Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-250
15S r  nemzetgyűlés 250.'ülése 1924. gyan ezek az eltolódások kombinálhatók, tiszta és világos számítás leg-yen, és abban tényleg meglegyen a közmegnyugvás. (Propper Sándor: Nem világos, mert a tőzsdei árfolyamoktól függ!) A lényeg az, hogy ezzel a számítással mindenkor megkapjuk a korona helyzetéhen előállott tényleges, effektiv változást, ami természetesen nem is érhető el másképen, mintha az árfolyamok kombináltatnak. (Dénes István: Akkor kontreminálják meg, amikor akarják!) Ami már most azt a kört illeti, amelyre a valorizáció vonatkoznék, (Propper Sándor: A minister ur maga is kineveti!) ez a kör általában a hitelügyletekre vonatkozik, még pedig tág értelemben véve, a hitelügyletekre ; tehát nemcsak azokra a hitelügyletekre, amelyek váltó kiállításával kapcsolatosak, hanem általában ugy az áru-, mint pedig egyéb üzleteknél mindarra, ahol hitel kapcsolódik bele. A lényeg az, hogy az, aki pénzt ad. annyit kapjon vissza, amennyit adott és az, aki pénzt vesz igénybe, annyit fizessen vissza, amennyit kapott. Azt hiszem, hogy azzal, hogy ezt az elvet ennél a javaslatnál felállítottuk, közeledünk az egészségesedés felé. Kétségtelen, hogy zökkenések nélkül az ilyen közeledés és az ilyen átmenet nem képzelhető el. De nem szabad elfelejtenünk azt, hogy ha a mostani rendkívüli viszonyok után rendezett valut axis szituációba jutunk, akkor is fennállanak mindazok a zökkenések, amelyek most fenforognak, úgyhogy ezeken a zökkenésekeii akkor is át kell esnünk. Azt eh ismerem, hogy most, amikor egy számolási értékről van szó és amikor ennek kapcsán mindig számolásokat kell megejteni, több technikai nehézség merül fel, mint amennyi felmerül majd akkor, amikor véglegesen átmegyünk egy rendezett állapotba. Felmerül ezenkívül még bizonyos mértékben olyan érdemleges nehézség is, amely nem merül fel egy* végleges rendezésénél. Legszembeötlőbb az, hogy ilyen nehézségek felmerülnek a pénzintézeteknél, inert hiszen a pénzintézeteknél annak a hely- j zetnek kell fenforogni, hogy az aktiv tételek- < kel szemben mindenkor passzív tételek állja- J nak és egészen természetes, hogy amikor egy j hitelvalorizáció áll be,'— tehát nem egy teljes valorizáció, — ez a kiegyenlítődés nem történhetik meg egyik napról a másikra; itt tehát átmenetileg mindenesetre fenforognak bizo^ nyos differenciák. Kétségtelen, hogy az iparnál is előáll egy bizonyos érdemi nehézség ebben az átmeneti időben, előáll azért, mert egészen természetes, hogy a versenyképességre ki kell annak hatnia, amikor abból az állapotból, amikor esetleg kevesebbet lehetett a hitelért visszafizetni, át kell térni arra az állapotra, amikor tényleg az az érték adatik vissza, amely átvétetett. Aránylag a legkevesebb nehézség van a kereskedelemben és azt hiszem, hogy ott aránylag igen rövid idő alatt lesznek a nehézségek kiküszöbölhetők. Ezekkel a hátrányokkal azonban, amelyeket említettem, amelyek tehát részhen technikai hátrányok, részben egészen érdemlegesen jelentkező hátrányok, szeinbenállanak azok az előnyök, amelyek az ily természetű valorizációval járnak. Ezek az előnyök pedig abban állanak, hogy először is nincs érdeke senkinek sem abban, hogy a korona tovább romoljék. Ez a momentum a hitelvalorizációval kiküszöböltetik, mert ha nem is történt meg egy teljés, általános valorizáció, mégis csak az lesz a évi március hó 5-én, szerdán. helyzet, hogy- azáltal, hogy a hitelre vonatkozólag ez bekövetkezett, ez mint egy hullám megy végig az egész gazdasági életen és végeredményben érezteti hatását az egész gazdasági életben. A másik előny az, hogy azáltal, hogy ilyen számolási érték kreáltatott, egy olyan kalkulációs bázis adatott, amely felhasználható. A múltban mindenkor arra volt szükség, hogy a kalkulációknál valami idegen valutához nyúljunk, amely szintén alá volt vetve bizonyos változásoknak. Most ezt egyszerűbben érjük el, amikor ehhez a számolási értékhez igazodunk. A harmadik előny — és ez talán a legfontosabb, —- hogy most megvan a lehetőség-e az értékálló betét elhelyezésének. A múltban azt láttuk, hogy a legnagyobb nehézséget a gazdasági életben az okozta, hogy az, akinek koronáiban állott a pénze rendelkezésre, nem merte ezt a koronát megtartani, mert nem tudta, hogy annak értékében milyen változás következik be. Ebből állott elő az, hogy vagy idegen valutát igyekezett szerezni, vagy árut igyekezett tezaurálni, ami azután az árakra volt bizonyos kihatással. A mostani időpontban, mikor lehetővé vá« lik az, hogy koronában ugy lehessen elhelyezni betétet, hogy az, aki pénzt elhelyezett, azért ugyanannyit kapjon vissza, mintha mondjuk dollárt vásárolt volna és azt a dollárt utóbb eladná, ez megadj a a lehtőségét annak, hogy anélkül, hogy idegen valutákban forgalom legyen és árukban tezaurálás következzék be, fix módon lehessen pénzt elhelyezni olyképen, hogy annak értéke konzerváltatik. Ezek az előnyei az ib r en formában történő valorizációnak. Arról nincs szó, hogy ez a valorizáció intézményesen túlmenjen a hitel keretein. De ez a praxisban nern is volna megfelelő, mert hiszen az már technikailag is igen nagy nehézségeket okozna, ha például az árakat takarékkoronában állapítanék meg akkor, amikor készpénzért való adásvételről van szó, vagy pedig a menetdíjakat és fuvardíjakat ilyen koronákban állapítanék meg. Ezt nem tervezi a javaslat és remélem, hogy ez a gyakorlatban sem fog kialakulni. Az egész kérdéskomplexumnak egyik legfontosabb kérdése a kamat kérdése. Ez az a kérdés, hogy azoknál a hiteleknél, amelyek ilyen valorizációs alapon nyújtatnak, milyen kamatláb számittassék. Ebben a tekintetben természetesen át kell esnünk bizonyos átmeneti nehézségeken, de azt hiszem, hamarosan ki fog alakulni az egészséges kamatláb annál inkább, mert hiszen az államnak módjában van, hogy erre bizonyos mértékig befolyást gyakoroljon. Módjában van azáltal, hogy a postatakarékpénztár elfogad betéteket, és e betéteknél a kamatláb megállapítására nézve bizonyos irányító befolyást gyakorolhat. Módjában van az által is, hogy a Pénzintézeti Központ, amelynek az országban jóformán minden pénzintézet tagja, szintén elfogad ilyen betéteket, s az itt megáll apitott kamatlábbal szintén bizonyos befolyást gyakorolhat a kamatláb kialakulására. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a kamat terén általában csak akkor fog az országban a teljesen normális állapot helyreállani, ha meg lesz a lehetősége annak, hogy a magángazdaság külföldről is igénybe vehessen pénzt, mert a kamatlábra mindenkor az fog egészségesen kihatni, ha külföldi pénzt fognak bizonyos kamat mellett kínálni, mert akkor kell,
