Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-249
140 "A nemzetgyűlés 249. ülése 1924. a munkás-sportegyesületek kifejlődését. Sokkal szívesebben látom a munkásokat a sportegyesületekben, mint a délutáni szakszervezeti üléseken. (Helyeslés jobbfelől.) Sokkal szívesebben látom ezt a magam szempontjából. (Sütő József: De bogy lehet a kettőt egymással összehasonlítani ? — Propper Sándor : Az egyik gazdasági érdekképviselet, a másik pedig sportegyesület ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak Î Gömbös Gyula: Mégis szivesebben látom a munkásokat a sportegyesületekben, mint a szakszervezetekben; ez következik az én elvi felfogásomból. (Saly Endre: Ezzel nem vonják el onnan őket !) Az az önök bölcsességétől függ, hogy elvonják-e vagy nem; nekem érdekem, hogy önöktől a munkásakat elvonják, ezt megmondom őszintén. Mindezek ellenére helyeslem a munkássportegyesületek létesítését, mert a munkássportegyesületek 'létesítésével a munkásokat, felfogásom szerint, betereljük a mi gondolatkörünkbe, mert aki sportol, aki szereti a sportot, az lassan nacionalistává válik; megszereti a sportpályát, és ha nincs is földje, azt a sportpályát, azt a rögöt szereti, amelyen fut, amelyen tornázik, amelyen atletizál, amelyen győz, és ezért automatikusan belekerül a mi gondolatkörünkbe. (Varsányi Gábor: El is tiltják onnan a szocialisták tagjaikat! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Én nyíltan megmondtam, hogy ezeknek a munkássportegyesületeknek a kifejlődését támogatni kell azért, mert épen a munkásosztálynak, amely a gyárakban görnyedt háttal dolgozik, van szüksége szabadtéri sportra, sportpályákra, jó levegőre és egészséges foglalkozásra. (Propper Sándor : A Munkás Testedző Egyesület húsz esztendős !) Nem tudom, hány éves a képviselő ur, én harminchét éves vagyok, ennek következtében harminc évvel ezelőtt nem vehettem részt a magyar sport kialakításában. (Zaj.) Felfogásom szerint a régi, bevált egyesületeket — megjegyzem itt, hogy Rothenstein képviselő urnák nincs igaza, mert a Mac-ban, amelynek én is tagja vagyok, zsidó nincs — leaderegyesül etekké alakítanám át. Pesten van pár egyesület, amelyek nagy sportmulttal rendelkeznek ; ezeket kellene az országos sportszervezetek élére állítani. Nem volna hiba például, ha a MAC a maga atlétikáját, amelyben kiváló, átplántálná az egész országra, ha volna még huszonöt vidéki MAC és ezek vezetését a budapesti MAC vállalná, és szakembereit kiküldené, különösen ma, amikor a testnevelési főiskola még nincs felállítva s amikor ennek hiánya folytán hibás irányban fejlődhetik az egész sport. Mondom, ennek következtében én ilyen leaderegyesületeket kreálnék. (Friedrieh István : Csak nem állami tisztviselőkkel !) Nem, hanem olyanokkal, akik amatőrsportsman-ek, akik fanatizmussal csinálnák az egész dolgot. (Friedrich István : Csak ne állásokat !) Az bizonyos, -•ahogy én a magyar, igazán amatőr, sportférfiakat ismerem — azoknak nagyon-nagyon kevés anyagi támogatás kell ahhoz, hogy ezt a kötelességüket megtegyék. A magyar amatőrsportsman-ek eddig is megtették kötelességüket ; rongyos cipővel és rongyos ruhával járják az országot és lelkesednek, ha valahol át tudják plántálni tudásukat a vidéki emberekbe. Én azt tartom, hogy az ilyen leaderegyesületek kreálásával automatikusan előállana az a helyzet, hogy a kék-sárga, piros-fehér és hasonló