Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-247

14 nemzetgyűlés 247. ülése 1924. engedni, hogy megkérjem őket, hogy a maguk részéről is viseltessenek a mi ellenkező felfogásunk iránt hasonló reverenciával. (Helyeslés jobbfelől.) Nem óhajtok a személyében senkit sem bántani, én csak a törvényt, az alkotmányt óhajtom védeni. Szent hitem és meggyőződésem, hogy, ha ezt a kérdést olymódon kezelnék, mint ahogyan legitimista képviselőtársaim kezelni szeretnék, Magyarország teljes összeomlása következnék be, és akkor még ez a 14 vármegye is rövidesen eltöröltetnék a föld szinéről. (Zaj.) Nem kivánom a t. Nemzetgyűlés türelmét újra igénybevenni, mert a július 25-én elmondott interpellációmban már pragmatikusan kimutattam, hogy mi hozta létre ezt a törvényt, hogy nemcsak a kisentente, hanem a nagyentente is mindent megmozgatott és követelte az országtól, hogy ezzel a veszedelmes propagandával hagyjon fel. Ha voltak is akkor ennek a nemzetgyűlésnek olyan tagjai, akik talán fogcsikorgatva szavazták meg a törvényt, de voltak ennek a nemzetgyűlésnek olyan tagjai és az országnak olyan polgárai is, akik a törvényt az entente parancsa nélkül is készségesen megszavazták volna. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. — Nagy Ernő: Legalább az ország kétharmad része! A nép minden esetre! — Erdőhegyi Lajos: A nép másképen beszél erről! — Pikier Emii: Megszavaztathatják Szabolcs megyét is ! — Erdőhegyi Lajos: Itt van megint a királykérdés!) Amiről én beszélek, az nem a királykérdés. (Szilágyi Lajos: A kétkulacsosság kérdése, ami bennünket, legitimistákat épugy felháborit, mint a szabadkirály választókat ! —

r Erdőhegyi Lajos: Csak háborogj, öreg !) A honvédelmi minister ur, miután ő katonatiszt, azt a közjogi, azt az- alkotmányos nevelést, amit mi magyar politikusok j nyertünk, a katonaiskolában, ahol ő a tudományát gyűjtötte és ahol az életre előkészült, nem szerezhette meg. Tulaj donképen nem is csodálkozom azon a közjogellenes felfogáson, gondolkozáson, aminek ő itt kifejezést ad. (Szijj Bálint: Hátha Szilágyi ülne a helyén, mit mondana!) Nem mondott a honvédelmi minister ur egyebet, mint azt, hogy Magyarországon még ma is van királyi ház, de Magyarországon az uralkodói jogszünetei, és hogy mindaddig, amig a honvédelmi ministeri székben ő ül, a Habsburg volt uralkodóháznak ugyanazok a megkülönböztetett tiszteletadások járnak ki, mint azelőtt. (Pikler Emil: De a királyt szabad meggyilkolni! Királynak nem jár ki a megkülönböztetett tiszteletadás, csak a főhercegeknek! Nagyon különös felfogás! — Zaj.) Mindezt arra a jogforrásra alapitotta. amelyet a honvédség Szolgálati Szabályzatának hívnak. Hát, igen hálás témának kinálkoznék, ha az ember visszamenne a történelemben a közelmultakra és vizsgálná, hogy ezt a Szolgálati Szabályzatot, amelyet most olyan rigorózusan betartottak Habsburg Albrecht ur debreceni fogadásánál, hányszor rúgták fel. Hol volt a Szolgálati Szabályzat Budaörsnél? (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hol volt a Szolgálati Szabályzat Tihanynál? (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hol volt akkor, amikor a koronás királyt kiadták az ellenségnek? {Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pikier Emil: A legnagyobb blaszfémia, amit a világtörténelem valaha produkált! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt nem Pikier állapitja meg! — Szilágyi Lajos : Vagy, vagy ! Igaza van a képviselő urnák! — Egy hang jobbfelől: Az ország érdeke ugy kívánta, hogy Budaörsnél ellentálljanak! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Ha annak a katonának a Szolgálati Szabályzat szerint Habsburg Albrecht évi február hó 27-én, szerdán. 93 ur előtt teljes katonai diszben és pompában jelentkezni kell, akkor miként volt az lehetséges, hogy a koronás király előtt nem csak jelentkezni nem kellett, hanem rá is kellett lőni? (Pikier Emil: Diszlövések voltak! — Klárik Ferenc: Internálták is a királyt!) Ez a kormány kétszinü politikájának az eredménye. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a kormány nem mer hitvallást tenni a mellett, hogy valóban őszintén kivánja-e ezt a törvényt betartani, vagy nem. Nem mer azért, mert van annak a pártnak is olyan szárnya, amely ebben a tekintetben épen ugy érez, mint én — (Nagy Ernő: Ugy van ! Ott vannak a kisgazdák ! — Szijj Bálint: Ebben a tekintetben igaza van! — Pakots József: De nem merik nagyon hangosan mondani ! — Szilágyi Lajos: Tavaly még pártkérdés volt odaát! Aláiratta Gömbös!), —és akkor az a mondvacsinált pártegység bizonyára felbomolna. T. Nemzetgyűlés! Nem a gyűlölet vezet bennünket ennek a dolognak tárgyalásánál és ennek az ügynek taglalásánál. (Zaj jobbfelől. Elnök csenget.) Hiszen nem csak tőlünk, polgári ellenzéktől, de még a szociáldemokratáktól sem hallhatta senki, hogy kifogásolnák azt, hogy a volt uralkodóház tagjai ma is itt az országban tartózkodnak. Tartózkodjanak, legyenek itt; előjogokat azonban nem vagyunk hajlandók nekik adni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azok az uralkodóházi hereegek (Nagy Ernő: Volt!), volt uralkodóházi hercegek épen annyi jogot élvezhetnek, mint Kiss István vagy Nagy Pál. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Pakots József: Még hozzá Kiss István dolgozik!) Azoknak épugy nem jár különlegesebb fogadtatás, mint annak az egyszerű polgárembernek. Azt látjuk, hogy ez a kormány, ha aktive nem is vesz részt ennek a mentalitásnak fentartásában, de passzive tűri azt, hogy ilyen propaganda társadalmilag is folytattassék, sőt hivatalosan is eszközöltessék akkor, amikor ezek a hivatalos személyiségek megjelennek e fiatal ur előtt, hogy reverenciájuknak hivatalos kifejezést adjanak. (Klárik Ferenc : Felhasználják választási agitációra ! Arra használták fel Debrecenben! — Pikier Emil: A szabad király választók királyjelöltje! — Szakács Andor: Tiltakozom ellene! — Pikier Emil : Legalább egy részének! — Nagy Ernő : Ott van akkor legalább József főherceg ! — Homonnay Tivadar: József »főherceg«? Nem Habsburg József? — Nagy Ernő: Azt mondják!) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Horváth Zoltán: Nekem mindig az volt a felfogásom, hogy a parlamentarizmus megkivánja azt, hogy a ministeri székekben politikusok, polgári politikusok üljenek. (Felkiáltások jobbfelől: Hát azok vannak!) Ha a honvédelmi ministeri tárcát nem aktiv katona töltené be, hanem polgári politikus ... (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem aktiv katona!) Nyugállományú, de hivatására nézve mindenesetre katona. Mondom, ha a honvédelmi ministeri tárcát nem katona, hanem polgári politikus töltené be, akkor ilyen botlás bizonyára nem történt volna meg. Hiszen nem kell ahhoz valami túlságosan nagy közjogi képzettség és közjogi tudás, hogy a Szolgálati Szabályzat nem ellenkezhetik alkotmányunk fundamentális intézkedésével. Ha van abban a Szolgálati Szabályzatban olyan intézkedés, amely idejét multa, amely az időközben hozott törvényekkel ellenkezik, akkor első kötelessége a felelős állásban levő ministernek, hogy a Szolgálati Szabályzatot ennek megfelelően módositsa. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én ma, t. Nemzetgyűlés, az uralkodóházat meg«