Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

?<; A nemzetgyűlés 231. ülése 1924. évi január hó 30-án

} szerdán. szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget elfogadta. Most külön felteszem a kérdést Eőri-Szabó Dezső képviselő ur módositványára, amely az első bekezdést ki akarja egészíteni uj szöveggel. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a módosítást felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : Kérem azokat a képviselő arakat, akik Eőri-Szabó Dezső képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállni. A Ház a javaslatot nem fogadta el. (Derültség és zaj a jobboldalon. — Báró Podmaniczky Endre : Hát maga az indítványozó sem szavazza meg!!) Csendet kérek, képviselő urak. Ismételten kérem a képviselő urakat, hogy különösen a szavazás alatt méltóztassanak minden közbeszólástól tartózkodni, mert teljes lehetetlenség, hogy rendesen történjék a szavazás és zavar ne álljon elő, ha jobbról és balról állandóan zajonganak szavazás közben. A 2. § harmadik pontjának második bekezdésével szemben négyrendbeli módosítás adatott be. Ezek közül kettő Gaal Gaston, kettő pedig Szeder Ferenc képviselő uré. Szembe fogom állítani az eredeti szöveggel mind a négy módosító indítványt. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, természetesen mind a négy módosítás elesik. Ha nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, külön szavazások következnek, amelyeknél szembe fogom állítani egymással a különböző módosításokat. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 2. § harmadik pontjának második bekezdését változatlanul, eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Szakács Andor : Kérjük a módosításokat felolvasni Î — Rupert Rezső : Nem tudjuk, miről van szó ! — Felkiáltások jobb felől: Szavazás közben nem lehet!) A szavazást már elrendeltem. A képviselő urak tapasztalhatták, hogy minden esetben, valahányszor kellő időben kérik, nagyon szívesen felolvastatom a módositásokat. Most azonban már szavazás közben vagyunk és a házszabályoktól nem térhetek el. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 2. § harmadik pontjának második bekezdését eredeti szövegezésében változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a 2. § harmadik pontjának második bekezdését változatlanul elfogadta és ezzel a négy módosító javaslat elesik. Következik a 2. § negyedik pontjának tárgyalása. Kiván-e valaki szólni 1 Forgács Miklós jegyző : Eőri-Szabó Dezső ! Eőri-Szabó Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Tulajdonképen nem a negyedik ponthoz óhajtok szórni... Elnök : A képviselő ur most csak ehhez szólhat. (Eőri-Szabó Dezső : A negyedik pont végéhez javaslok pótlást !) Mihez akar a képviselő ur pótlást ! (Eőri-Szabó Dezső : A negyedik ponthoz óhajtok pótlást, módosítást!) Méltóztassék. Eőri-Szabó Dezső ! T. Nemzetgyűlés ! Már az általános vitában rámutattam arra, amire nézve most határozati javaslatot leszek bátor benyújtani. A juttatás kérdését érinti ez a javaslat, amennyiben azokról a falusi kisiparosokról óhajtok a törvény keretén túlmenőleg gondoskodni, akik bebizonyítottál! eddig is foglalkoztak földmivelésseü, iparukból bebizonyithatólag megélni nem tudnak, a világháborúban pedig becsülettel megálltak a helyüket. Lovász János t. képviselőtársamtól azt a szemrehányást hallottam már az általános vitában tett eme javaslatom miatt, hogy én már iparosoknak is földet akarok osztani. Javaslatomban azonban benne van, hogy csak akkor, ha a többi kategóriák, amelyek természetes, hogy megelőzik az iparosság*ot, már ki vannak elégítve és még van elég rendelkezésre álló föld, lehet földet juttatni azoknak a falusi kisiparosoknak, akik bebizonyithatólag már eddig is foglalkoztak mezőgazdasági munkával és erre rá vannak utalva, mert aiz ipart csak mellékfoglalkozásképen űzik és a világháborúban többi társaikkal együtt becsülettel harcoltak. Mondom, javaslatom azt célozza, hogy ilyen megszigoritásokkal ezek is méltányos elbánásban, kedvezésben részesülhessenek. (Szijj Bálint : Benne van az alaptörvényben !) Nem kívánom, hogy mások rovására jussanak előnyhöz a kisiparosok, de azt óhajtom, hogy ezek a mi derék falusi kisiparostársaink, akik mezőgazdasági munkával foglalkoznak, amennyiben lehet, megfelelő kielégítésben részesülhessenek. Ezért azt indítványozom, hogy a negyedik pont után iktassuk be a következő szöveget, amely külön ötödik pont is lehet (olvassa) : »Egy holdat meghaladó mennyiségben juttathatók földhöz az előbbi kategóriák kielégítése után rendelkezésre álló földből oly falusi kisiparosok is, akik bebizonyitottan eddig is rendszeresen foglalkoztak mezőgazdasági munkával, a világháborúban frontszolgálatot teljesítettek és akiknél az ipari munka csak mellékfoglalkozás.« Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni. Elnök : Kivan valaki szólani ! Forgács Miklós jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ehhez a ponthoz is . . . (Szijj Bálint : Nem értettem a módosítást ! Ki kell nyomatni és szétosztani, hadd tanulmányozzuk !) . . . pusztán azért szólalok fel,... (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szeder Ferenc : ... hogy olyan módosítást javasoljak, amely precízebbé és határozottabbá teszi a törvényjavaslat szövegét. Délelőtt is volt már alkalmam rámutatni egyik felszólalásomban arra, hogy azt tartanám kivánatosiiak és óhajtandóuak, hogy a törvény szövege határozott leg-yen, ne pedig olyan kaucsukszerü valami, amelyet tetszés szerint jobbra és balra nyújthatunk és magyrázhatunk. Amikor itt a törpebirtokok kiegészítésére irányuló szabályok szerint juttatható földről van szó, ismét ilyen kaucsukszerü fogalmazással találkozunk a »méltánylást érdemlő esetekben« kifejezésnél. Amint délelőtt az »érdemes« szó ellen felemeltem szavamat, épugy felemelem szavamat ez ellen is és ennek a megjelölésnek kihagyását javaslom annál az egyszerű oknál fogva, mert az érdemesség meghatározása keserves és kínos munka. Épugy nem lehet ezt meghatározni, mint a gazdasági cseléd érdemességét sem különösen akkor, amikor az ilyen ténykedéseknél erősen kidomborodik az osztályszempont. Ennélfogva a negyedik pont második sorából a »méltánylást érdemlő esetben« szavak törlését javaslom. Elnök : Kivan még valaki szólani 1 Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. A minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a bekezdéssel az volt a törvényalkotás célja, hogy a törpebirtok tekintetében a bérlőket illetőleg tisztázza a kérdést. Az alaptörvény az én felfogásom szerint ugy rendelkeziks hogy, a Jósbérlők nem