szinek az egész országban elterjednének, s nagy évi február hó 29-én, pénteken. konkurrencia fejlődnék ki az egyes szervezetek között, ami automatikusan hozzájárulna ahhoz, hogy sportérdekszférák alakuljanak, amelyekben a sport óriási előhaladásáról fogunk meggyőződhetni. Mert a verseny a sport éltetőeleme. És itt szeretnék rövidesen rátérni a minister ur azon kijelentésére, hogy a nemes verseny a sport éltető eleme és nemzetnevelő hatású is. A nemes verseny abban áll, hogy automatikusan elismerem a jobbat, hogy nem könyököléssel lehetek első egy futásnál, vagy vívásnál s nem intrikákkal és összeköttetésekkel, hanem csak azzal a tehetséggel érhetek el bizonyos pozíciót valamely sportágban, amely bennem van. Itt nincs stréberség és semmi más ilyen dolog. Ez a nemes verseny elő fogja majd idézni azt, hogy azok a kellemetlen emberek ebben az országban végre arra a helyre kerülnek, ahova valók ; azok a könyöklő, stréberkedő, nagybácsikra és tantékra támaszkodó emberek eltűnnek és fog majd fejlődni egy magyar társadalom, amely automatikusan kiveti magából ezt a tehetségtelen, jólfésült, monoklizó és raccsoló söpredéket, amely nem alkalmas arra, hogy az állam életében részt vegyen, mert se nem férfi, se nem karaktéi-. A nemes sportnevelésnek, a nemes versenynek épen az lesz a célja, hogy olyan férfitípus keletkezzék ebben az országban, amelyre elsősorban ennek az országnak van szüksége. (Varsányi Gábor : Nagy szüksége van !) Abban is igaza van a kultuszminister urnák — akinek, dacára annak, hogy elvi differenciák választanak el 'bennünket, hálával tartozom azért, hogy olyan mélyen foglalkozott a sport gondolatával — hogy az iskolai testnevelés kérdését is aktuálisnak ismeri el. Hiba volna ugyanis, ha csak a nagyok, a felnőttek számára készitenők elő a snortot. Kinek készítsük elő ! A sportot a gyermekeknél kell kezdeni, a népiskolában, a középiskolában. Petrovácz Gyula ieren tisztelt barátom fél attól, hogv iq-y a tanulók pár órát elveszítenek, fél attól, hogy talán a szellemi kiképzés kárára mepT ez a «nortfeilesztés. Én ettől nem félek. Tegnat) Teleki Pál gróf igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogv ő mint az egvetem egyik professzor.* azt az elvet fogja képviselni, hoírv hat órát töröljenek még a testnevelés érdekében. Épen a városi gvermeknek van szüksége arra. hogy testét kultiválja. Ennek a fővárosnak, ahol sok csenevész gvermek van s amelynek a levegője nem is tud mást termelni, úgyszólván, van leginkább szüksége arra, hogy az iskolákban kevesebb latinóra és több testnevelési óra legyen. Nagy súlyt kell helyeznünk a testnevelésre, mert mi hasznunk van abból, ha nagy tudósokat, nae'vfeiü. de csenevész testű embereket nevelünk? A testnek kell erősnek lennie, hogy az a fej, amelyet kiképzek, megfelelően tudjon működni. Nem szeretem » tökéletlen embereket. Nekünk tökéletes embertípusra kell törekedni és ez a tökéletes cmbertinus ott kezdődik, ahol egészséges testtel állunk szemben. Ezért helyeslem, hogy v középiskolákban különös gondot fognak fordítani a testnevelésre és helyeslem, hogy az egész testnevelés problémája egy rendszerré lesz végre átalakítva, hogy nem a minist értől fog függeni, hanem átöröklődik egyik ministerről a másikra, átmegy a köztudatba és mindenki magáénak fogja Vallani ezt a nagy nemzetmentő programot. Már a földbirtokreform tárgyalásánál