Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-249
150 r A nemzetgyűlés 249. ülése 1924. vaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Most fel fogom tenni a kérdést Várnai Dániel képviselő ur határozati javaslatára. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e Várnai Dániel képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat* akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Várnai Dániel képviselő ur határozati javaslatát elveti. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—í §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat másodszori olvasásban is elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Megteszem javaslatomat legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket szerdán, f. hó 5-én d. e. 11 órakor tartsuk és annak nauirendiére tűzessék ki 1. Az Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről a pénzügyminister ur által benyújtott törvényjavaslat. Méltóztatnak nauirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen ! Nem !) Farkas István képviselő ur kivan szólani. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi javaslatához, annak kiegészítéséül pótlást kívánok előterjeszteni. (Halljuk a szélsőbaloldalon.) A közgazdasági és a szociális élet terén a helyzet oly nagy átalakuláson ment keresztül, hogy lehetetlenség, hogy a nemzetgyűlés és a kormány ezzel ne foglalkozzék. Én már ismételten és ismételten szóvá tettem a drágaság kérdését és az azzal arányban álló munkabéreknek és íixfizetéseknek ügyét. Kértük, követeltük a kormánytól, tegyen valamely intézkedést arra vonatkozólag, hogy a munkabérek arányba jöjjenek a folyton és rohamosan emelkedő drágasággal. A kormány errevomatkozólag semminemű oly intézkedést nem tett, melynek gyakorlati értéke volna. A helyzet most az, hogy máris ki van tűzve napirendre a pénzügyi javaslat ; a kormány gondoskodik arról, hogy valorizáljon^ hogy a tőke a maga spekulációjában megtalálja számítását, s hogy a kölcsönadónak és eladónak nyeresége, megélhetése, jövedelme biztosítva legyem A kormány — mint legutóbb hallottuk — gondoskodik a háziurakról; a házbéreket viszszamenőleg is készül felemelni, de a kormány intézkedésében semmit sem találunk arra vonatkozólag, hogy a munkabéreket és fixfizetések terén tegyen valamit, s hogy ennek az országnak dolgozó népességét, amely munkából él, megfelelő helyzetbe, megfelelő sorsba hozza, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A helyzet az, hogy a kormány hozzányúl a gazdasági élethez, intézkedik arról, hogy vagy ónokkal biró egyes kategóriák megkapják a maguk jövedelmét. Ha a kormánynak s a népjóléti ministeriumnak gondja van arra, hogy a évi február hó 29-én, pénteken. háziurak a korona leromlása következtében el ne veszitsék a nekik járó megfelelő jövedelmet, akkor hogyan lehet olyan kormányzati politikát elképzelni, hogy más vonatkozásban ne gondoljanak arra, hogy a fixfízetésből, munkabérből élők is megfelelő keresetmennyiséghez jussanak, hogy megélhessenek. Kétségtelen dolog, hogy az ország legértékesebb eleme a munkaerő. Kétségtelen az is, hogy a napról-napra, óráról-órára növekedő drágaság olyan arányokat ölt, hogy a két fél nem tudja azt egymással kiegyenlíteni. Az államnak kellene tehát beavatkoznia, és közrehatni, hogy az a nagy társadalmi réteg ne jusson olyan kellemetlen, rossz, sanyarú helyzetbe, mint amilyenben vaií. mert ennek nagyon rossz következményei lehetnek. Ismételten kértük a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket. Meg is tette. Sürgetésünkre kiadták a. béregyeztető rendeletet, de e tekintetben azért még sem történt semmi, mert nincs végrehajtva ugy, hogy a rendelet abszolúte semmit sem jelentett, annyi, mintha a nemzetgyűlés nem fogadta volna el annakidején a javaslatunkat, mert gyakorlati értéke nincs, minthogy a gyakorlati alkalmazásában nem nyilvánul meg. Itt tehát nem a szokásos panaszkodásról, nem a szokásos nyomorúságról van szó, hanem arról, hogy a kormány hozzányúl a gazdasági élet szabályozásához, a koronát stabilizálni akarja, biztosítani akarja a hiteleket, a takarékosságot, hogy valamiképen konszolidálódjunk, de napról-nanra rosszabb lesz azoknak a helyzete, akik fixfizetésből^vagy munkabérből élnek. Ebből végzetes bajok, végzetes^ katasztrófák támadhatnak. A munkások es'y részének olyan kevés a keresete, annyira alacsony a létminimuma, annyira lesülyedt az életstandardjuk, hoars 7 béremelkedés is, amit esetleg nagy nehezen el tudnak érni, ma már nem jelent semmit, nem javit a helyzeten, mert hiszen a szituáció az, hoo-y amis' megkapják a kis béremelést, addig újból még egyszer akkora drágaság áll be. • Hiszen elég hivatkozni arra, hogy az elmúlt hónanban. januárban' a legszükségesebb élelmiszereket illetőleg 48% volt az indexszám, míg most, februárban 60% volt az indexszám nmelkedése. E szerint újév óta több mint 100%-kal drágultak meg a lee-szükségesebb élelmiszerek és ezzel a munkabérek nem tartanak lénést. Ami béremelkedés a munkásoknál történt, az 20—30% volt. A legmasrasabb béremelkedés az elnwH két hónán alatt 50% volt, ami több mint 100%-kos áremelkedést jelent az indexszámmal szemben. Ez igv (Baticz Gvnl« : Minden hónapban így megy!) < me*ry évrőlévre, ugy hogy az életnívó lesülvpdt arra az alacsony színvonalra, hogy a munkás nem tud táplálkozni. Ha a t. kormány tagjai vennének maguknak időt arra, hogy elmennének, vagy érdeklődnének, vagy legalább annyit tettek volna meg, hogy számszerű adatokat evüjtöttek volna erre vonatkozólag", ha megtették volna azt, hogy a maguk közegeivel vizsgáltatták volna meg, hogy milyen viszonyok közt élnek az olyan munkások, amelyekben több a családias 1 « s csak a családfő tud keresni: akkor meggvőződhetnének arról, hogy milyen rettenetes, borzasztó állapotok vannak, amelyek valami' kor kirobbanhatnak.
