bizottságnak is , kellene arról jelentést tennie. De mivel ez nem j történt meg, ennélfogva teljesen lehetetlenség < a kénviselő urnák e magyarázata. (Helyeslés ., a jobboldalon;) Napirend szerint következik a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes *' évi március hó 7-én, pénteken. 225 intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Minthogy Czettler képviselő ur a Háztól tegnap engedélyt nyert arra, hogy beszédét ma mondhassa el, ennélfogva a képviselő urat illeti a szó. Czettler Jenő: Tisztelt Nemzetgyűlés! Amikor a, keresztény nemzeti gazdasági párt megbizásából ehhez a fontos kormányjavaslathoz hozzászólok, engedtessék meg nekem, hogy a parlamenti szokástól eltérőleg nem az előttem szólók házszabályvitájára, hanem a nemzet eminens érdekét jelentő javaslattal utolsónak foglalkozó szónoknak, Meskó Zoltán képviselő urnák beszédére alludáljak. Meskó Zoltán minden beszédében egy-egy huszáros bravúrt láthat a hallgató, és bár lehet különböző vélemény az ő beszédeiről, az az egy bizonyos, hogy egészséges eszme mindig van bennük. Egészséges eszme mostani beszédében: annak a gazdaság*] szakértő testületnek összeállítása, amely azt a gondolatot ébresztette bennem tegnap, amit szent Pál apostolban az athéni pogány templom oltárának felirása: Az ismeretlen istennek. T. i. épen négy esztendeje követeljük a Gazdasági Tanács felállítását, ugyanannak a gondolatnak megvalósítását, amely Meskó Zoltán képviselőtársam beszédéből mint csattanó, mint egész beszédének alapvető része kiemelkedett. Abban az időben, amikor mi ezt követeltük, nem arról volt szó, hogy egy haldokló betegágyánál tartsunk konziliuniot, hanem arról, hogy ÍI gyakorlati élet és az elmélet minden jelesét, világnézeti különbség nélkül, egyesitsük egy uj, nagy rekontstrukciós progvamm megteremtése érdekében. Sokat beszélnek arról, hogy öszsze kell fogni minden magyar erőnek f és félretéve minden mást: az ország újjáépítésének gondolatát konkrét tervekbe kell önteni. De hogyan lehetett volna ezt az összefogást megcsinálni, amikor a legkiválóbb szakerők kivül voltak a nemzetgyűlés házán! Sokat elriasztott közülük a korteskedéssel kapcsolatos mindenféle olyan dolog, amely az igazi szakértőt feszélyezi, s a kormány nem tudta megtalálni a módját annak, hogy ezeket valamiképen bekapcsolja a tanácsadásba. Ennek a generációnak nemcsak naay szenvedései, de nagy hibái is vannak. Az idők járását nem tudja megérteni. Vakmerő volt, amikor mee-fontoltnak kellett volna lennie, a fegyvert eldobta., amikor a határokat védenie kellett volna (Uay van! Ugy van! a jobboldalon. — Lendvai István: Most már Daruváry szankcionálta azt is!) és szétszaggatott volt, amikor egysére lett volna szükség. Miért nem tudtuk a e-az-dasácn szakértő testületet mesralkotni? (Halljuk! HaJliuk! a középen.) Az első időben bizonvos naivság uralkodott a lelkeken. Mindenki azt bitte, hogy aorobléma: es-v tönkre+eH. ^azdasáerilag megesmikito+t ország* talnraállitása sokkal könnvehb dolog- s e""v ni fazdnsae'i rends/Of ki átütéséhez elég' a s/ilárd pkarat, azzal mindent meg lehet csinálni. Kis konventikuluniok —- a »Három veréb«, »Három "kapás«. »Osocsó bácsi« és nem tudom, méo- miféle székhellyel — orewntáltak a labilis helyzetű kormánynak jelölteket, (Meskó Zoltán: Ez isry van!) úgyhogy nem n nagy feladatok megoldására kerestünk férfiakat, mint a hasonlóan tönkretett Németország, hanem embereknek kerestünk munkakört. (Pikler Emil: Az öreg Tisza Kálmán is ezt csinálta ! Nem uj dolog!) Amikor a kormány végre abba a helyzetbe jutott, hogy valahogy stabilizál*