Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-242

A nemzetgyűlés 242. ülése 1924. Andor közbeszól. — Dénes István: Ezekért az eszmékért 3 hónapig' internálva volt a képviselő ur! Elfelejtette már azokat? Nánássy Andor: El !) A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a folyton fokozódó drágaság csökkentessék. E célból törölje el a közszükségleti cikkek behozatali vámját, mérsékelje a közszükségleti cikkek szállitási díjtételeit, tiltsa meg a gabona határidőüzletet és szüntesse meg a gabonával űzött spekulációt. (Dénes István: És a gabona vámokat!) A gabonával igenis nagy spekuláció folyik és hiába beszélnek agrárszempontokról, hiába hangoztatják azt, hogy Magyarország agrárország, melynek érdeke, hogy magas legyen a gabona ára, mert ez nem érdeke az ország lakosságának, Tessék figyelembe venni azt, hogy a középgazdák és kisbirtokosok ősszel, a termés betakarítása után adják el a gabonát. Most gabonája van a 10.000 holdasnak, gabonája van a gabonakereskedőnek, aki megveszi ősszel, elraktározza, spekulál vele, (Ugy van ! Ugy van ! balt elől.) felhajtja az árát a börzén és a malomkoncentrációval drágítja a búza árának arányában a lisztet is. (Halász Móric : A zsidókat szidjátok, ne minket kisgazdákat !) Hallottam egy egységespárti képviselőtársamtól, panaszképen, hogy a malomkoncentrációt nem lehet megrendszabályozni, mert az olyan hatalom, amelyhez à kormány nem mer hozzányúlni. Ez meg is felei a valóságnak, ez igy is van. A gabonaspekulánsok és a malomkoncentráció együtt csinálják a drágítást a kisemberektől ősszel megvett gabonával, a kormány pedig elősegíti, sőt dédelgeti spekulációra irányuló céljaikat. Nem érdeke az országnak, nem érdeke a mezőgazdaságnak és az ország egész népességének, hogy ez az állapot Magyarországon továbbra is fennálljon. A kereskedelem szabadságának biztositása érdekében szüntesse meg a kormány a magángazdálkodások monopóliumait és az ipari termelés biztositása érdekében tegye lehetővé, hogy a Devizaközpont az ipari vállalatoknak nyersanyag-beszerzés céljaira megfelelő külföldi valutát bocsásson rendelkezésére. Egyúttal gondoskodjék arról, hogy a vállalatok ne a spekulációra, hanem a termelés céljaira fordítsák a valutát. (Helyeslés.) Mert eddig az történt, hogy kaptak ugyan valutát, de ezt nem az ipari termelésbe fektették bele, hanem spekulációra használták fel. Gondoskodjék a kormány a kötött fizetésű alkalmazottak életszínvonalának biztosi htásáról és állapítsa meg a létminimumot. Ebből a célból a kereskedelemügyi ministerium kebelében létesitsen paritásos bizottságot, amelynek feladata az életszínvonal figyelemmel kisérése és ennek megfelelően a létminimum szabályozása. Gondoskodjék arról, hogy a kereskedelemügyi minister sürgősen hajtsa végre az 1923 : XXXII. te. 21. §-ának a paritásos béregyeztetésre vonatkozó intézkedéseit és végül sürgősen hajtsa végre a nemzetgyűlésnek azt a határozatát, amely kötelezi a kormányt a munkanélküliség elleni biztosítás megalkotására. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Ezek csak szempontok, egyes rendelkezések, de az bizonyos, hogy azzal a gazdasági politikával és pénzügyi politikával, amely a nagytőkének és a nagybirtoknak kedvezményeket tesz, szakítani kell. Bizonyos, hogy ez lehetetlen állapot, és lehetetlen, hogy erős progresszív adó nélkül a kormány ezt a rendszert tartsa fenn, amely eddig volt, hogy a nagytömegektől, a kisemberektől vegye a kényszerkölcsönt Nincs más évi február hó 19-én, kedden. 507 mód, rá kell térnie ennek a nemzetgyűlésnek arra, hogy mindenekelőtt a fokozatos adót alkossa meg. Tessék beterjeszteni az erre vonatkozó javaslatot és tessék benyújtani a létminimumra vonatkozó javaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tessék a kormánynak belenyúlni ezekbe a kérdésekbe. Ha erélyesen cselekszik, eredményt fog elérni. (Pikler Emil: Inkább mondjon le, semhogy valamihez még hozzányúljon!) Azt mondta a mélyen tisztelt pénzügyminister ur mai bevezető beszédében, hogy egységre van szükség, össze kellene tartani, össze kellene fogni minden erővel, mert hiszen a belső bajok és a nemzetközi konstelláció ezt tennék szükségessé. Erre volna szükség, hogy legalább ez a törvényhozás igy dokumentálja a külföld felé, hogy- itt mindenki egyet akar: talpra akarja állítani az országot. Ezt az egységet tényleg meg- kellene teremteni. Tényleg arra volna szükség, hogy az ilyen nagy gazdasági és^ társadalmi bajokkal szemben összefogjunk. Ámde felvetődik a kérdés: kivel lehet összefogni? Azzal a kormánnyal, amely erőszakos módon jött létre, amely negligálta a törvényes választójogot, amely erőszakosan hajtotta végre a választásokat? Azzal a kormánynyal, amely diktatúrát gyakorol, amely nem hoz kölségvetést és zárszámadást? (Szeder Ferenc: De hoz Zalaegerszeget!) Azzal a kormánnyal, amely itt nem tud rendet tartani, amely ma ezzel, holnap azzal tárgyal és amelynek nincs határozott irányzata? (Szilágyi Lajos: Határozott beesapási politika!) Igenis, az országnak egységre van szüksége, de ennek előfeltétele az, hogy mondjon le a kormány. Ezzel a kormánnyal nem lehet egységet teremteni. Ez a kormány bebizonyította eddigi politikájával, működésével, egész rendszerével, hogy nem alkalmas az ország kormányzására, mert csak nyomort, szenvedést, nélkülözést, válságokat tud felidézni, de az országot bajaiból kivezetni nem tudja. (Ugy van! Ugy van! Taps a bal- és o szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! A képviselő ur beterjesztett interpellációját, minthogy a képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért engedélyt, (Farkas István: Nem terjesztettem be, csak felolvastam!) kénytelen vagyok a képviselő urnák visszaadni. Napirend előtti felszólalásra kapott még engedélyt Szabó József képviselő ur. Szabó József képviselő urat a szó megilleti. Szabó József : Tisztelt Nemzetgyűlés! (Mozgás a jobboldaton. — Szilágyi Lajos: Sokalják a felszólalásokat? — Szijj Bálint: Sokaljuk!) Einök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Mozgás a jobboldalon.) Szabó József: Amit előttem szóló képviselőtársaim a korona katasztrofális zuhanásával beállott ugyancsak katasztrofális helyzetről elmondottak, azzal mondhatom mindenben teljesen egyetértek. Ha ezek után mégis felszólalok, ezt azért teszem, mert nem tartom megengedhetőnek, hogy ezekben a fontos kérdésekben a nemzetgyűlés valamelyik pártja hallgatással kisérje a kormány pénzügyi intézkedéseit, illetve az intézkedések sorozatos elmulasztását. Ha a közelmúlt napokban megnéztük az ország népét, azt láttuk, hogy mintha mindenki ki lett volna forgatva rendes mivoltából. Az emberek fejvesztetten szaladgálnak, kétségbeesetten néznek a holnap elé, meri nem tudják, mit hoz az számukra. Pánik az egész volnalon. Az árak óráról-órára emelkednek, az üzletek