Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

A nemzetgyűlés 231. ülése 1924 és hogy ezt a kérdést nem szabad egyszerűen csak ugy kezelni, hogy túlmegyünk rajta és egy nagyon káros praxist, káros judikaturát hagyunk meg, hogy megint két hét, két hónap vagy egy félév múlva arra jöjjünk rá, hogy a földreformnovellából semmi sem lett. Egyesegyedül azért nem lett semmi a földreformból, — már t. i. annyi, amennyit szerettünk volna — az tette szükségessé a novella aktualitását, azért következett be minden, mert a 2. § 3. pontját rosszul, egyenesen törvényellenesen hajtották végre. A magam részéről tehát szivesen járulok hozzá a földmivelésügyi minister ur indítványához, elfoglalt álláspontjához, hogy holnapig hagyjuk függőben a kérdést; holnapig az ő megnyugvására is megszövegezhetjük ezt a pontot és akkor — azt hiszem — teljes megnyugvással elintézhetjük ezt a kérdést. (Zaj.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: östör József! Östör József: T. Nemzetgyűlés! Amennyiben hozzá méltóztatnak járulni ahhoz, hogy ennek a szövegnek a tárgyalását elhalasszuk, akkor elállók a felszólalásomtól. Ahhoz, amit Rupert képviselőtársam mondott, nevezetesen hogy amennyiben a törpebirtokok elérik azt a bizonyos nagyságot, amely esetenkint lesz meghatározva — mondjuk: két-három holdat — a kis családi birtokokhoz joguk van az illetőknek, ehhez — azt hiszem — szó sem fér. Az én praxisomban egyetlen olyan eset sem volt, amikor az ilyen igénylőknek birtokát nem egészítették volna ki családi kisbirtokká, s ezért voltam bátor tiltakozni az előbb, amikor azt méltóztatott mondani, hogy ez igy van. Azt hiszem, Gaal Gaston képviselőtársam is megerősítheti, hogy a háromholdas törpebirtokost minden esetben kiegészítették családi kisbirtokká. Ha e tekintetben bármiféle kétely férhet a törvényhez, — aminthogy felfogásom szerint nem férhet — akkor készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy erre vonatkozólag a novellába törvénymagyarázat felvétessék. Méltóztassék a szöveget ekkép megállapítani. Ami a másik kérdést illeti, hogy ugyanekkora földet lehet juttatni azoknak is, akiknek csak belsőségük van, ez már túlmenne Rupert képviselőtársamnak módosításán is; valamint az is. hogy azok is, akik haszonbéreltek ingatlant s haszonbérletüket nem saját hibájukból vesztették el, a törpebirtok átugrásával családi kisbirtokra tarthatnak igényt. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Bent van az alaptörvényben!) Nem tudom, hogy ez a magyarázat helyes-e vagy sem a törvény ama rendelkezésére vonatkozólag, hogy »ugyanekkora földet lehet juttatni a fentemiitett meghatározás alá eső azoknak a földmiveseknek is stb.« Eszerint azok, akik véletlenül abba a helyzetbe jutottak, hogy akár öröklés, akár szerzés utján, akár bármi módon szert tehettek kis belsőségre, jobb helyzetben lennének, mint azok, akiknek már van birtokuk. Ezt az ugrást a kategóriákon keresztül — azt hiszem — sem a törvényhozó, sem az eredeti törvény nem akarhatta. Én ezt nem is tudom igy magyarázni, annál kevésbé, mert az eredeti törvényben ott van : »a fentemiitett meghatározás alá esők«. Ebből a kis vitából is látható, hogy milyen fontos és jelentőségteljes lehet egyik-másik módosításnak elfogadása, vagy el nem fogadása. Mert rendkívüli fontosságú az, hogy vájjon melyik magyarázat a helyes. Rupert képviselő ur indítványához szó sem férhet, mert meg vagyok győződve róla, hogy itt abususok voltak; s ha a Föld birtokrendező Bíróság igy fogta fel a kérévi január hó 30-án, szerdán. 81 dést s azok birtokát, akiknek földje elérte a törpebirtok nagyságát nem egészítette ki családi birtokokká, akkor ez tisztára tévedés volt, még pedig alapos tévedés s remélem, hogy a Földbirtokrendező Biróságnál ezt okvetlenül reparálni fogják. A másik kérdés az, hogy most a törpebirtokkategória átugrásával azt/akinek nincs egy talpalatnyi földje, csak egy kis házacskája, vagy pedig 300 öles belsősége, ezt ne törpebirtokban részesítsük, hanem családi kisbirtokban. Ezt én nem tartom helyesnek és azt hiszem, ez nem is helyes törvénymagyarázat és a többi törpebirtokossal való elbánás tekintetében nem is felel meg az egyenlőségnek. Megengedem, hogy ebben a pillanatban talán nem lehet erről véglegesen határozni és a kérdésben állást foglalni, ezért a magam részéről indítványozom, kegyeskedjék ennek a szakasznak megszövegezését a holnapi napra halasztani, Utóvégre ez a néhány óra különbség már nem határoz ebben a fontos kérdésben. Elnök: Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Csik József! Csik József : T. Nemzetgyűlés! Tagadhatatlan tény, hogy bizonyos félreértések származtak a földreformeljárásnál a Ijörpe- és a kisbirtok nagyságát illetően. Ezt a félreértést én annak a körülménynek tudom be, hogy a törvény egyáltalában nem precizirozza, milyen birtoktestet nevezhetünk kisbirtoknak és milyet törpebirtoknak, Már az általános vitánál rámutattam arra, hogy rendkívül fontos volna ennek a körülménynek precizirozása. Rupert t. képviselőtársam felemiitette, hogy amennyiben a törpebirtok típusát két katasztrális holdban állapitják meg, a bíró elesik annak lehetőségétől, hogy a törpebirtokot kis családi birtoktipusra egészítse ki. Felfogásom szerint a bíró nem minden jogalap nélkül jár el az ilyen esetekben, mert az alaptörvény 1. §-ának 1. pontja kimondja, hogy akinek nincs birtoka, annak legfeljebb három katasztrális hold adható, amennyiben pedig birtoka a három katasztrális holdat nem haladja meg, a birtok három katasztrális holdig kiegészíthető. Az alaptörvény szerint tehát a — mondjuk — két holdas törpebirtokosnak nem is adható több, mint egy katasztrális hold, mert ha többje lenne három katasztrális holdnál, a biró már áthágná ezt az első pontot. Épen ezekből a félreértésekből kifolyólag rendkívül fontosnak tartanám, ha egyszer már preciziroztatnék az a körülmény, hogy mely birtoktestek neveztessenek törpebirtoknak, melyek kis családi birtoknak és melyek kisbirtoknak. A nemzetgazdasági felfogás szerint törpebirtoknak az egy holdtól öt katasztrális holdig terjedő birtokot szoktuk nevezni. A törvény szelleme körülbelül az 1—3 katasztrális holdnyi birtoktest mellett szól. Már most rendkívül fontos, hogy ez a körülmény preeiziroztassék, mert amennyiben a törpebirtok nagyságát három katasztrális holdnál kisebbre vesszük, ugy a biró bizonyos jogalappal jár el, amikor csak három holdra egésziti ki a birtoktestet. Ha ellenben a törpebirtok nagyságának megállapitásánál túlmegyünk a három holdon, mondjuk, öt holdig és ennyire kiegészítjük, ugy teljes jogalappal követelheti az igénylő, hogy meglévő birtokteste családi kisbirtoktipusra egészíttessék ki. A magam részéről felszólalásomban propozicióval, módositással nem állok elő, mert hamarjában nem tudnék megfelelő helyes szöveget beilleszteni az előttünk fekvő törvényjavaslat szövegébe. Épen ezért a magam részéről célszerünektartanám, hey az itt elhangzottak kellő megfontolása, és a helyes szöveg megállapithatása céljából az e