Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

68 A nemzetgyűlés 231. ülése 191 közben, amikor minden szakasznál minden szónok beszédére figyelemmel kell lennie mindenkinek, tanulmányozzuk át és olyan módosítások tömegét adják ide. amelyeknek lelkiismeretes áttanul­mányozására legalább két-három nap szükséges, mert annyi hivatkozás^ van benne egyes törvé­nyekre, az még kevésbé felel meg a parlamenta­rizmusnak és ezt a kettőt egy kalap alá venni nem lehet. (Horváth Zoltán: Meg sem kaptuk a módositást!) Meglehet, hogy nagyon sokan vannak, akik engem ostobának tartanak. Én nem vagyok ezek­kel egészen egy véleményen, inert amit el akarok olvasni, azt el is tudom olvasni és meglehetősen hamar megértek mindent. Lelkiismeretem által hajtva, a kétórás szünetet arra használtam fel, hogy ezeken a módosításokon keresztülmenjek, de kénytelen vagyok bevallani, hogy én ezeknek a módosításoknak horderejét, de még csak össze­függését is igy egyszeri átolvasásban átérteni, átlátni teljesen képtelen vagyok. Ami a mélyen t. minister urnák és az elő­adó urnák azt az állítását illeti, hogy itt csak stiláris módosításokról van szó, bocsánatot kérek, meglehetős mértékű lebecsülése ez a mélyen t. kormánypárt háromnapos tanácskozásának, mert azt jelenti, hogy egyszerű stiláris módosításokon rágódnak három napig, éjfélután két óráig tartó három ülésben... (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Itt is tévedés van! Az előadó ur részéről lesznek stiláris módosítások!) ... ez igen nagy szegénységi bizonyítvány volna az igen t. többségi párt számára, amit én a magam részéről arról a pártról semmi körülmények kö­zött fel nem tételezek ... (Szabó István (nagy­atádi) földinivelésügyi minister: Hadd legyünk szegények, nem bánom !) ... de nem is tételezhe­tek fel, mert ebben nem stiláris módosítások vannak. Hogy méltóztassanak meglátni, mik vannak benne, egypárat leszek bátor felolvasni. (Rubinek István: Úgyis rákerül a sor, ne töltsük vele az időt ! — Horváth Zoltán : Tessék ideadni a szöveget, nem ismerjük! — Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Az elő­adó ur által előterjesztendő módositások lesznek stilárisak. — Rupert Rezső: Még ezenkívül is lesznek módositások? — Horváth Zoltán: Akkor ne tárgyaljunk!) Elnök : Csendet kérek ! Gaal Gaston : Első felszólalásomnál méltózta­tott látni, t. minister ur, hogy egyetlenegy pon­tot sem kivántam felolvasni. Minthogy azonban felszólalásommal szemben azt méltóztatott mon­dani, hogy ezek csak stiláris módositások . . . (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minis­ter: Nem áll ! Az előadóéra mondtam, tessék meg­engedni! Félremagyarázzák szándékosan kijelen­téseimet. — Horváth Zoltán : Az előadó ur azt mondta !) ... Ha nem áll, mélyen t. minister ur, hogy ezek nemcsak stiláris, hanem érdembevágó módositások, mint ahogy azok, akkor annál in­kább feléled a házszabály kötelező rendelkezése, akkor annál inkább igazunk van nekünk, akik azt kivánjuk, hogy a bizottsági tárgyalás szöve­gét ilyen mélyen érintő és teljesen hatályon kí­vül helyező módosításokat incidentaliter ide­hozni . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, minden oldalról. Gaal Gaston : ... legalább is nem parlamen­táris, de semmi körülmények között sem a ház­szabály szellemében való. (Szabó István (nagy­atádi) földmivelésügyi minister: Az sem áll, hogy a bizottsági szöveg hatályon kivül helyeztetett. Nem áll a képviselő ur állítása!) Elnök: Csendet kérek ! (Folytonos zaj hali elől.) Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék csen­ben maradni. 4. évi január hó 30-án, szerdán. Gaal Gaston: Mélyen t. minister ur, engem hiába méltóztatik provokálni, ahol abszolút igazságomról meg vagyok győződve, ... (Foly­tonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gaal Gaston: . . . ott engem semmi néven nevezendő szenvedélyeskedés az abszolút igazság tudatos, higgadt álláspontjáról levezetni nem fog. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Mégsem vesszük le a napirendről, akár­mit akar a képviselő ur!) Meg vagyok győződve róla, hogy a t. minis­ter urnák ez a — hogy ugy fejezzem ki maga­mat — fenyegetése valóra is válik, mert hiszen a többség önöké, de a felelősség is az önöké. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Hogyne !) Én a magam részéről csak törvényhozói felelősségérzetemnek akartam eleget tenni, amikor kötelességszerűen rámutattam azokra a hibákra, amelyeket ennek a törvény­javaslatnak tárgyalásánál elkövettek. A többség teheti, ami neki tetszik, mi kisebbség kénytele­nek vagyunk . . . (Lendvai István közbeszól.) Elnök : Lendvai képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni! Gaal Gaston : ... magunkat alávetni minden többségi határozatnak, a felelősség viselése szem­pontjából azonban a magam részéről előre is óvást emelek. Elnök: Farkas Tibor képviselő ur a házsza­bályokhoz kért szót. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azért csinálják a ház­szabályvitát, hogy ne lehessen belőle törvény ! — Zaj és ellenmondások a bal és a szélsőbaloldalon! — Horváth Zoltán: Dehogy azért! Szó sincs róla ! — Gaal Gaston : Minister ur, gyanusitani nem illik a ministeri székből!) Csendet kérek! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés ! Néhány szó­val akarok részt venni ebben a vitában és azzal kezdem, amit a földmivelésügyi minister ur köz­bekiáltott, hogy: »mégsem vesszük le a napirend­ről«. Azt hiszem, ha komolyan akarunk tárgyalni, ha komolyan akarunk dolgozni, akkor »még­sein«-ekkel és »azértis«-ékkel dolgozni nem lehet. (Ugy van! balfelöl.) Arról van szó, hogy jó-e, helyes-e, törvényes-e szabály szerű-e és észszerü-e az, amire a nemzet­gyűlés többsége készül. (Pesthy Pál: Törvényes és szabályszerű! — Rupert Rezső: A jogforrás megszólalt ! Hát nem a házszabályszerüség az irányadó ? — Pesthy Pál: Igen, én mondom, hogy a házszabály szerint is helyes! Nem tőletek kér­dezzük!) Teljes joggal azt hiszem, hogy ugy a házszabályok és a jog, mint pedig az észszerüség nevében sem lehet komolyan, megfontoltan dol­gozni akaró nemzetgyűlési képviselőktől azt az abszurdomot kívánni, hogy itt egy ilyen csomó — számszerint 46 — különböző jelentőségű, de részben nagyon fontos módositást ebéd alatt át­olvassanak, (Lendvai István: Meg is emésszük !) azután pedig komolyan és számítva még a több­ségi párt idegességével is, igyekezzenek a nervo­zitást kissé mérsékelni, hogy a józan ész kívánta dolgoknak eleget tegyenek. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas Tibor: Mindenben teljesen osztozom Gaal Gaston t. képviselőtársammal, aki az előbb olyan higgadtan és nyugodtan fejtette ki állás­pontját és Östör József t. képviselőtársammal, aki jogi szempontból is megvilágította ezt az anyagot. Én tehát nem tehetek mást, mint csak arra kérem a Házat és különösen a Ház többsé­gét, hogy ha már egyszer azt akarják, hogy a novella alapján megnyugvás legyen ebben n az országban, akkor mindenesetre tegyék lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents